Középkori jogunk elemei

Fülszöveg

Bónis György, az állam- és jogtörténet ismert művelője, eddig nem kutatott terület feltárására vállalkozott. Azt a kérdést tette fel: miért lett feudális jogunk olyanná, amint Werbőczy Hármaskönyvéből ismerjük? A megoldást a társadalom történetében kereste. Közel két évtizedes munkával felkutatta azoknak az embereknek a nyomait, akik a központi bíróságok ítélkezésében szerepet játszottak, s így alig észrevehető aprómunkával a jogszabályokat kialakították. Ennek a munkájának eredménye, "A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon", a közelmúltban jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. a kötet több száz politikus, diplomata, ítélőmester, notarius életrajzából szűri le tanulságait. Egy másik tanulmányában, melynek megjelenése a közeljövőben várható, a magyar jogtudó réteg nyugat- és közép-európai párhuzamait kereste meg, hogy az összehasonlításra kellő alapot nyújthasson. Mindezeknél izgalmasabb feladat volt azt megállapítani, hogyan alakult ki a jogismerők kezén az eddig csak részlettanulmányokból ismert magyar feudális jogrendszer, mik voltak ennek elemei. a jelen kötet ennek a feladatnak megoldására vállalkozik. A végső válasz igénye nélkül sorra veszik azokat a hatásokat, amelyeket a középkori egyetemeken tanított "tudós jogok", a római és a kánonjog tettek a magyar jog intézményeire. Megfigyeli, hogy míg a római jognak csak egyes elvei és intézményei találtak otthonra, ún. recepcióról nem lehetett szó, a kánonjog az egyházi bíráskodás kényszereszközeinek segítségével egész jogterületeken (pl, a házassági jogban) egyeduralkodó volt. Ennél tovább menve megkísérli az oklevelek százaiból kihámozni azokat a jogelveket, amelyekben a szokásjog öltött teste, valamint a Hármaskönyv előtti kezdetleges jogi értekezéseket elemzi, Úgy látja, hogy a XVI. század elején két lehetősége volt a további fejlődésnek: a feudális szokásjog konzerválása és az árutermelést elősegítő római jogintézmények befogadása. Egy ismeretlen kézirat, Pápóczi Imre kanonok formuláskönyve arra utal, hogy a második út sem volt lehetetlen. A magyar uralkodó osztály azonban az előbbi utat választotta.
A szerző és a kiadó azt reméli, hogy a jelen kötet felkelti a jogászok és történészek érdeklődését a korai magyar jogfejlődés kérdései iránt. Vissza