kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 593 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-222-661-5 |
Megjegyzés: | Bácskai Tamás szerkesztőbizottsági tag által dedikált példány. Néhány fekete-fehér illusztrációt tartalmaz. |
I. kötet | |
Előszó a Magyar Nemzeti Bank történetéhez (1816-1987) | 23 |
Bevezető | 77 |
Az Osztrák Nemzeti Bank, 1816-1851 | |
Első fejezet | |
A modern pénzügypolitika kialakulása a Habsburg Birodalomban és ennek kihatásai Magyarországra | 81 |
Kiegyensúlyozatlan államháztartás inflatórikus finanszírozása | 83 |
Az infláció dezorganizálja a gazdaságot | 84 |
Sikertelen stabilizációs kísérletek | 85 |
Az Osztrák Nemzeti Bank megalapítása | 87 |
Az Osztrák Nemzeti Bank monopolhelyzete a Monarchiában; fiókintézetek Magyarországon | 89 |
Magyar fenntartások az Osztrák Nemzeti Bank tevékenységével szemben | 90 |
Igények a magyar érdekek érvényesítésére a bank- és hitelügyekben | 91 |
A leértékelés megrendíti a papírpénzbe vetett bizalmat - Követelések önálló magyar jegybank létrehozására | 112 |
Összegzés és iránytű: Széchenyi István gróf "Hitel"-e | 114 |
Az első takarékpénztárak alapítása | 115 |
Takarékpénztárak és bankok | 118 |
Bankok és takarékpénztárak működésének szerepe a magyar mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem fejlődésében | 119 |
Második fejezet | |
Tervezetek és viták az önálló magyar jegybankról | 122 |
Az első magyar jegykibocsátó intézet - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank | 124 |
A Kereskedelmi Bank alapszabályai és működésének első évei | 128 |
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank a forradalom jegybankja | 140 |
A szabadságharc finanszírozása | 144 |
Bankjegykibocsátás a szabadságharc leverése után | 146 |
Az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókintézete | 147 |
Jegyzetek | 147 |
Táblázatok | 151 |
Az Osztrák Nemzeti Bank működése és az Osztrák-Magyar Bank alapításának előzményei, 1851-1878 | |
Első fejezet | |
Bank és állam | 155 |
Erőfeszítések az államadósság mérséklésére | 156 |
Deflációs startégia átmeneti sikerrel | 158 |
Átfogó gazdaságpolitikai koncepció jelentkezése | 158 |
Új háború - újabb deficitfinanszírozás | 159 |
Az 1862. évi banktörvény | 160 |
Az Osztrák Nemzeti Bank autonómiája | 162 |
Visszapillantás az osztrák pénzrendszer történetére | 163 |
Az Osztrák Nemzeti Bank és a Wiener Währung | 167 |
Az ércfedezet növelése és az ezüstmonomentallizmus | 169 |
A porosz háború meghiúsítja a stabilizációt | 173 |
Az ércfedezet értelmezése | 174 |
Az aranyvaluta előkészítése | 174 |
Párhuzamos valutarendszer | 175 |
Az Osztrák Nemzeti Bank fiókhálózata | 177 |
A pesti fiók megalapítása | 178 |
Dotáció és üzletágak | 183 |
Kamatpolitikai ellentétek | 187 |
Alapszabály-módosítás és gründolás | 190 |
Válságmenedzselés | 191 |
Jelzáloghitelezés | 192 |
Jövedelem és osztalék - az Osztrák Nemzeti Bank gazdálkodása | 194 |
Második fejezet | |
Jegybankügy és kiegyezés. Két bank - vagy binacionális bank? (1867-1878) | 196 |
A tartományi bankok eszméje | 197 |
Kiegyezés - a jegybankkérdés kihagyásával | 198 |
A jegybankügy szabályozása | 202 |
Bankankét és bankviszály | 209 |
Bankankét 1870-ben | 211 |
A kartellbank-elképzelés vitája 1872-1873-ban | 218 |
A kartellbanktól az Osztrák-Magyar Bankig | 221 |
Kétféle dualizálási koncepció jegybankügyben | 226 |
Jegyzetek | 233 |
Táblázatok | 250 |
Az Osztrák-Magyar Bank, 1878-1914 | |
Első fejezet | |
A bank központi szerveinek megalakulása | 259 |
A "rendezetlenül" hagyott valutakérdés fejleményei | 261 |
Az ércfedezet és a bankkamatláb változásai | 263 |
A hitellehetőségek és kihasználásuk alakulása | 265 |
A bank magyarországi fiókhálózata és a dotáció | 268 |
A fedezet újabb szabályozása | 274 |
Második fejezet | |
A valutareform és előzményei | 276 |
A "sánta" valuta | 278 |
A bank és az állam aranyszolgálata | 285 |
A bank kamatpolitikájáról | 286 |
