Közegészségtan

Tartalom

Előszó 13
Település- és környezetegészségtan Dr. Mudri Katalin 15
1. Levegőhigiéné 17
1.1. Légkörfizikai és levegőkémiai ismeretek 17
1.1.1. A levegő összetétele 17
1.1.2. A légköri levegő fizikai tulajdonságai 18
1.1.3. A levegő és a légkör élettani vonatkozásai 19
1.1.4. A légköri levegő szennyezettsége 23
1.1.4.1. Az elszennyeződés folyamata 23
1.1.4.2. A szennyezés forrásai 23
1.1.4.3. A légszennyezettség hatása az egészségre 26
1.1.4.4. Aerobiológia 27
1.1.4.5. Belső terek levegőminősége 27
1.1.5. A levegő minősége Magyarországon 29
1.1.5.1. A levegőszennyezettség mérése és ellenőrzése 30
1.1.6. A levegőtisztaság védelme 31
1.2. Talajhigiéné 33
1.2.1. A talaj higiénés jelentősége, a talajhigiéné feladata 33
1.2.1.1. A talaj fogalma és keletkezése 34
1.2.1.2. A talaj fizikai jellemzői 35
1.2.1.3. A talaj vegyi összetétele 36
1.2.1.4. A talaj biológiája 37
1.2.2. Talajszennyezés 38
1.2.2.1. A talajszennyezés folyamata 38
1.2.2.2. A szennyezett talaj tisztítása 39
1.2.2.3. A mezőgazdasági kemizáció közegészségügyi vonatkozásai 39
1.2.3. A talaj öntisztulása 40
1.3. Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás 42
1.3.1. A hulladékkezelés higiénés jelentősége 42
1.3.2. A hulladékok csoportosítása 43
1.3.3. Gyűjtés, átmeneti tárolás 44
1.3.4. A hulladékok ártalmatlanítása 45
1.3.5. Veszélyes hulladékok 45
1.3.5.1. A veszélyes hulladékok káros egészségügyi hatásai 46
1.3.5.2. Az egészségügyi hulladékok csoportosítása 46
1.3.6. Az állati tetemek ártalmatlanítása 46
1.3.7. Temetkezés 47
1.4. Vízhigiéné 48
1.4.1. A vízhigiéné általában 48
1.4.1.1. A vízhigiéné fogalma, feladata 48
1.4.1.2. A vízhigiéné kialakulása, célkitűzései 48
1.4.1.3. A víz élettani szerepe 49
1.4.2. Az ivóvíz-higiéné 50
1.4.2.1. A víz szerepe a fertőző betegségek terjedésében 50
1.4.2.2. A víz szerepe egyes nem fertőző betegségek kialakulásában 52
1.4.2.3. Az ivóvízzel szemben támasztott követelmények 57
1.4.2.4. Az ivóvíznyerés forrásai 57
1.4.2.5. Az ivóvíz természetes anyagai 58
1.4.2.6. A vízszennyező anyagok és hatásuk értékelése 60
1.4.2.6.1. Természetes szerves anyagok 60
1.4.2.6.2. Természetidegen vegyi anyagok 63
1.4.3. Víztisztítás 64
1.4.4. Palackos vízellátás 66
1.4.5. Ásvány- és gyógyvizek 67
1.4.6. Fürdővizek higiénéje 67
1.5. Szennyvizek 70
1.5.1. A csatornázás és szennyvíztisztítás helyzete 70
1.5.2. A szennyvizek tisztítása 71
1.6. Lakóépületek, lakóterületek higiénéje 73
1.6.1. Lakóterület 76
1.6.2. Épületek higiénéje 77
1.6.2.1. Helyiségek általános követelményei 77
1.6.2.1.1. Lakóépület 79
1.6.2.1.2. Óvodák, iskolák 80
1.6.2.1.3. Diákotthonok, nevelőotthonok 80
1.6.2.1.4. Kórházak 80
1.6.2.1.5. Járóbeteg-ellátó egészségügyi intézmények 82
1.7. A megelőző tevékenység legfontosabb elemei 84
1.7.1. A környezeti hatásvizsgálat (KHB) és tanulmány (KHT) 84
1.7.2. A környezet-egészségügyi hatásvizsgálat 87
Táplálkozás- és élelmezés-egészségtan Horváth Gabriella 89
2. Táplálkozás- és élelmezés-egészségtan 91
2.1 Tápanyagok 92
2.1.1. Szénhidrátok a táplálkozásban 92
2.1.2. Fehérjék szerepe a táplálkozásban 94
2.1.3. Zsírok szerepe a táplálkozásban 97
2.1.4. Makro- és mikroelemek a táplálkozásban 100
2.1.5. Vitaminok a táplálkozásban 104
2.2. Tápanyag- és energiaforgalom 110
2.2.1. Tápláltsági állapot 110
