Középkori kultúra, középkori költészet
A magyar irodalom keletkezése 12 képpel
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet:
Az egyetlen erő, amely a középkori táncdalokat összeköti a közelmult szabad verseivel, az ősrégi sárkány-meséket Prometheus bátorságának közelébe hozza, a húsvéti misztériumot nem...
Tovább
Előszó
Részlet:
Az egyetlen erő, amely a középkori táncdalokat összeköti a közelmult szabad verseivel, az ősrégi sárkány-meséket Prometheus bátorságának közelébe hozza, a húsvéti misztériumot nem engedi háttérbe szorulni Prospero hatalmával szemben, a prózát kiemeli a művészet nélkül való írásbeliség széles köréből: a költészet, a költői alkotóerő. Minden egyéb: írásbeliség vagy szóbeliség, latin-nyelvűség vagy vulgáris beszéd, műfaji különbségek mind járulékos kérdések.
Vissza
Tartalom
I. A középkor költészete 5
Költői alkotás 5. Egyházi műveltség és szóbeli kultúra 6. A költészet elsődleges formái: rögtönzés és állandó alakítás 6. A táncdalok természete 7. A szerelmes költő 8. A messzeség vágya 9. Szabadság és megkötöttség a középkori irodalmi formákban 10. A commedia dell'arte mint irodalmi forma 10. A ciklikus misztérium keletkezése 11.
A bősénekek bővülése 11. A líra kötöttsége és eredetisége 11. A legenda és csoda szépsége 12. A liturgia mint korszerű költői előadás 13. Az egyházi iskola mint középpont 14. A humanizmus keletkezése 14. Az udvar és a szóbeli költészet 16. Az énekesek élete és tipusai. 17. Magyar életforma, műveltség és költészet 19.
II. A hőskor költészete 22
1. Pogány mondák és hősénekek maradványai 22
Vallásos költői képzetek nyomai 22. Az emlék-mondák magyarázata: Turul-monda 24. Csodaszarvas és nőrablás 24. Zuárd, Kadosa, Csaba 25.
Léi 25. Botond 26. A fehér ló mondája 27. Mondai helyek az országban 29. Honfoglaláskori hősénekek
32. Egyéb dalok és emlékek 32. Az énekesek 32. A táltos mitikus alakká válik 33.
2. A nagy ünnepek költészete 33
A pogány kultuszok és a kereszténység 34. A keresztény dráma isteni eredete 34. Kalendae 35.
Szent István megtérése a regős-énekben 36. Liturgikus színjátékok : Pastores 37. Stella 37. Quem quaeritis 40. Európai tavaszünnepek 40. Pünkösdi Királynő 42. Szent Iván éjszakája 42.
3. Egyházi költészet és irodalmi élet 44 Himnikus öröm 44. Vallásos eredetű költői motívumok 45., A Halotti Beszéd 45. A legendák szerkezete 46. Szent István Nagyobbik Legendájának történetszemlélete 46. A Kisebbik Legenda és a hírnév 48. Irodalmi életkép Hartvik legendájának prológusában 49. Zoerard és Benedek legendája 49.
Egyházi irodalmunk és a nemzeti jelleg 50. István király fölemeltetésének ünnepe 51. Imre királyfi harca 52. Zoerard és Gellért 52. A Benedek-rend műve 53. Szerzetesi élet és zsolozsmázás 53.
4. Az udvar irodalmi élete III. Béla előtt
A királyi udvar 54. Az «Aeneások» 54. A «Geste Ungarorum» és a népi költészet 55. Dicsőitőének Szent Lászlóról 56. Szent László jellemzése a Gestaban 57. Nyugati kapcsolatok 58. Szent László és Könyves Kálmán irodalmi köre 59.
5. A magyar lovagkirályok udvara. Nyugati kapcsolatok
Az udvar újabb nyugati kapcsolatai 64. A szerzetesek szerepe 65 Páris és a «ius resistendi» szelleme
67. Bernardo da Perugia életstílusa 68. Bologna, az itáliai szellem közvetítője 69. Szent László legendája mint irodalmi alkotás 69. A román stílus kiteljesedése és a gótika kezdetei 70. Lovagi jelenetek a magyar udvarban 71. A Minnesang szerepe 73.
Neidhart 73. Tannháuser 73. Proven§al-spanyol hatások 73. Peire Yidal 74. II. Endre és Beatrix regénye 75. A Blanchefleur-monda magyar udvari elemei 76.
6. A magyar lovagkirályok udvara. Klerikus műveltség és virágének Új szerzetesrendek 78. Mester de clerecia 79. Az iskolai költészet és műveltség 79. A lovagi életszemlélet forrásai 80. A római jog újjászületése 81.
A gesta-irodalom és az antikok 81. A goliardikus költészet virágszimbolikája 82. A «Virág» rejtőnév eredete 84. «Cantica de amigo 85. A bolognai költészet 85. Történeti folytonosság és a deákénekesek ősei 86. Női virágnevek 88. A tánc szimbolikus jelentősége 90.
