Előszó | 13 |
A statisztika alapfogalmai | 17 |
A statisztika fogalma | 17 |
A statisztikai tevékenység történeti kialakulása, fejlődése. Statisztika a szocializmusban | 19 |
A statisztikai módszertan kialakulása, fejlődése. A statisztikai elmélet fejlődése Magyarországon | 21 |
A statisztika kapcsolata más tudományokkal | 25 |
A statisztikai sokaság és ismérv fogalma | 27 |
A statisztikai adat, mutatószám és modell fogalma | 29 |
A statisztikai osztályozás, csoportosítás | 31 |
Összehasonlítás és összehasonlíthatóság a statisztikában | 34 |
A statisztikai információrendszer | 37 |
A statisztikai információrendszer fogalma és működése | 37 |
Statisztikai adat, információ és információrendszer | 37 |
A statisztikai információrendszer szerkezete | 39 |
A statisztikai információrendszer működése | 40 |
Hierarchikus rendszerszerkezet | 43 |
A vezetési információrendszer | 47 |
A statisztikai szervezet | 50 |
Statisztikai hivatalok | 50 |
A magyar statisztikai szervezet | 51 |
Nemzetközi statisztikai szervezetek | 54 |
Kódolás és osztályozási rendszerek | 55 |
A jelkészlet | 56 |
A kódjegyzék | 58 |
A kódszerkesztés | 59 |
Osztályozási rendszerek | 60 |
A hierarchikus osztályozás | 62 |
A statisztikai adatfelvétel | 65 |
Az adatgyűjtési rendszer | 65 |
Teljes körű és reprezentatív felvétel | 67 |
A kérdőív és az utasítás szerkesztése | 70 |
Adatellenőrzés és hibajavítás | 77 |
Adattárolás és feldolgozás | 79 |
A statisztikai adatbázis | 80 |
Adathordozók | 81 |
Adatszervezés és -tárolás | 83 |
Adatkarbantartás és -feldolgozás | 89 |
A tájékoztatási rendszer | 94 |
A statisztikai kiadványok | 94 |
Egyéb tájékoztatási formák | 95 |
Statisztikai sorok és táblák | 97 |
Statisztikai sorok | 97 |
Idő- és területi sorok | 103 |
Minőségi és mennyiségi sorok | 104 |
Statisztikai táblák | 119 |
Statisztikai mérlegek | 126 |
A statisztikai elemzés jellegzetes esetei | 129 |
Az ismérvek közötti kapcsolat fogalma | 130 |
Elemzés egyszerűbb eszközökkel | 135 |
Viszonyszámok | 136 |
Megoszlási viszonyszámok | 137 |
Összehasonlító viszonyszámok | 139 |
Intenzitási viszonyszámok | 143 |
Grafikus ábrázolás | 146 |
Ábrázolás koordináta-rendszerben | 147 |
Egyéb ábrázolási módok | 159 |
Egyszerű táblák adatainak elemzése | 162 |
Intenzitási és összehasonlító viszonyszámok együttes alkalmazása | 167 |
A növekmény felbontása szorzótényezők szerint | 170 |
Csoportosító táblák elemzése. Rész- és összetett viszonyszámok | 174 |
A koncentráció elemzése | 176 |
Az összetétel összehasonlítása | 180 |
Kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése | 186 |
Kapcsolatvizsgálat viszonyszámokkal | 188 |
Az asszociáció szorossága | 195 |
Középértékek | 205 |
A középértékek fogalma, fajtái | 205 |
Mérési skálák | 206 |
Átlagok | 208 |
Számtani átlag | 212 |
Harmonikus átlag | 223 |
Mértani átlag | 226 |
A négyféle átlag összefoglaló áttekintése | 228 |
Helyzeti középértékek. Módusz és medián | 229 |
A középértékek és a csoportosítás | 234 |
Átlag és sztochasztikus kapcsolat | 235 |
Az idősorok elemzése átlagok segítségével | 237 |
Kronologikus átlag | 238 |
Átlagos abszolút és relatív változás | 240 |