Külkereskedelmi mérleg és pénzfedezet | 289 |
A pénztömeg szerkezete | 290 |
Harmadik fejezet | |
A bank magyarországi vezetői és váltóbírálói | 291 |
A bank tisztviselői | 294 |
A bank hitelezési gyakorlata | 296 |
A bank üzletágainak szerkezete | 299 |
A bank jövedelmezőségének alakulása | 312 |
Bankankét 1908-ban | 314 |
Jegyzetek | 316 |
Táblázatok | 330 |
Az Osztrák-Magyar Bank az I. világháború és a forradalmak idején, 1914-1919 | |
Első fejezet | |
A bank helyzete a háború kezdetekor | 343 |
Pánik a pénzpiacon | 345 |
Fizetési moratórium | 347 |
A jegybankautonómia feladása | 348 |
A jegybank és az állam konfliktusai a háborús években | 350 |
Hadikölcsönök | 354 |
A háború hatása a hazai bankrendszerre és a tőzsdére | 355 |
Áruüzletek | 357 |
Államhitelek | 358 |
Hitelpolitika a háborús hétköznapokban | 358 |
Kettősség a hitelezési kritériumokban | 359 |
A váltó alkonya | 361 |
"Vakrepülés" a pénzforgalom szabályozásában | 364 |
Hadikölcsönpénztárak | 366 |
Jegybanki kamatpolitika az I. világháború alatt | 368 |
Az Osztrák-Magyar Bank devizapolitikája, 1914-1918 | 369 |
Valutakölcsönök felvétele | 372 |
A Devizaközpont megalakulása és működése | 373 |
Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítása | 377 |
A váltópénzforgalom működési zavarai a háborúban | 380 |
Második fejezet | |
Az őszirózsás forradalom és a jegybank | 382 |
A jegybank- és pénzpolitika a Tanácsköztársaság időszakában | 391 |
A bankfiókok élete a Moncarhia felbomlásának időszakában | 396 |
Az Osztrák-Magyar Bank a Tanácsköztársaság bukása után | 398 |
Jegyzetek | 399 |
Táblázatok | 406 |
Az Osztrák-Magyar Bank felszámolása. A Magyar Állami Jegyintézet tevékenysége, 1920-1924 | |
Első fejezet | |
Az egységes közös valuta végnapjai. A Monarchia utódállamainak intézkedései | 413 |
A békeszerződések rendelkezései az Osztrák-Magyar Bank felszámolásáról. Tárgyalások és megállapodások a felszámolás módozatairól | 415 |
A háború utáni Európa | 418 |
Segélyek és hitelek | 419 |
Magyarország a trianoni határok között | 422 |
Gazdaságpolitikai koncepciók 1919-1920 fordulóján | 425 |
A Korányi-korszak (1919. szeptember-1920. december) | 426 |
Monteráis és fiskális politika koncepciója 1920-ban | 429 |
Kötött gazdaság vagy szabad piac? | 432 |
Az Osztrák-Magyar Bank tevékenysége a Korányi-korszakban | 435 |
Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége, 1920. december-1921. szeptember | 438 |
Második fejezet | |
A Magyar Királyi Állami Jegyintézet | 444 |
A Jegyintézet árfolyam- és hitelpolitikája | 449 |
A vágtató infláció megfékezésére tett kísérletek | 457 |
A Devizaközpont újbóli felállítása | 468 |
A pénzforgalom jellegzetességei az infláció alatt | 473 |
Jegyzetek | 476 |
Táblázatok | 484 |
A Magyar Nemzeti Bank alapításának nemzetközi és belföldi előzményei | |
Első fejezet | |
A korai 1920-as évek magyar stabilizációs elképzései. Hegedűs Lóránt kísérleteinek nemzetközi vonásai | 501 |
A Teleszky-Kállay-terv nemzetközi vonatkozásai | 505 |
Montagu Norman szerepe és koncepciói | 509 |
A magyar szanálás nemzetközi előzményei | 512 |
Második fejezet | |
Részletek a magyar szanálás nemzetközi előkészítésének vitáiból | 519 |
A magyarországi stabilizációs program változatai | 520 |
Viták a Magyar Nemzeti Bank szervezéséről és feladatairól Londonban és Párizsban | 524 |
Nehézségek a szanálási kölcsön körül | 527 |
A kölcsönmegállapodás közvetlen előzményei | 531 |
A "Norman-Popovics-egyezmény" és kihatásai | 533 |
Az ellenőrzés rendszere és szereplői | 536 |
Harmadik fejezet | |
A népszövetségi program és a jegybanktörvény hazai fogadtatása | 539 |
A Magyar Nemzeti Bank megalapítása és részvényjegyzése | 544 |
A bank vezető szervei és irányításának módja | 550 |
A koronavaluta stabilizációja és a magyar államháztartás szanálási programja | 556 |
Jegyzetek | 566 |
Táblázatok | 582 |
Névmutató | 587 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.