7. A magyar lovagkirályok udvara. Lovagregények és epikus költészet
A lovagi mitológia 91. A Trója-regények és hatásuk a magyar udvarra 92. A Nagy Sándor-regény hatása Anonymusra 94. Szent László, a «barbárok« legyőzője 95. A chanson de gestek hatása 95. A Tristanregény 95. Jokulátor-testületek 97. Udvari ünnepek
Anonymus alapján 99. A Szent László-ciklus. Zotmund, korona és kard, a kerlési csata, a magyar Ilias, a mogyoródi csata, Salamon vége 101. A Csanád-monda 106. A jokulátor énekek és előadásuk 107.
8. A magyar lovagkirályok udvara. Történeti irodalom a katasztrófa előtt 108
A daliás idők kultusza 108. Péter mester Gestájának jelentősége 109. Domonkosok és az elszakadt magyarok fölkutatása 112. Békés fejlődés 113.
A pálos rend első nyomai 113. Tatárjárás 114. «Planctue» 114. A védőbástya-gondolat keletkezése 117.
III. A magyar középkor beteljesülése és átmenet a renaissanceba 120
1. A deákosztály szerepe a költészetben 120
A társadalom átalakulása, népszuverenitás 120.
Magyarok Bolognában 122. A deákok antikizáló mítoszai 123. «Hun-krónika» 126. Írásbeliség és deákosztály 128. A deák-énekes 129. A bolondos ünnep és magyarországi jelei 129. «Gyák»-ok és garabonciások 135. Deákok a népi ünnepeken 139.
2. A vallásos forrongás költészete 142
Flagellánsok 142. A magyar Mária Siralom 143.
Szent Ferenc új vallásossága és költészete 144.
Némi írások Bódog Ferencről és tárairól 145.
A laikus mozgalom magyar bibliafordítása 148.
Boldog Margit és legendája 151. A pálos remeték rendje 155.
3. Lángoló stílus az Anjouk udvarában 156
Lángoló stílus 157. Az Anjouk lovagi udvara 158.
Lovaggá avatások Visegrádon és Nápolyban 159.
Károly király temetése 160. Nagy Lajos környezete, műveltsége és egyénisége 163. Kálti Márk Képes Krónikája 164. A Minorita-krónika 166.
Apród János életrajza Nagy Lajosról 167. Epikus énekek 169. Szerelmi dal és lovagregény 170.
4. Lángoló stílus Zsigmond korában 171
A lovagság végső ragyogása az udvarban 171. Átmeneti műveltség 172. Az udvari élet kavargása
173. Lírai és epikus költészet 174. Szabadosság és kételkedés 174. Krizsafánfia György és Tari Lőrinc
pokoljárása 175. A Toldi-monda 178. Nemzetiségi hagyomány és európai motívumok, a szerzetesek szerepe 181. A lovagság vége 183.
5. Lángoló stílus és újjászületés a vallásos irodalomban 184
Nemzeti öntudat és laikus mozgalom 184. Világvége és megujulás, Báthori László, szerzetesi reformok, Mátyás király gyakorlati vallásossága 185. Lángoló stílus és humanista gondolatok a skolasztikában 187. Testvériség az antik költőkkel és kibékülés
19 Kardos. az arab tudománnyal: Alexandriai Szent Katalin verses legendája 188. Niger Péter és a humanizmus 190. «Könyvecse az Szent Apostolok méltóságáról 190. Bencés humanizmus 191. Egyházi szónoklat 191. A misztika jelei 192. Az «Énekek
éneke» 193. Égi jegyesség, szent szeretet 194.
Szent Bernáld imádsága a megfeszített Krisztushoz 195-96. Fantasztikus irodalom : a földi szépségek, a félelmes, a profán elem 196. Ádám és a
Szent Kereszt Legendája, Három körösztyén leány 197. A halál költészete : Yisio Philiberti, Elmegyek meghalni 199. Élet és Halál párbeszéde, Utolsó ítélet 201. A vallásos irodalom külső és belső forrásai, eredetisége 202. Lingua vulgáris és renaissance jellegű nemzeti öntudat 203. Tudós bibliafordítások Szent Jeromos példájára 204.
Csanádi Albert kétnyelvű költészete 206. Pálos humanizmus 208.
6. Deákélet és költészet az átalakulás korában 211
A magyar egyetemek és iskolák 211. A deákok szegénysége és kenyérkeresete 212. A vágánsélet szépségei és keservei 212. A szerelem mesterei 218.
A deák mint polgár és mint kalandor 220. A garabonciások tovább élnek 227. Deák-színjátszás 228.
Balassi Menyhárt árultatása 229. Deákság és humanizmus 230. A középkori novella és a széphistória a deákok kezén 233.
7. A hagyományos költői formák változása 235
Udvari és népi mulattatók 235. Pakocsás beszéd,
gúnydalok, trufák 237. A táncdalok és a virágének korábbi rétege 238. Metafora-stílusu virágénekek 240. Lant, zene és ének a renaissance udvarban, hatása 242. A ballada keletkezése és jelentősége 245. Epikus rögtönzés Kenyérmezőn
248. Epikus énekek és jelentőségük 250 A metrika fejlődése 251.
tV. Summa 254
V. Utószó és jegyzetek 261