Kövek zenéje

Előszó

A 3 millió 336 ezer lakosú Örmény Köztársaság a Kaukázus bércein túl a Grúzia, Azerbajdzsán, Irán és Törökország által övezett térséget foglalja el. Területe kb. egyharmada Magyarország területének. Nagy része az Ararát-medencében fekszik. Nem csoda, hogy az örmény nép a bibliai Ararát hegyet választotta hazája szimbólumául, hiszen az egykor a történelmi Örményországhoz tartozott. A keresztény világ számára jól ismert ősi legendák kapcsolódnak ehhez a tájhoz. Itt volt az Éden, itt élt Noé, és az özönvíz után az Araráton feneklett meg bárkája.
Vitathatatlan az a tény, hogy ezen a helyen ringott az emberi civilizáció egyik bölcsője. Az Örmény-fennsíkon már a legrégebbi időkben is különböző kultúrák rétegződtek egymásra, és itt terült el a magas színvonalú anyagi és szellemi kultúrával rendelkező Urartu Birodalom (Kr. e. 9-6. sz.), amelyben az örmény nép őseinek tekinthető törzsek és törzsszövetségek is éltek. Az Örmény Köztársaság fővárosa, Jereván helyén egy urartui erőd, Jerebuni állt, körülötte pedig település létezett. A nyelvészek a Jerebuni szóból származtatják Jereván nevét.
Az Örményországot és népét említő első írásos források I. Dareiosz (Kr. e. 522-486) perzsa uralkodó idejéből valók. Ezekben az ékírásos szövegekben már szerepel az Arminiya országnév és az armina népnév.
Hosszú történelmi idő tanúja az örmény nép, amely megannyi szenvedést kiállva főnixmadárként támadt fel újra meg újra, és építette újjá annyiszor tűzzel-vassal elpusztított országát. Sorsa számos tanulságot rejt, és a róla szóló forrásokat más népek vonatkozásában is fel tudja használni a tudomány. Míg a hajdani kortárs népek közül oly sokan letűntek a világ színpadáról, addig az embert próbáló veszteségeket töretlen hittel túlélő örmények ma is ősi földjükön, saját hazában, független nemzeti köztársaságban élnek. Azok pedig, akiknek a menekülők keserű kenyere jutott osztályrészül, a világ számos országában teremtettek a nemzeti hagyományokat hűségesen ápoló virágzó közösségeket. Mindenütt és mindig nagymértékben hozzájárultak a befogadó ország gazdasági, politikai, kulturális, valamint tudományos sikereihez.
Európa egyik jelentős örmény közössége magyar nyelvterületen szerveződött, amikor a 17. század utolsó harmadában 3000 örmény család telepedett le Erdélyben. Különböző dokumentumok maradtak fenn arra vonatkozóan, hogy már az ezt megelőző időben is éltek örmények Magyarországon. A Kolozsvár közelében fekvő Szamosújvár volt az erdélyi örmény közösség központja, amelynek a tagjai közül a későbbiekben sokan Budapestre és más magyar nagyvárosokba költöztek. Vissza