Középfokú vitorlázórepülő

Tartalom

AERODINAMIKA 1
1. A VÉGES TERJEDTSÉGŰ SZÁRNY 1
1.1 A nyomáskülönbségek kiegyenlítődése a szárnyvég körül és az indukált ellenállás 1
1.2 Hogyan alakul ki a szárny körüli áramlás képe 2
1.2.1 A Magnus-hatás 3
1.2.2 A szárny örvényrendszere 4
1.2.3 A felhajtóerő eloszlása a fesztáv mentén és az indukált ellenállás alakulása 6
1.2.4 Az oldalviszony hatása az indukált ellenállásra 8
2. AZ EGÉSZ REPÜLŐGÉP POLÁRISA 10
2.1 Az egész repülőgép felhajtóereje és a káros ellenállás 10
2.2 Az interferencia ellenállás 11
2.3 Az egész repülőgép polárisa és annak fizikai értelmezése 13
SZERKEZETTAN 14
1 MÉRETEZÉSI ALAPFOGALMAK 14
1.1 Terhelési többszörös 14
1.2 A nehézségi gyorsulás, a „g" 16
1.3 Biztonsági tényező 16
1.4 Törő terhelési többes 17
2 ERŐHATÁSOK SÚLYPONT CSŐRLÉS KÖZBEN 17
3 A REPÜLŐGÉP SÚLYA 19
3.1 Súly- és tömegközéppont mérés 19
3.2 A tömegközéppont helye 20
METEOROLÓGIA 21
1. A NAP ÉS A FÖLD HŐSUGÁRZÁSA 21
1.1 A Nap rövidhullámú és a Föld hosszúhullámú hősugárzásáról általában 21
1.2 A napsugárzás földrajzi és évszakos változásai 22
1.3 A napsugárzás veszteségei 24
1.3.1 Elnyelés 24
1.3.2 Szóródás és visszaverődés 24
1.4 A földfelszín sugárzásháztartása 25
1.4.1 Teljes sugárzás 26
1.4.2 Albedó 27
2. A LEVEGŐ HŐMÉRSÉKLETE 29
2.1 A levegő hőmérsékletének irányítója a földfelszín. A földfelszín hőháztartása 29
2.2 Hőátadás a földfelszínről a levegőbe 31
2.3 A hőmérséklet és mérése 32
2.4 A hőmérséklet magassággal való változása. Az állapot görbe 34
2.5 Az inverzió kialakulása és típusai 36
2.6 A lokális és az adiabatikus hőmérsékleti gradiens 37
2.7 Az egyensúlyi rétegződés 40
2.8 Az egyensúlyi rétegződések grafikonjai 42
2.9 A termik 43
2.9.1 A termik források 45
2.9.2 Hőmérsékleti rétegződés a konvekciós rétegben 46
2.9.3 A buborék termik 50
2.9.4 A kémény termik 51
2.9.5 A felhőút 52
2.9.6 A zivatar cella 54
2.9.7 A termikek erősségének napközbeni alakulása 54
2.10 A levegő hőmérsékletváltozásának okai 56
2.10.1 A hőmérséklet individuális változása 56
2.10.2 A hőmérséklet advektív változása 59
2.10.3 A hőmérsékletváltozás általános esete 60
3. A LEVEGŐ NEDVESSÉGTARTALMA 61
3.1 A párolgás 61
3.2 A víz halmazállapotváltozásai 62
3.3 Nedvességi fogalmak. A levegő nedvességének mérése 63
3.3.1 Abszolút nedvesség 63
3.3.2 Gőznyomás (páranyomás) 64
3.3.3 Relatív nedvesség 66
3.3.4 Harmatpont 68
3.3.5 Fajlagos vagy specifikus nedvesség 68
3.4 Kondenzációs folyamatok a légkörben 69
3.5 A köd keletkezése és típusai. A szmog 70
3.6 A felhő keletkezése 72