Szóródásszámítás, a gyakorisági sorok vizsgálata | 245 |
A szóródás mérőszámai | 245 |
Áltagos eltérés | 247 |
A szórás és a relatív szórás | 249 |
Átlagos különbség | 256 |
A gyakorisági sorok vizsgálatának további módszerei | 258 |
Empirikus elosztástípusok | 259 |
Az asszimmetria mérőszámai | 264 |
A momentumok | 266 |
A vegyes kapcsolat szorosságának mérése | 270 |
A szórásnégyzet összetevőkre bontása | 270 |
A szóráshányados | 274 |
Indexszámítás. Érték-, volumen- és árindex | 277 |
Közös mértékegységben történő számbavétel. Az indexszám fogalma | 277 |
Az értékindexkör. Aggregát- és átlagformák | 282 |
Az árindex | 283 |
A volumenindex | 288 |
Indexösszefüggés | 290 |
Az indexek súlyozása | 296 |
További volumen- és árindexformulák | 302 |
Indexpróbák, keresztezett formulák | 304 |
Az indexelmélet "közgazdasági" irányzata | 308 |
Indexsorok | 312 |
Állandó és változó súlyú indexsorok | 316 |
A küllönböző fajta indexsorok tulajdonságai | 320 |
Az időegység szerepe az indexsorokban | 324 |
Területi indexek | 327 |
Nemzetközi volumen-összehasonlítások | 328 |
A valuták vásárlóerejének összehasonlítása | 332 |
A főátlagok összehasonlítása standardizálás segítségével | 335 |
A főátlagok összehasonlítása | 335 |
Az összehasonlított főátlagok különbségének felbontása összetevőire | 336 |
A megfelelő részátlagok különbségeiből adódó komponens | 339 |
Az összetétel különbözőségéből eredő komponens | 344 |
A standard adatsorozat megválasztásának lehetőségeiről | 347 |
Indexszámítás standardizálás alapján | 350 |
A főátlagindex | 351 |
A részátlagindex | 353 |
Az összetételelhárítás indexe | 356 |
Összefüggések az értékindexkör és a főátlagindex-kör között | 359 |
II. kötet | |
Statisztikai becslés és hipotézisvizsgálat | 13 |
Sokaság és minta | 13 |
A mintából való következtetés alapjai | 13 |
A megfigyelési eredmények eloszlása | 17 |
A mintaátlag jellemzői | 17 |
A relatív gyakorisági jellemző | 20 |
A statisztikai becslés | 29 |
Becslési alapfogalmak | 29 |
A becslő függvény tulajdonságai | 30 |
A becslési módszer | 32 |
A várható érték becslése | 35 |
A valószínűség becslése | 44 |
A szórásnégyzet és a szórás becslése | 46 |
Bevezetés a hipotézisvizsgálatba | 49 |
A hipotézisvizsgálat alapfogalmai | 49 |
Próbafüggvény és szignifikanciaszint | 51 |
A másodfajú hiba és a próba ereje | 57 |
A várható értékkel kapcsolatos próbák | 63 |
A valószínűséggel kapcsolatos próbák | 72 |
A szórással kapcsolatos próbák | 74 |
Két paraméter összehasonlítása | 75 |
Két várható érték különbségének vizsgálata | 76 |
Két valószínűség különbözőségének vizsgálata | 80 |
Két szórásnégyzet összehasonlítása | 83 |
Egyéb hipotézisvizsgálat | 86 |
Illeszkedésvizsgálat | 87 |
Függetlenségvizsgálat | 91 |
Varianciaanalízis | 94 |
A hipotézisvizsgálat néhány gyakorlati kérdése | 99 |
Reprezentatív megfigyelés | 103 |
A reprezentatív megfigyelés sajátosságai | 103 |
Egyszerű véletlen mintavétel | 104 |
A kiválasztás módszere | 105 |
A számtani átlag és az értékösszeg becslése | 107 |
A megoszlási viszonyszám és a gyakoriság becslése | 115 |
A mintasokaság nagyságának megállapítása | 116 |
Hányadosbecslés | 119 |
