Magyarország régiói

Előszó

Magyarország egy hosszú felkészülési folyamat után, 2004. május 1-jén az Európai Unió tagjává válik. A csatlakozás előkészítésének egyik feladata volt az unió ötfokozatú területbeosztási rendszerének (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques - NUTS) megfelelő hazai területi rendszer kialakítása, ezen belül elsősorban a regionális területbeosztás (a NUTS-2 szint) létrehozása.
Az ennek a szintnek megfelelő tervezési-statisztikai régió fogalmát a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény definiálta. Ennek alapján az Országos Területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) OGY-számú országgyűlési határozat meghatározta az ország tervezési-statisztikai régiókra való felosztását. A hét régió elnevezése és földrajzi területe a következő:
Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye
Közép-Dunántúl: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye
Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye
Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
Észak-Alföld: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye
A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1999. évi CXII. törvény az országgyűlési határozatra való visszautalással elrendelte az ott leírt területbeosztásnak megfelelően a regionális fejlesztési tanácsok megalakítását. Ezzel a hét tervezési-statisztikai régió, amely a NUT-2 szint szerepét is hivatott betölteni, törvényi megerősítést kapott.
Ennek a regionális területbeosztásnak az előzetes bejelentését az Európai Unió tudomásul vette, de a csatlakozási tárgyalások folyamatában kérte ennek ismételt megerősítését. A kormány felhatalmazása alapján ezt a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 2002. január 24-én kelt levele tartalmazta. Ezt követően, a regionális politikáról szóló fejezet lezárását eredményező, 2002. június 30-ai tárgyaláson ezt a régióbeosztást kifogás nélkül elfogadták, és azt az Európai Unió követelményei alapján teljes mértékben alkalmasnak minősítették. (A magyar tervezési-statisztikai régiók mindegyike maradéktalanul megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-ai, 1059/2003/EK rendelete a statisztikai területi egységek közös osztályozási rendszerének létrehozásáról tartalmaz.)
A Központi Statisztikai Hivatal számos kiadványában, mindenekelőtt azonban a Területi statisztikai évkönyvben, a Magyar régiók zsebkönyvében igen sok adatot ad közre a tervezési-statisztikai régiókról. Ebben a kiadványban a felhasználók, érdeklődők széles köre számára foglaljuk össze a régiókról szóló legfontosabb ismereteket. Terveink szerint időről időre számot adunk fejlődésükről, az időközben bekövetkezett változásokról.
A területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályok e régiókon kívül két sajátos fejlesztési területet emelnek ki, a budapesti, agglomerációt és a Balaton kiemelt üdülőkörzetet. Fontosságukra való tekintettel a tervezési-statisztikai régiókat ismertető fejezeteken túl kiadványunk e két kiemelt területről is információkat szolgáltat. Vissza