3.6.1 A felhők osztályozása 73
3.6.2 A cumulus felhő képződése 76
3.6.2.1 A telített levegő egyensúlyi állapotai 77
3.6.3 A lapos, a tornyos gomolyfelhő és zivatarfelhő légkörfizikája 79
3.7 A felhőzet észlelése és egyezményes jelölése a szinoptikus térképeken 89
3.8 A csapadék keletkezése, fajtái és mérése 91
3.9 A jegesedés 93
3.10 A látástávolság 95
4. A LEVEGŐ NYOMÁSA ÉS A SZÉL 95
4.1 A levegő nyomása és mérése 95
4.1.1 A légnyomás tengerszintre való átszámítása 97
4.2 A légnyomási mező alapfogalmai 99
4.3 Bárikus rendszerek 100
4.4 A légnyomás csökkenése a magasság függvényében 102
4.4.1 Nemzetközi normál atmoszféra 103
4.5 A szél keletkezése 103
4.6 Szél a ciklonban és az anticiklonban 105
4.7 A szélirány és a szélerősség mérése 106
4.8 A légköri turbulencia 109
4.8.1 Az aerodinamikai és a légköri turbulenciáról általában 109
4.8.2 A légköri turbulencia legfontosabb tulajdonságai 113
NAVIGÁCIÓ 119
1. FÖLDRAJZI ALAPFOGALMAK 119
1.1 A Föld alakja, méretei 119
1.2 Jellemző pontok, metszékek a Föld felszínén 120
1.3 Földrajzi koordináták, szélesség, hosszúság 121
1.4 Időszámítás 122
1.5 Látóhatár és változásai 124
1.6 Távolságmérési egységek 125
1.7 Az orthodrom és loxodrom fogalma 126
1.8 A Föld mágneses erőtere 127
1.9 Mágnestű az erőtérben 128
2. A FÖLD FELSZÍNÉNEK ÁBRÁZOLÁSA 130
2.1 A kartográfia 130
2.2 A földfelszín térképezésének módszerei 130
2.3 A vetítés módszerei 131
2.4 Méretarány 137
2.5 Irány és távolságmérés a térképen 137
2.6 Térképeink jelei - jelzései 138
3. A LÉGINAVIGÁCIÓ MÓDSZEREI 140
3.1 Elemi navigáció 140
3.2 Rádiónavigáció 141
3.3 Csillagászati navigáció 142
4. NAVIGÁCIÓS ALAPFOGALMAK 142
4.1 Az útvonal irányának meghatározása 143
4.2 Navigációs szélháromszög 144
5. AZ ELEMI NAVIGÁCIÓ MŰSZEREI ÉS HASZNÁLATUK 147
5.1 Az iránytű használata 147
5.2 A magasságmérő használata 148
5.3 A sebesség mérése 149
5.4 Időmérés 149
6. AZ ELEMI NAVIGÁCIÓ ESZKÖZEI 150
6.1 Legfontosabb eszközünk a térkép 150
6.2 A szögmérő, léptékvonalzó 150
6.3 Léptékvonalzó-szögmérő kombinációja 152
6.4 Háromszögmegoldó tárcsa 152
7. HAZÁNK FELSZÍNE NAVIGÁCIÓS SZEMPONTBÓL 154
7.1 A Dunántúl 154
7.2 Az Alföld 156
7.3 Északi-középhegység 157
8. FELKÉSZÜLÉS A REPÜLŐTÉR KÖRZETÉN KÍVÜLI REPÜLÉSEKRE 158
8.1 Hazánk légterében érvényes szabályokról 158
8.2 Légiforgalom 158
8.3 A közlekedési szabályok 160
MŰSZERTAN 161
1. IRÁNYTŰK 161
1.1 Mágnes 161
1.2 Földmágnesség 161
1.3 Folyadékos mágneses iránytű 162
2. PÖRGETTYŰS MŰSZEREK
2.1 Az elfordulásjelző
2.2 Műhorizont
2.3 Pörgettyűs irányjelző
3 HOSSZDŐLÉS MÉRŐ
