Fejezetek az összehasonlító rendszerelemzés témaköréből

Tartalom

I. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖZGAZDASÁGTAN FŐBB FELADATAI 1.
1. Az összehasonlító közgazdaságtan kialakulása 1.
2. Az összehasonlító közgazdaságtan módszere 2.
3. A gazdasági rendszer, mint a társadalmi rendszer része 4.
3.1. A rendszer fogalma 4.
3.2. A nagy társadalmi változásokat magyarázó modellek 4.
3.2.1. Oskar Lange modellje 4.
3.2.2. 0.Lange modelljének kritikája 9.
3.2.3 Schumpeter modellje 9.
3.2.3.1. A Schumpeter-i stacionárius gazdasági rendszer 10.
3.2.3.2. Fejlődés a gazdaságban Schumpeternél 11.
3.2.4. A két modell összevetése 12.
3.3. A gazdasági rendszer különböző szegmensei 13.
3.3.1. Intézmények 13.
3.3.2. Alkalmazott gazdaságpolitikai eszközök és a gaz-
daságpolitikai célok 13.
3.3.3. Erőforrás allokáció és jövedelemelosztás 14.
3.3.4. Döntések, információk, motivációk 14.
3.4. DIM struktura helye a társadalmi rendszerben 17.
3.4.1. A társadalmi rendszer elemei modern megközelitésben 17.
3.4.1.1. A környezet szerepe a társadalmakban 19.
3.4.1.2. A kormány gazdaságpolitikája 20.
3.4.1.3. A gazdasági tevékenység eredménye 21.
3.4.1.4. A gazdasági rendszer elemei közötti kölcsönhatás 22.
II. A KLASSZIKUS TŐKÉS ÁRUGAZDASÁG 24.
1. Az árutermelés történelmi kialakulása és az áru lényege 24.
1.1. Az áru tulajdonságai 25.
1.1.1. A használati érték 25.
1.1.2. A csereérték és az érték 25.
1.13. Az árutermelő munka kettős jellege és az áruterme- 27.
lés alapellentmondása
1 .14. Értékfogalom és értéknagyság 29.
1.2 A tőkés termelési mód történelmi kialakulása és alap- 31.
vető jellemzői
1.2.1. Az eredeti tőkefelhalmozás 32.
1.2.2. A kapitalizálódási folyamat "nekilendülésének" 34.
tényezői
1.2.3. A tőkés-bérmunkás viszony legfontosabb jellemző 38.
vonásai
1.2.3.1. A tőke lényege és az értéktöbblet forrása 38.
1.2.3.2. A munkaerő mint áru 41.
1.2.3.3. A munkabér 43.
1.2.4. A tőkés termelőfolyamat jellemzői 44.
1.2.4.1. Tőke és értéktöbblet 45.
1.2.4.2. Szükséges és többletmunkaidő 47.
1.2.5. A profit 48.
1.2.5.1. A tőke felosztása az értéktöbblet forrása szerint 48
1.2.5.2. A tőke körforgása és megtérülése, álló- és forgótőke 49
1.2.5.3. A tőkés profit az értéktöbblet átváltozott formája 50
1.2.6. Az átlagprofitráta és a termelési ár 51.
2. A marxi alternativa (olvasmány) 54.
II. a központosított tervgazdaság modellje 74.
1. A központositott tervgazdaság kiépülésének történe- 74.
ti és eszmetörténeti háttere
1.1. A megkésett kelet-európai modernizáció és a szoci- 74.
alista gazdaság
kapitalizmus kritikán nyugvó szocializmuskép mint 78.
