Közép-Európa forradalma

Fülszöveg

"Hol van Közép-Európa? És mit nevezhetünk forradalomnak? Két olyan kérdés, amelyeket kiváló elmék egész sora próbált tisztázni, anélkül hogy végleges megoldásra jutott volna." Így kezdődik Hajdu Tibor kötete, amely történetírásunk és közgondolkodásunk egyik igen jellemző hiányára irányítja a figyelmet. Az utóbbi évtizedben ugyan szép számmal jelentek meg nálunk könyvek 1918-19 két magyar forradalmáról, előzményeikről, illetve az ellenforradalom hatalomra jutásáról és konszolidációjáról, de e viharos esztendők Közép-Európájának, tágabb hazánknak bemutatására nem vállalkoztak.
Hajdu Tibor, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa magyarul még nem publikált külföldi irodalomra támaszkodva könyvében kísérletet tesz arra, hogy bemutassa: a közép-európai létezésmód válsága és a világháború megrázkódtatásai miként érlelték meg a forradalmakat? milyen közös, illetve nemzetenként eltérő sajátosságai voltak a forradalmi folyamatnak. Az orosz forradalom és polgárháború Közép-Európára nézve legfontosabb elemeit is bemutatja, hiszen a mai olvasónak nem áll rendelkezésre modern áttekintés az orosz forradalom történetéről; sokszor félrevezető sémákat tanulhatott. Reális képet kapunk a Párizs környéki békékről, ellentmondásaikról A korszak főszereplői (Lenin, Wilson, Trockij, Rosa Luxemburg, Benes, Smeral, Pilsudski, Noske) egy-egy jellemző vonásának megrajzolásával hozzájárul ahhoz, hogy a magyar forradalmak máig vitatott vezetőit is árnyaltabban lássuk.
A könyv lapjain kirajzolódik a forradalmak utáni Közép-Európa mérlege: eredmények, félmegoldások, álmegoldások.
Vissza