Középkori és újkori jogtudomány

Tartalom

Előszó 9
I. fejezet: A jog rétegeinek történeti kibomlása 11
1. Az archaikus jogoktól a tudatos jogalkotásig 11
2. A jogdogmatika rétegének kialakulása 17
2.1. A konzíliumadás, ítélkező jogi fakultások 18
2.2. A jogi humanizmus korrekciói 20
2.3. Az újkor észjogi természetjogának rendszertörekvései 22
3. A konkretizáló bírói jogréteg formálódása 25
II. fejezet: Az európai jogtudomány újjáéledése - a glosszátorok 29
1. A glosszátorok intézményi feltételei 29
2. A glosszátorkorszak kiemelkedő alakjai 45
3. A korszak glosszátoroktól független művei 54
4. A glosszátorok jelentősége és hatása 56
Függelék: Digesta-kivonatok 60
III. fejezet: A kommentátorok - az átformált római jog
gyakorlati használatbavétele 69
1. A kommentátorok megváltozott intézményi feltételei 69
2. A kommentátor-irodalom fő alakjai 72
IV. fejezet: ítélkező jogi fakultások - a jogászprofesszorok
gyakorlati jogformálása 93
1. A konzíliumok gyakorlatának kialakulása: disputatio, quaestio, consilium 94
2. A konzíliumadás és az ítélkező fakultások paradicsoma:
a német egyetemi jogászság 101
3. A konzíliumadás mint az egyetemi jogászság egzisztenciális háttere 106
4. A konzíliumok gyakorlatának funkciói 110
5. A konzíliumadási tevékenység kortárs kritikái 112
V. fejezet: Az európai jogi gondolkodás újkori fordulata
(jogi humanizmus, elegáns juriszprudencia és a világi természetjog) 117
1. A jogi humanizmus 118
1.1. A jog és a jogászok kritikája az olasz humanizmusban 11 g
1.2. A mainstream jogtörténeti felfogás a francia jogi humanizmusról 123
1.3. A jogi humanisták egy mai kritikusa: Douglas Osler 130
2. Az elegáns juriszprudencia 132
3. A jogi rendszerre törekvés megjelenése 134
3.1. Szellemi paradigmaváltás az 1500-as évektől 134
3.2. Az újkori természetjog elágazásai 139
3.3. A természetjogtól a jogfilozófiáig és a jog értelmi rendszeréig 146
4. A gyakorlati juriszprudencia felemelkedése és eltűnése 149
VI. fejezet: Magánjogdogmatika-történeti elemzések 155
1. A személy (Person) 156
1.1. A személyiség előtérbe kerülése a személy helyett 158
1.2. Az általános személyiségi jog 160
2. A jogi személy (Juristische Person) 161
2.1. A középkori universitas 161
2.2. Az emberi társaságok az észjogban: a societas 162
2.3. Az abszolutista állam bizalmatlansága a kialakuló morális
személyekkel szemben 163
2.4. A jogi (juristische) személy 163
2.5. Harc a fikciós elmélet körül 164
2.6. Jogi személy a második világháború utáni évtizedekben 166
3. A dolog (Sache) 167
3.1. A szó és fogalomtörténet elkülönülése 167
3.2. A római jogi res 167
3.3. A dolog jogi fogalmának megalkotása 167
3.4. A birtok problémája 168
3.5. Tulajdonszerzés és az absztrakciós elv 169
4. A jogügylet (Rechtsgeschaft) 170
4.1. A szerződés mint konszenzus 171
4.2. Savigny: jogügylet és jogviszony 172
4.3. Harc az akaratnyilatkozati és a kijelentés! elmélet között 172
4.4. A szerződési szabadság leépítése: a faktikus szerződések 172
4.5. A szerződési jogviszonytól a törvényi jogviszonyig 173
5. A kötelmi viszony (Schuldverháltnis) 174
5.1. Az obligatiótól a kötelmi viszonyig 175
6. A jogellenes károkozásért való felelősség (Uneriaubte Handlung) 177
6.1. Vagyoni és személyi károk 179
7. A tulajdon (Eigentum) 180
7.1. Alanyi jog és tulajdonjog
VIL fejezet: Büntetőjogdogmatika-történeti elemzések 187
1. A német büntetőjog-dogmatika fejlődése 189
1.1. A Szásztükör dogmatikanélkülisége 189
1.2. A Carolina kezdődő jogdogmatikája 190
1.3. Az usus modemus dogmatikai fejlesztései 191
1.4. A klasszikus német büntetőjog-dogmatika kialakulása 192
1.5. A finalista büntetőjog-dogmatika kialakulása 193
2. A francia büntetőjog-dogmatika formálódása 194
2.1. A korai francia büntetőjogdogmatika helyzete 194
2.2. A napóleoni büntetőkódex dogmatikája 196
2.3. A mai francia büntetőjog-dogmatika újításai 199
3. Az angol-amerikai büntetőjog-dogmatika formálódása 200
3.1. A kísérlet megjelenése a befejezett bűncselekmény mellett 200
3.2. A bűnösség doktrínájának alakulása 203
3.3. Az elkövetői kör: tettes, bűnsegéd, felbujtó, bűnpártoló 208
4. Az olasz büntetőjog-dogmatika az 1800-as években 213
4.1. Cesare Beccaria 214
4.2. Francesco Carrara 215
5. A büntetőjog-dogmatika hazai fejlődése 218
5.1. A magyar büntetőjog-dogmatika Werbőczy után 218
5.2. Pauler Tivadar büntetőjog-dogmatikája 219
5.3. A Csemegi-kódex dogmatikája 221

Témakörök