4 GYORSULÁSJELZŐ
A repülőrádiókról, és azok használatáról 171
Rádióforgalmazás 172
Betűk továbbítása 173
SZABÁLYZAT 173
I. FEJEZET 173
ÁLTALÁNOS HATÁROZMÁNYOK 173
II. FEJEZET 174
REPÜLÉS OSZTÁLYOZÁSA 174
III. FEJEZET 175
REPÜLŐTEREK 175
IV. FEJEZET 176
REPÜLŐGÉPVEZETÉS TECHNIKÁJA 176
V. FEJEZET 179
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 179
REPÜLŐGÉP-VEZETŐK REPÜLÉSRE ENGEDÉSE: 179
ELLENŐRZŐ REPÜLÉSEK: 180
FELKÉSZÜLÉS A REPÜLÉSRE: 183
OKMÁNYOK: 184
FELSZÁLLÁSI SZÁMOK 186
IDŐJÁRÁSI MINIMUMOK: 186
TÍPUSREPÜLÉSEK: 186
REPÜLŐGÉP PARANCSNOKI MEGBÍZATÁS: 187
EJTŐERNYŐ VISELÉSE: 187
ELMÉLETI KIKÉPZÉS ÉS OSZTÁLYOZÁSOK: 187
VI. FEJEZET 188
REPÜLŐÜZEM MEGSZERVEZÉSE ÉS VEZETÉSE 188
REPÜLŐÜZEM VEZETŐ ÉS HELYETTES KÖTELMEI: 188
STARTSZOLGÁLAT ÉS KÖTELMEI: 188
VII. FEJEZET 193
CSÖRLŐINDÍTÁSÚ REPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 193
X. FEJEZET 195
XI. FEJEZET 196
KÖZLEKEDÉSI SZABÁLYOK 196
XII. FEJEZET 198
TEENDŐK A REPÜLÉS KÜLÖNLEGES ESETÉBEN 198
LÉGIÜZEMELTETÉS 199
1. A VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉP LEÍRÁSA 199
1.1 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS (1. ábra) 199
1.2 FŐBB MŰSZAKI ADATOK 200
1.3 FEDÉLZETI MŰSZEREK (2 ábra) (Lásd még 1.5 pontot.) 200
1.4 OXIGÉN LÉGZŐKÉSZÜLÉK 201
1.5 A REPÜLŐGÉP MINIMÁLIS MŰSZEREZETTSÉGE 201
2. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK 202
3. TELJESÍTMÉNY ADATOK (4. ÁBRA) 203
4. VITORLÁZÓREPÜLŐGÉP KISZOLGÁLÁSA 204
4.1 FELÜLVIZSGÁLATOK 204
4.2 ÖSSZE- ÉS SZÉTSZERELÉS 205
4.2.1 A szárny-törzs csatlakozás és a külső szárnyrészek csatlakozásának leírása (5. ábra) 205
4.2.2 A vízszintes vezérsík és a törzs összekötésének leírása (6. ábra) 206
4.2.3 A kormánymozgatás elemeinek összekötése (5. és 6. ábra) 207
4.2.4 Szerszámok (5. és 6. ábra) 208
4.2.5 Szerelő személyzet 208
4.2.6 A szereléshez szükséges idő 208
4.2.7 A szerelőmunka sorrendje 208
4.3 FÖLDI KISZOLGÁLÁS 208
4.3.1 A vitorlázórepülőgép földi mozgatása 208
4.3.2 A kabintető zárása és nyitása 209
4.3.3 A kabintető zárása kulccsal 209
4.3.4 A háttámla beállítása 209
4.3.5 A lábpedál állítása 209
4.3.6 A vontató-kioldókészülék zárása 209
4.3.7 Nyűgözés 209
4.3.8 Légköri hatások elleni védelem 209
4.3.9 A keréktömlők felfújása 210
4.4 PILÓTA A KABINBAN 210
4.5 SZOKTATÓREPÜLÉS 210
4.6. REPÜLŐTULAJDONSÁGOK 210
4.6.1 Általános jellemzők 210
4.6.2 Repülőgépvontatás 211
4.6.3 Csörlővontatás 211
4.6.4 Gumikötél-indítás. 212
4.6.5 Repülés nyitott féklappal 212
4.6.6 Leszállás 212
4.6.7 Átesés 212
4.6.8 Dugóhúzó 213

Témakörök