Nemzetközi jog és kisebbségvédelem

Tartalom

1. fejezet
A NEMZETKÖZI JOGI KISEBBSÉGVÉDELEM
AZ 1990-ES ÉVEKBEN
A kisebbségvédelmi kodifikációs tevékenység főbb irányai,
1945-1990 között
A területi autonómiák, speciális státuszok nemzetközi jogi
és diplomáciatörténeti összefüggései
2. fejezet
A KISEBBSÉGEK DEFINÍCIÓJÁRÓL
ÉS A KISEBBSÉG-TÖBBSÉG VISZONYÁRÓL 36
3. fejezet
A REGIONÁLIS VAGY KISEBBSÉGI NYELVEK
EURÓPAI CHARTÁJA - ALÁÍRÁS UTÁN,
RATIFIKÁLÁS ELŐTT 60
A jeles nap
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája
az Európa Tanács szerződéseinek rendszerében 61
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának
kodifikációja 1983-1992 között 63
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának
főbb tartalmi és szerkezeti elemei 64
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának
alapkoncepciója 64
Általános Rész: „Célok és elvek" 64
Különös Rész: a III. rész konkrét, opcionális szabályai 71
A kötelezettségvállalás rendszere 74
A kontrollmechanizmusról 76
4. fejezet
A REGIONÁLIS VAGY KISEBBSÉGI NYELVEK
EURÓPAI CHARTÁJÁNAK ILLESZKEDÉSE
A KISEBBSÉGEKRE VONATKOZÓ MAGYAR
JOGI SZABÁLYOZÁSHOZ 93
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény
és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája
koncepciójának egybevetése 93
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának
konkrét rendelkezései és a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól szóló törvény bizonyos rendelkezéseinek közvetlen
kapcsolódása 96
Gondolatok a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai
Chartája ratifikációs okmányának megfogalmazása előtt
és után 100
5. fejezet
AZ EURÓPAI KISEBBSÉGVÉDELEM EGYÉB
KODIFIKÁCIÓS LÉPÉSEI 106
A kisebbségvédelmi kodifikációk alapproblémái 106
Az Európa Tanács egyéb, kisebbségvédelmi vonatkozású
kodifikációs irányai 207
Az EJEE a kulturális szférában 129
Az EBEE kisebbségvédelmi intézménye: a Főbiztos 120
A Balladur-terv kisebbségvédelmi vetületei 122
A közép-kelet-európai kisebbségi kérdés elválasztása
a nyugat-európai problémakomplexumoktól 123
Az Európai Stabilitási Értekezlet dokumentumának a pactum
de contrahendo intézményére emlékeztető jellege 124
A jogok természete: esély a kollektív jogi felfogás
érvényesítésére 225
A bilaterális és szubregionális megközelítések hálózata 127
Az európai intézmények bekapcsolása a vállalt
kötelezettségvállalások végrehajtásának ellenőrzésébe 128
Az Európai Stabilitási Egyezségokmány végleges formája 130
Néhány szó a Közép-Európai Kezdeményezés
kisebbségvédelmi dokumentumáról 134
6. fejezet
A MAGYAR-SZLOVÁK ALAPSZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI
KISEBBSÉGVÉDELMI KERETEGYEZMÉNY 155
7. fejezet
EGYÉNI ÉS KOLLEKTÍV KISEBBSÉGI JOGOK
AZ ALKOTMÁNYOS FEJLŐDÉSBEN -
POZITIVISTA SZEMPONTBÓL 169
Az egyéni és kollektív jogok létrejötte az emberi jogok
általános keretei között 169
A megkülönböztetés előnyei, hátrányai és viszonylagossága 169
A kisebbségek kollektív jogainak létéről, illetve nemlétéről 173
Miért ragaszkodnak a kisebbségek a kollektív jogokhoz? 177
A közép- és kelet-európai népek hisztérikus lelkiállapota 178
A belső önrendelkezési jog kérdése 179
A szerzett jogok védelme egyes kisebbségi jogi
intézményrendszerekben 181
Az autonómiáról - általában...
Az autonómia és a kollektív jogok közötti kapcsolat
valódi jellege 183
A speciális nyelvi rezsimek és az autonómiák egybevetése 188
Konklúziók az autonómiákról 190
8. fejezet
A MAGYAR ALKOTMÁNYREFORM GONDOLATA
ÉS A KISEBBSÉGVÉDELEM 196
A kisebbségek parlamenti képviseletének kérdése 200
A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosára
vonatkozó alkotmányos rendelkezések 204
9. fejezet
AZ ÁLAND-SZIGETEK AUTONÓMIÁJA 211
Az álandi önkormányzat létrejötte 212
Az álandi atonómia szerkezete 218
10. fejezet
A KISEBBSÉGI JOGOK NEMZETKÖZI GARANCIÁI 225
Zárás gyanánt, konklúzió helyett 235
NÉVMUTATÓ 237

Témakörök