modernizációs akadály
1.3. A kelet-európai modernizáció társadalmi költségei 83.
- túlméretezett áldozatok
1.3.1. Gyorsitott iparositás és tőkeleépülés 84.
1.3.2. Az emberi tőke háttérbe szoritása az anyagi tő- 85.
kével szemben
1.3.3. Iparositás "hátrafelé" - befejezetlen, felemás 87.
modernizáció
2. A "Kornai-gazdaság". A központosított tervgazdaság
- Kornál János leírásában 88
2.1. A vállalat és alkalmazkodása a környezethez 88
2.1.1. Fizika transzformáció - transzformáció korlátai 90
2.1.2. Hiány és slack (felesleg, tartalék) - a vállalati tevékenység velejárói 92
2.1.3. Alkalmazkodás a körülményekhez 92
2.1.3.1. Pillanatnyi alkalmazkodás 93
2.1.3.2. Rövid távú alkalmazkodás 94
2.1.3.3. Hosszú távú alkalmazkodás - a beruházás 97
2.2. A vevő - a vásárlási folyamat 98
2.2.1. A vásárlási körút - siker vagy kényszerhelyettesités? 99
2.2.2. A várakozás 100
2.2.3. A kezdeti kereslet formálódása 101
2.3. Az eladó 103
2.4. A részpiacok jellemzői 105
2.4.1. Súrlódási jelenségek a részpiacokon 106
1 2.4.1.1. Súrlódás a vevő oldaláról 107
1 2.4.1.2. Az eladó alkalmazkodásának késlekedése és
merevsége mint súrlódást kiváltó ok 108
2.4.2. Az árak szerepe a vállalatok működésében és piaci kapcsolataiban 108
2.4.2.1. Az árak osztályozási szempontjai 109
2.4.2.2. Az árak "hatásosságának" feltételei és e feltételek korlátozottsága a vállalati szférában 110
2.4.2.3. Az ár egyensúlyi és ráfordításokat kifejező
funkciója 110
2.4.2.4. A technikai fejlődése és az árak 117
2.4.2.5. A termelők differenciálása, az árak szelekciós és allokációs hatása 118
1.1 2., fejezetek lábjegyzeti 120
3. A paternalista állam a gazdaságban 123
3.1. A centralizált tervgazdasági irányitás 123
3.1.1. A rendszer naturalizálódása 123
3.1.2. A tervezés - tervlebontás - "visszatervezés" - tervalku - ellenterv 125
3.1.3. A centralizált irányitás axiómái és az irányítási gyakorlat ellentmondásai
3.1.4. Mennyire helyettesitette a centralizált irányítása "legyengített piaci mechanizmust? 132
3.2. Az állam a költségvetési szférában - költségvetési
intézmények 134
3.2.1. Mi tartozik a költségvetési intézmények tevékenységi körébe? 134
3.2.2. A költségvetési intézmények gazdálkodásának gondjai - az inputfinanszirozás 137
3.2.3. Hiány a költségvetési szférában 141
4. Munkaerő és pénz az erőforráskorlátos gazdaságban 145
4.1. A munkaerő a központosított tervgazdaságban 145
4.1.1. A munkaerővel összefüggő alapvető kategóriák 148
4.1.2. Normálállapot a munkaerő-kereslet és -kínálat 150
kapcsolatában
4.1.3. Alkalmazkodás a munkaerőhiányhoz és a hiány okai 153
4.1.4. Teljes foglalkoztatottság - hatékony, foglalkoztatottság 154
4.2. Pénz és pénzmechanizmusok központosított gazdaságban 156
4.2.1. A pénz keletkezése és technikai formái 157
4.2.2. Pénzfunkciók a központositott gazdaságban 161
4.2.2.1. A pénz az értékmérő funkcióban és a pénzérték
(pénz vásárlóereje) alakulása 162
4.2.2.2. A hitelezés problémái 171
5. A központositott tervgazdaság evolúciója 173
5.1. Korrekciók 1 túlcentralizált irányitás "klasszikus"
rendszerén belül 174
5.2. Reformfolyamatok - az indirekt irányitás mint központosított tervgazdaságon belül lehetséges változások végpontja 175
5.2.1. Az "indirekt" irányitási rendszer konstrukciója 176
5.2.2. Visszarendeződés és nekilendülés. Az indirekt
irányitási rendszer fejlődésének vargabetűi és
korlátai 183
5.3. A "szocializmus" rendszerválsága mint a közpon- 188.
tositott tervgazdaság kudarca
5.3.1. Gazdasági válság és válaszképtelenség a világ- 188.
gazdasági kihívásra
5.3.2. A válság átterjedése a politika szférára 190.
3., 4., 5. fejezetek lábjegyzetei 192.