2.2.2. Táplálkozási ajánlások 114
2.3. Táplálkozási szokásaink, a magyar néptáplálkozás jellemzői 116
2.4. A táplálkozással összefüggő megbetegedések 119
2.4.1. A hiányos táplálkozás következményei 119
2.4.2. A szív- és érrendszeri megbetegedések 120
2.4.3. A táplálkozás és az elhízás 121
2.4.4. Táplálkozás és cukorbaj 121
2.4.5. A táplálkozás és a rosszindulatú daganatok 122
2.5. Élelmiszerek szállítása, tárolása, élelmiszerkereskedelem 124
2.6. Mérgező idegen anyagok jelenléte az élelmiszerekben 129
2.6.1. Élelmiszerek fémtartalma 129
2.6.2. Mezőgazdaságban használt vegyi anyagok 130
2.6.3. Élelmiszer-adalékanyagok és technológiai segédanyagok 132
2.7. A közétkeztetés higiénéje 138
2.7.1. Konyhaüzem működése 138
2.7.2. Készétel-szállítás 149
2.7.3. Melegítő tálalókonyha előírásai 149
2.7.4. Gyermekétkeztetés 150
2.7.5. Kisiskolások és serdülők táplálkozása 152
2.7.6. Serdülőkornak táplálkozása 153
2.7.7. Vegetáriánus étrendek a közétkeztetésben 154
2.7.8. Kórházi élelmezés, betegélelmezés 154
2.7.9. Személyi higiéné 156
2.8. Ételmérgezések, ételfertőzések 158
2.9. Ételmérgezés, ételfertőzés kivizsgálása 163
Munka- és foglalkozás-egészségtan Zsiga László 171
3. Munka- és foglalkozás-egészségtani alapfogalmak 173
3.1. Az ember és a munkakörnyezet 173
3.1.1. A megterhelés 174
3.1.2. Az élettani igénybevétel 175
3.1.3. A munkaegészségtan fogalma, feladata 176
3.1.4. A foglalkozási megbetegedés 177
3.1.5. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata, szolgáltatásai 182
3.2. Az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények és munkavégzés általános
egészségügyi követelményei 185
3.2.1. A munkahelyek méretezése 185
3.2.2. A munkahelyek természetes és mesterséges szellőztetése 186
3.2.2.1. A természetes szellőzés 188
3.2.2.2. A mesterséges szellőztetés 190
3.2.3. A természetes és mesterséges megvilágítás 193
3.2.3.1. A megvilágítás élettani jelentősége 193
3.2.3.2. A természetes megvilágítás 194
3.2.3.3. A mesterséges megvilágítás 196
3.2.4. A munkahelyek fűtése 398
3.3. A fizikai és szellemi munka hatása a szervezetre 200
3.3.1. A fizikai munka 200
3.3.1.1. Az izom anyagcseréje 200
3.3.1.2. A fizikai munka energiaigényének meghatározása 203
3.3.1.3. A fizikai munkához való alkalmazkodást befolyásoló tényezők 205
3.3.2. A szellemi munka 206
3.4. A munkakörnyezet fizikai kockázati tényezőiből eredő ártalmaik 207
3.4.1. Meleg munkakörnyezetben végzett munka hatása a szervezetre 207
3.4.2. A szervezet hőegyensúlya 207
3.4.3. A szervezet hőcsere-csatornái 209
3.4.4. A hő okozta megbetegedések 211
3.4.5. Az alacsony hőmérséklet szervezeti hatása 212
3.4.6. A zaj szervezeti hatása 213
3.4.7. A vibráció szervezeti hatása 219
3.4.7.1. A lokális vibráció szervezeti hatása 221
3.4.7.2. Az egésztest vibráció szervezeti hatása 222
3.4.8. A nem ionizáló sugárzások 223
3.4.9. Az optikai sugárzások 223
3.4.9.1. Az ultraibolya UV. sugárzás 224
3.4.9.2. A látható fény 226
3.4.9.3. Az infravörös sugárzás 226
3.4.9.4. A lézersugárzások 227
3.4.10. A mikrohullámú sugárzások 228
3.4.11. Az ultrahang 229
3.5. A munkakörnyezet kémiai kockázati tényezőiből eredő ártalmak 229
3.5.1. A kémiai kockázatok jelentősége 229
3.5.2. A mérgező anyag útja a szervezetben 231
3.5.3. A vegyi anyagok interakciói 232
3.5.4. A vegyi anyagok kiválasztása 233
