Közép-Európa jegyében

Fülszöveg

A kötet a Magyar írószövetség által szervezett két konferencia (írószövetségek a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért; A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában) anyagának legjavát adja közre. A benne szereplő harminc tanulmányt a magyar és a nemzetközi irodalmi élet fontos szereplői: írók, irodalmárok, irodalmi szervezetek vezetői jegyzik. A nemzetközi (közép-európai, német, litván, japán, koreai) szerzők nem csupán hazájuk kulturális életét reprezentálják, hanem egyúttal a magyar irodalomnak is kiváló ismerői, s hazájukban közvetítői.
A kötet első része az 1956-os magyar forradalom és az irodalom viszonyát vizsgálja: egyrészt a magyar íróknak és különösen a Magyar írószövetségnek a forradalomban, annak előkészítésében és utóéletében játszott szerepét, másrészt '56-nak a nemzetközi irodalmi közvéleményben való megjelenését. A második rész tanulmányai a közép-európai írószervezetek közéleti jelentőségével, az 1989-es demokratikus átmenet előkészítésében... Tovább

Fülszöveg

A kötet a Magyar írószövetség által szervezett két konferencia (írószövetségek a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért; A szabadság diszkrét bája: írószervezetek Közép-Európában) anyagának legjavát adja közre. A benne szereplő harminc tanulmányt a magyar és a nemzetközi irodalmi élet fontos szereplői: írók, irodalmárok, irodalmi szervezetek vezetői jegyzik. A nemzetközi (közép-európai, német, litván, japán, koreai) szerzők nem csupán hazájuk kulturális életét reprezentálják, hanem egyúttal a magyar irodalomnak is kiváló ismerői, s hazájukban közvetítői.
A kötet első része az 1956-os magyar forradalom és az irodalom viszonyát vizsgálja: egyrészt a magyar íróknak és különösen a Magyar írószövetségnek a forradalomban, annak előkészítésében és utóéletében játszott szerepét, másrészt '56-nak a nemzetközi irodalmi közvéleményben való megjelenését. A második rész tanulmányai a közép-európai írószervezetek közéleti jelentőségével, az 1989-es demokratikus átmenet előkészítésében játszott szerepükkel, valamint 1989 utáni új önértelmezésükkel és nyilvánosságbeli szereplehetőségeikkel foglalkoznak.
A tanulmányok többsége történeti jellegű, s több esetben meghatározó résztvevők visszaemlékezései teszik jobban megragadhatóvá a 20. század közép-európai és magyar történelmének sorsfordító eseményeit. A külföldi szemmel 1956-ról és annak kulturális vonatkozásairól született írások új fénytörésbe helyezik a Magyarországról kialakított nemzetközi képet, míg a hazai értelmezések a magyar közelmúlt fontos történelmi és kulturális összefüggéseire világítanak rá. Közép-Európa írószervezeteinek részben történeti, részben elemző igényű bemutatása pedig a hazai kulturális szervezeteknek a nemzetközi térképen való jobb elhelyezéséhez járul hozzá. Vissza