IV. ADALÉKOK A VEGYES GAZDASÁG KÉRDÉSKÖRÉHEZ 199.
1. A modern vegyes gazdaság 199.
1.1. A vegyes gazdaság modellje 199.
1.2. A modern tőkés gazdaság vállalati szervezeti és 200.
piaci rendszere
1.2.1. Az egyéni vállalat és a szabadversenyes piac 200.
1.2.2. A részvénytársaság 203.
1.2.2.1. A tőzsde 206.
1.2.2.2. A részvénytársasági forma hatása a tőkésválla- 208.
latra
1.2.3. A részvénytársaságok részvénytársasága: a kon- 209.
szern és a konglomerátum
1.2.4. A mai tőkés vállalatok közötti kapcsolatok 212.
1.2.4.1. Az "egysejtű" vállalatok és a bolygóvállala- 214.
ti rendszer
1.2.4.2. Pranchising 215.
1.3. Az állam a modem gazdaságban 215.
1.3.1. A kormányzat funkciói 21ó.
1.3.1.1. A jogi keretek 216.
1.3.1.2. A makroökonómiai stabilizálás 217.
1.3.1.3. Az erőforrások allokációja 218.
1.3.1.4. Újraelosztás 220.
1.3.2. A kormányzat tevékenységének növekedése 221.
1.3.2.1. Kiadások és adók 222.
1.3.2.2. A kormányzati ellenőrzés és szabályozás foko- 225.
zódása
1.4. A modern gazdaság többszektorusága 227.
1.4.1. A kisárutermelői szektor 228.
1.4.2. Szövetkezetek és munkavállalói tulajdonosi ré- 228.
szesedés
1.4.3. Az állami szektor
1.4.3.1. Az állami vállalatok térnyerése a mai kapita- 230.
lizmusban
1.4.3.2. Az állami vállalat és a gazdasági racionalitás 231.
1.5.Társadalmi szervezetek gazdasági szerepe a vegyes 235.
gazdaságban
1.5.1. A szakszervezetek 236.
1.5.2. A fogyasztók érdekvédelmi szervezetei 238.
2. A vegyes tulajdonu piacgazdaság küszöbén. Mi lép a 240.
központositott tervgazdaság helyébe?
2.1. A tulajdoni reform mint a vállalatok státuszának 241.
és a vállalat-állam kapcsolatnak a megváltoztatása
2.1.1. Plurális tulajdonrendszer - a magántőke bevonása 241.
2.1.2. A külföldi tőke bevonása a tulajdoni rendszer 244.
"pluralizálásába"
2.1.3. A szövetkezeti tulajdon megujulása, mint a vegyes 249.
tulajdonu piacgazdaság egyik alapvető feltétele
2.1.3.1. A szövetkezeti tulajdon "áramvonalasitása" 249*
2.1.3.2. A földtulajdon és a földhasználat reformja 252.
2.1.4. Az állami tulajdon sorsa a tulajdonreformban 252.
2.1.4.1. Önkormányzati vállalatok - tulajdoni háló és 253.
vagyonérdekeltség
2.1.4.2. A részvénytársaság (korlátolt felelősségű tár- 256.
saság) megfelelő forma az állami közép- és
nagyvállalatok működtetésére
2.2. Az áruviszonyok felélesztése és a piacgazdaság ki- 260.
bontakoztatása
2.2.1. Piacgazdaság - tervgazdaság: mi a különbség? 260.
2.2.2. Gyökeres változás a gazdaságpolitikában és a 262.
gazdaságirányitás jellegében
2.2.3. A munkaerő- és a tőkepiac kibontakozása - a piac 263.
kiterjedése a föld, é szolgáltatás és információpiacra
2.2.3.1. A munka és a tőke piaca 263.
2.2.3.2. A piacgazdaság jövője - elemi áruk helyett 266.
árukötegek

Témakörök