Előszó
Részlet:
I. FEJEZET.
A folyón túl, ahol már nem zöldel a mező, de ahová még nem tolakodott ki a nagyváros, ötemeletes piszkosszürke ház emelkedett a sík, poros mezőségen. A nagyvárosnak itt...
Tovább
Előszó
Részlet:
I. FEJEZET.
A folyón túl, ahol már nem zöldel a mező, de ahová még nem tolakodott ki a nagyváros, ötemeletes piszkosszürke ház emelkedett a sík, poros mezőségen. A nagyvárosnak itt csak egyes előörsei látszanak: az egyenetlen földből kinőtt hat-nyolc emeletes és mégis alacsony házak. Abban a különös, álmodern stílusban épültek ezek, amely a nyomort egyszerűségnek, a nincstelenséget pedig egyenes vonalnak álcázza.
Vissza
Fülszöveg
"Tíz-tizenöt éves hagyományos elbeszéléseket írtam, Kosztolányi és Déry Tibor zászlaja alatt - vallja Sükösd Mihály. -Ma teherbíróbbnak érzem a műfajtalan műfajt, a vallomásból, narrációból, valódi és képzelt dokumentumokból, fantáziából elegyült, a magyar múltig visszahátráló és a jövőküszöbéig előremerészkedő szöveget."
De míg a módszerbeli törekvések változnak a kötet írásaiban, a témakör szinte makacsul azonos. A hagyományosabb módszereket követő és az elbeszélésben a különböző elemeket szabadabban társító Sükösd Mihályt ugyanazok a kérdések izgatják, fogalalkoztatják írói indulásától napjainkig. Mindenekelőtt a magyar történelmi és társadalmi változások kérdései. A második világháború, az ötvenes évek, ötvenhat, az ocsúdás, a konszolidáció kiteljesedése, a változások új jelenségei, az ifjúság magatartása, helyzete és lélekállapota, a szocialista és a nyugati életforma különbségei. A Cserépposta dokumentum-stílusú írói "helyzetjelentés" Budapest ostromállapotáról. A Vallomás...
Tovább
Fülszöveg
"Tíz-tizenöt éves hagyományos elbeszéléseket írtam, Kosztolányi és Déry Tibor zászlaja alatt - vallja Sükösd Mihály. -Ma teherbíróbbnak érzem a műfajtalan műfajt, a vallomásból, narrációból, valódi és képzelt dokumentumokból, fantáziából elegyült, a magyar múltig visszahátráló és a jövőküszöbéig előremerészkedő szöveget."
De míg a módszerbeli törekvések változnak a kötet írásaiban, a témakör szinte makacsul azonos. A hagyományosabb módszereket követő és az elbeszélésben a különböző elemeket szabadabban társító Sükösd Mihályt ugyanazok a kérdések izgatják, fogalalkoztatják írói indulásától napjainkig. Mindenekelőtt a magyar történelmi és társadalmi változások kérdései. A második világháború, az ötvenes évek, ötvenhat, az ocsúdás, a konszolidáció kiteljesedése, a változások új jelenségei, az ifjúság magatartása, helyzete és lélekállapota, a szocialista és a nyugati életforma különbségei. A Cserépposta dokumentum-stílusú írói "helyzetjelentés" Budapest ostromállapotáról. A Vallomás főfigurája egy háborús bűnös katonatiszt lánya, akinek már semmi kapcsolata sincs apja letűnt világával, s akire nyomasztóan és tragikusan nehezedik a számára egyre idegenebb örökség.
Az Ólomketrec 1956-ot idézi, egy múzeum világában mutatja be a gerinctelen figurák erkölcsi önkívületének jeleneteit és módozatait.
Az Ítélet előtt-ben Sükösd Mihály egy kivételes tehetségű fiatalember tragédiájának okait kutatja (a fiatalember 1956-ban kétségbeesetten disszidál, majd a külföldi otthontalanságban - életét és értelmét és célját elveszítve - öngyilkos lesz), s egy gyakorló főügyész dilemmáját teszi átélhetővé.
Az Útközben egy magyar újságíróturista külföldi élményeit sűríti a műfaj kereteibe, érzékeltetve az elembertelenedett, elgépiesedett világ atmoszféráját, a magányt, s a hazavágyódást -és felelevenítve azt a világnézeti vitát, melyet az újságíró ifjúságra nagy tekintélyével, egy idős filozófussal folytat.
A kötet Sükösd Mihály válogatott elbeszéléseit tartalmazza.
Vissza