| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| Nekilendülés: Átmenet a modern tőkés gazdaságba és az ipari forradalom | 19 |
| A modern gazdasági átalakulás és az ipari forradalom értelmezése | 21 |
| A tőkés gazdaság kibontakozásának tényezői | 21 |
| Az ipari forradalom fogalmának értelmezése | 25 |
| A modern gazdasági fejlődés demográfiai előfeltételei | 32 |
| Nyugat-Európa népesedési változásai | 32 |
| Új demográfiai jelenségek Közép- és Kelet-Európában | 33 |
| Kivándorlás | 35 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia demográfiai viszonyai | 41 |
| Agrárátalakulás és a tőkés agrárfejlődés kibontakozása | 43 |
| Agrárforradalom mint az ipari forradalom előfeltétele | 43 |
| Az agrárforradalom tartalma | 43 |
| Agrárátalakulás a Habsburg monarchiában | 45 |
| Jobbágyfelszabadítás Magyarországon | 46 |
| Jobbágyreformok a Lengyel Királyságban | 49 |
| Agrárátalakulás a román fejedelemségekben | 50 |
| Birtokviszonyok a Balkánon | 52 |
| Az agrárfejlődés közép- és kelet-európai típusai és a mezőgazdaság termelési-technikai fejlődése | 56 |
| A modern bankrendszer és közlekedés kiépülése | 75 |
| Bankok és vasutak szerepe az ipari forradalomban Nyugat-Európában | 76 |
| Az osztrák-cseh bankrendszer kialakulása | 77 |
| A hitelszervezet fejlődése Magyarországon | 80 |
| A bankrendszer kezdetei a Balkánon | 83 |
| Közlekedés és gazdasági fejlődés | 86 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia vasúthálózata | 87 |
| A vasúthálózat jellege és funkciója a Balkánon | 91 |
| Az állam szerepe | 97 |
| A probléma jelentkezése a történeti irodalomban | 97 |
| Az állam szerepe a nyugat-európai fejlődésben | 97 |
| Az állami ipartámogatás | 102 |
| Az állami beavatkozás szerepe a közép- és kelet-európai fejlődésben | 104 |
| Beruházások és a külföldi tőke | 110 |
| Importált tőke a nyugat-európai ipari forradalomban | 110 |
| A nyugat-európai tőkeexport | 111 |
| Tőkeimporkt és -export egyensúlya az osztrák-cseh tartományokban | 113 |
| Az importált termelési tényezők szükségessége Közép- és Kelet-Európa más területein | 116 |
| A külföldi tőke szerepe Magyarországon | 117 |
| A külföldi tőke és a román olaj | 125 |
| A balkáni tőkebefektetések sajátossága | 125 |
| A gyáripar kialakulása és a nemzetgazdaság modernizálódása | 130 |
| A gépi nagyipar kezdetei a Habsburg Birodalomban | 130 |
| Az osztrák-cseh területek iparosodása | 131 |
| A gyáripar lassú kibontakozása Magyarországon | 140 |
| A magyarországi iparosodás sajátosságai | 143 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia szerepe Európa gazdaságában | 149 |
| A magyar-lengyel-orosz típusú iparfejlődés | 155 |
| A gyári nagyipar megjelenése Romániában | 161 |
| Iparfejlődés Szerbiában és Bulgáriában | 163 |
| Az ipari struktúra sajátosságai Közép- és Kelet-Európában | 168 |
| A nemzetgazdaság szerkezete és a gyáripar | 171 |
| A modern tőkés fejlődés új jelenségei a századforduló előtt | 174 |
| A monopolkapitalizmus kialakulása | 174 |
| Kartellek az Osztrák-Magyar Monarchiában | 176 |
| A finánctőke kialakulása | 180 |
| A monopolista fejlődés és a magyar gazdaság | 181 |
| A monopolszervezetek szórványos megjelenése a Balkánon | 184 |
| Változások és megrekedés a két világháború között | 189 |
| A háború következményei: felbomlás és újjárendezés | 191 |
| A versaillesi békerendszer és Közép- és Kelet-Európa átrendezése | 191 |
| Az osztrák-lengyel és magyar gazdaság kritikus helyzete | 194 |
| Háború utáni gazdaság a többi közép- és kelet-európai országokban | 197 |
| A külkereskedelem új feltételei | 199 |
| Inflációk és pénzügyi helyzet | 201 |
| A vesztes országok jóvátételi kötelezettsége | 204 |
| Radikális földreform Jugoszláviában és Romániában | 207 |
| A mérsékelt lengyel és csehszlovák földreform | 210 |
