Közép-Kelet-Európa regionális gazdasági kapcsolata, különös tekintettel a Magyar Köztársaság és az Ukrán Köztársaság közötti kapcsolatok lehetőségeire

Előszó

Mivel az országok termelőerő fejlődései különböző szintet képeznek, más-más termelési, gazdasági eredményeket is érnek el. A közép-európai volt szocialista országok az 1980-as években nagy változásba kerültek: nem volt ország, amelynek ne stagnált, vagy esett volna vissza a termelése, életszínvonala. A haladás ára nagyon magas volt, mert a szocialista állam gyakorolta az úgynevezett ártámogatási politikát. A magyar állam csak 1980- 1983-as évek folyamán céltalan ártámogatás címen kifizetett 427, 7 milliárd forintot, más országok, pl. a Szovjetunió még többet fektetett ebbe a feneketlen kommercióba.
A regionális kapcsolat nem új találmány, hisz még az ókori görögök kialakították és fejlesztették a regionális kapcsolatokat, mert ezt követelte a geopolitikai és történelmi feltételei. Már akkor - a rabszolgaviszonyok között - regionális differenciálódás követelte az ésszerű gazdasági, kereskedelmi, tudományos-technikai, ökológiai kapcsolatok kialakulását, folytatását. Az új történelmi korszak már állhatatosan követeli célszerű regionális kapcsolatok kialakulását és fejlődését, mert csak abban az esetben működhet teljes erővel a világi gazdasági integráció. A II. világháború utáni időszak alatt Nyugat, Észak, Dél-Európa országai bebizonyították, hogy a regionális gazdasági, külkereskedelmi, tudományos-technikai, ökológiai kapcsolatok segítsége mellett, rövid időn belül nemcsak visszaépítették az országokat, de történelmi lépést is tettek a III. technikai forradalom megvalósítása érdekében, s vele együtt a GDP magas színvonala felé.
Már 1970-ben ezekben az országokban a bruttó hazai termék 6000-16000 USA dollárt tett ki egy lakosra vetítve. Ebben a vonatkozásban jellemző a közös piaci országok példája, de az EFTA országoké is. Másképpen alakultak és fejlődtek a kapcsolatok a KGST országok között, amiről meggyőző példa lehet Magyarország és Ukrajna kapcsolata 199 l-ig. Papíron mind a két országot szuverénnek tartották, azonban a KGST, főleg Moszkva nélkül nem alakítottak, nem fejlesztettek semmiféle kapcsolatot. A kapcsolatok erőszakos, ideologizált, nem egyenjogú és nem kölcsönösen előnyösek voltak. A kapcsolatok birodalmi jellegűek voltak. Vissza