3.5.5. A foglalkozási mérgezések általános jellemzői 234
3.5.6. A foglalkozási mérgezések lefolyása 235
3.5.7. A foglalkozási mérgezések megelőzése 235
3.5.7.1. Az orvosi védelem 236
3.5.7.2. A műszaki védelem 237
3.5.7.3. Az egyéni egészségvédelem 238
3.6. A biológiai kockázati tényezők 240
Sugáregészségtan dr. Kerti Márta 241
4. Az ember, a társadalom és a környezet kapcsolata az ionizáló sugárzással 243
4.1. Az ember és környezet 243
4.1.1. A természetes források 243
4.1.2. Környezet sugárzási szintjének növekedése mesterséges forrásokból 244
4.1.3. Orvosi kezelés sugárterhelése 245
4.2. A sugárvédelem fizikai alapjai 247
4.2.1. Az atom szerkezete 247
4.2.2. A röntgensugárzás jellemzése 249
4.2.3. Radioaktív izotópok - aktivitás 251
4.3. Dózis fogalmak 253
4.3.1. Elnyelt dózis 253
4.3 2. LET, RBE 253
4.3.3. Dózisegyenérték (egyenértékdózis) 255
4.3.4. Effektív dózisegyenérték (Effektív dózis) 255
4.3.5. Lekötött dózis 256
4.3.6. Kollektív dózis 256
4.4. Biológiai hatások 258
4.4.1. Kölcsönhatás az élő anyag és a sugárzás között - a folyamat hatásmechanizmusa 258
4.4.2. A módosító tényezők 259
4.4.3. A sejtek alkatóelemeinek sugárérzékenysége 260
4.4.4. A szervek, az emberi szövetek sugárérzékenysége 261
4.4.5. A sugárhatás jellege 261
4.4.6. A szervezet belső szennyeződése 263
4.4.7. A külső sugárzásból eredő sugárterhelés hatása 264
4.5. Az ionizáló sugárzás által okozott ártalmak 266
4.5.1. Osztályozás 266
4.5.2. Sugárbetegség - Akut, krónikus 266
4.5.3. A sugárzás hatása - bőrégés - 269
4.5.4. A sugárzás helyi késői hatása - „röntgen kéz", sugárcataracta 269
4.5.5. A sugárzás hatása a magzatra 270
4.5.6. A rosszindulatú daganatok 270
4.5.7. A genetikai ártalmak 271
4.5.8. Alkalmassági követelmények, kizáró tényezők 271
4.5.9. Sugárbalesetek 272
4.6. A sugárvédelem célja, alapelvei 273
4.6.1. Az indoklás alapelve 273
4.6.2. Az optimálás elve 273
4.6.3. Dóziskorlátozás 273
4.6.4. A sugárzások mérése 275
Gyermek- és ifjúságegészségtan dr. Seregi Judit 279
5.1. A gyermek- és ifjúsághigiéné fogalma, feladatai és kapcsolata más tudományágakkal 281
5.1.1. A közegészségügyi-járványügyi hálózat (ÁNTSZ) iskolával kapcsolatos feladatai, higiénés tevékenysége 281
5.1.2. Az iskolaegészségügy feladatai 282
5.1.3. Az iskolai egészségnevelés 282
5.2. Általános higiénés követelmények az oktatási- és gyermekintézményekben 284
5.2.1. Az intézmények telepítésével és építészetével kapcsolatos higiénés követelmények 284
5.2.2. Iskola előtti gyermekintézmények 285
5.2.3. Az általános iskola 288
5.2.4. Középiskolák 290
5.2.5. Bentlakásos oktatási intézmények 291
5.2.6. Felsőoktatási intézmények 292
5.2.7. Iskolai étkeztetés 293
5.3. Az iskolai munka mentálhigiénéje 294
5.3.1. A teljesítőképesség, a kifáradás, a pihenés 294
5.3.2. Az iskolaérettség kritériumai 295
5.3.3. Az iskolai környezeti tényezők szerepe a kifáradásban 296
5.3.4. A nevelő-oktató munka optimális megszervezése 297
5.3 5. Egyéb pedagógiai jellegű tényezők szerepe a kifáradás előidézésében 299
5.3.6. Az egész napos nevelés 300
5.3.7. Az iskolai testi nevelés 301
5.3.8. Különleges gondozást és nevelést igénylő gyermekek 302
5.4. Iskolán kívüli tényezők szerepe a gyermekek testi és lelki egészségmegőrzésében 304
5.4.1. Életrend a tanítási év alatt 304
5.4.2. Életrend a szünidőben 306
Irodalom 309

Témakörök