| A földosztás elsikkasztása Magyarországon | 212 |
| A nemzeti burzsoázia megerősödése: nacionalizálások | 216 |
| Inflációs konjunktúra és a béketermelésre való áttérés | 219 |
| A rekonstrukció és belső ellentmondásai | 221 |
| Nacionalista gazdaságpolitika és vámkérdés | 221 |
| Az önáloló vámrendszerek kiépítése és ezek jellege | 222 |
| A külkereskedelem irányváltozásai | 224 |
| A rekonstrukció tőkeigénye | 229 |
| Az osztrák szanálás | 233 |
| Stabilizáció Magyarországon | 234 |
| Bulgária és a népszövetségi kölcsönök | 236 |
| A román és lengyel stabilizáció | 237 |
| Deflációs pénzpolitika | 240 |
| Külföldi kölcsönök Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban | 243 |
| Az importált tőke felhasználása és hatása | 250 |
| A külföldi tőke pozíciói az iparban és hitelszervezetben Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban | 255 |
| Külföldi tőke és gazdasági fejlődés a húszas években | 259 |
| Közép- és Kelet-Európa világgazdasági helyzetének változásai | 261 |
| A világgazdasági válság hatása és az állami beavatkozási politika | 263 |
| A válság kirobbanása | 263 |
| Az agrárvilág és hatása Közép- és Kelet-Európa agrárországaira | 265 |
| Külkereskedelem fizetési mérleg és az agrárárak csökkenése | 265 |
| Ipari túltermelés és sajátosságai | 272 |
| Ipari válság Ausztriában és Csehszlovákiában | 275 |
| Pénzügyi és hitelválság | 278 |
| A hitelrendszer összeomlása és államcsőd veszélye | 278 |
| Az állami beavatkozás első lépései | 281 |
| Kötött devizagazdálkodás és burkolt valutaleértékelés | 283 |
| Állami beavatkozás a külkereskedelem és a termelés osztályozása terén | 286 |
| Bilateralizmus és klíringrendszer | 287 |
| A német gazdasági térhódítás: a közép- és kelet-európai "nagytérgazdaság" | 290 |
| Hitler hatalomra jutása Németországban és a náci gazdaságpolitika | 290 |
| A Neuer Plan és a német külkereskedelempolitika Közép- és Kelet-Európában | 291 |
| Az 1934. évi német-magyar kereskedelmi pótegyezmény | 296 |
| Külkereskedelmi egyezmény a többi délkelet-európai országgal | 297 |
| A márka túlértékelése és hatása a kereskedelmi kapcsolatokban | 301 |
| Német klíringtartozások | 303 |
| Németország vezető szerepe Délkelet-Európa külkereskedelmében | 305 |
| Az Anschlus és Csehszlovákia feldarabolásának hatása: Németország monopolhelyzete a délkelet-európai térségben | 309 |
| Gazdasági növekedés és struktúraváltozás a két világháború között | 312 |
| A nemzeti jövedelem lassú emelkedése | 312 |
| Az infrastruktúra fejlesztés stagnációja | 313 |
| A mezőgazdaság változott funkciója a gazdasági fejlődésben | 315 |
| A termelés és termelékenység stagnálása | 321 |
| Agrártúlnépesedés és birtokstruktúra | 317 |
| Az iparfejlesztő gazdaságpolitika és eredményei | 325 |
| Az iparfejlődés eltérő üteme az egyes országokban | 327 |
| Az iparszerkezet változásai, a könnyú- és nehézipar aránya | 329 |
| Az ipar fejlettségi szintje a közép- és kelet-európai országokban | 332 |
| Nemzeti jövedelem és foglalkozási megoszlás | 333 |
| A külkereskedelmi struktúra alakulása | 337 |
| Kartellek és monopolszervezetek | 341 |
| A finánctőke és a külföldi tőke az egyes országokban | 345 |
| A német hadigazdaság rendszerében | 349 |
| A közép- és kelet-európai hadigazdaság három típusa | 350 |
| A Német Birodalomba bekebelezett Ausztria és cseh területek | 350 |
| A hadiipari ágak erős fellendülése a német konszernek uralma jegyében | 352 |
| A csatlósországok szerepe a német gazdasági tervekben | 354 |
| A mezőgazdaság helyzete és agrárexport | 355 |
| Egyes hadiipari ágak kifejlesztése | 359 |
| Német eladósodás | 364 |
| A leigázott Lengyelország és Jugoszlávia gazdaságának feldúlása és kifosztása | 366 |
| Közép- és Kelet-Európa országainak háborús kárai | 368 |
| Bibliográfiai összefoglalás | 373 |
Folytatás Microsoft-tal