Csoportos és kétlépcsős mintavétel | 125 |
Csoportos (egylépcsős) mintavétel | 125 |
Kétlépcsős mintavétel | 129 |
Rétegzett mintavétel | 130 |
A rétegzett mintavétel tervezése | 131 |
Becslés rétegzett mintából | 132 |
A rétegzet mintavétel pontossága | 134 |
Egyéb véletlenen alapuló mintavételi eljárások | 137 |
A hibaszámítás egyszerűsítése | 138 |
A részminták alkalmazásának módszere | 138 |
Hibaszámítás részminták segítségével | 140 |
Nem véletlen kiválasztás | 143 |
Szisztematikus kiválasztás | 144 |
Kétváltozós korreláció- és regressziószámítás | 147 |
Bevezetés a korreláció elemzésébe | 148 |
A kiinduló alapok | 148 |
a tapasztalati regresszió | 151 |
A kapcsolat szorosságának mérőszámai | 155 |
Kétváltozós lineáris regresszió | 169 |
A függvénytípus meghatározása | 170 |
A lineáris regresszió modellje | 171 |
A regressziós együtthatók becslése | 175 |
Az eredmények értelmezése | 182 |
A varianciaanalízis alkalmazása a regressziószámításban | 185 |
A becslések pontosságának ellenőrzése | 193 |
A reziduális változó vizsgálata | 199 |
Az elméleti korrelációs együttható | 204 |
A korrelációs együttható becslése | 205 |
A kétdimenziós normális eloszlásból származtatott regresszió | 211 |
A nemlineáris regresszió | 213 |
A hatványkitevős regresszió | 213 |
Egyéb nemlineáris regressziótípusok | 221 |
Többváltozós korreláció- és regressziószámítás | 225 |
Többváltozós empirikus regressziófüggvény | 226 |
A többváltozós modell specifikálása | 228 |
Többváltozós lineáris regresszió | 230 |
A többváltozós lineáris modell | 231 |
A regressziós együtthatók becslése | 232 |
Az eredmények értelmezése | 237 |
A multikollinearitás | 239 |
A varianciaanalízis alkalmazása a többváltozós regressziószámításban | 242 |
A becslések pontosságának ellenőrzése | 247 |
Többváltozós korrelációszámítás | 253 |
A korrelációmátrix | 254 |
Parciális korrelációs együtthatók | 255 |
A többszörös korrelációs együtthatók | 259 |
A tényezőváltozók megválasztásának egyes problámái | 260 |
Minőségi ismérvek alkalmazása a regressziószámításban | 260 |
A tényezőváltozók kiválasztására szolgáló eljárások | 264 |
A többváltozós statisztikai elemzés egyéb eszközei | 266 |
Faktoranalízis | 268 |
Automatikus osztályozás | 269 |
Az idősorok analitikus vizsgálata | 273 |
Az idősorok komponenseinek elkülönítése | 273 |
Az idősorok összetevői | 274 |
Trendszámítás mozgó átlagolással | 280 |
Analitikus trendszámítás | 286 |
A periodikus hullámzások vizsgálata | 302 |
Interpoláció és extrapoláció az idősorok adataiból | 318 |
Az idősorokból végzett regressziószámítás speciális kérdései | 325 |
Irodalom | 341 |
Tárgymutató | 345 |
Függelék | 355 |
Útmutató a táblázatok használatához | 355 |
Diszkrét valószínűségeloszlások | 355 |
Folytonos valószínűségeloszlások | 357 |
Táblázatok | 365 |
Véletlen számok egyenletes eloszlásból | 368 |
Véletlen számok standard normális eloszlásból | 372 |
A standard normális eloszlású valószínűségi változó sűrűségfüggvényének táblázata | 374 |
A standard normális eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvényének táblázata | 375 |
A Student-féle t-eloszlás táblázata | 377 |
Az F-eloszlás táblázata | 378 |