Politikai Elemzések 2004. október

Előszó

A Politikai Elemzések legújabb kötetének témája és megjelenése igencsak időszerű: hamarosan a kettős állampolgárság kérdéséről dönt népszavazás formájában Magyarország lakossága, amely az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatában nagy változásokat hozhat, függetlenül a népszavazás kimenetelétől Trianon hatalmas - máig ki nem hevert - megrázkódtatást okozott hazánk számára, mely traumára a mai napig nem volt képes senki megfelelő választ adni, megtalálni a gyógyírt. A két világháború között a magyar külpolitikát a revizionizmus, az elvesztett területek visszaszerzésének vágya vezette, melynek eredménye a második világháború elvesztésével semmivé foszlott. Az 1948-ban hatalomra jutott kommunista rezsim viszont nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a határon túl magyar nemzetrészek vannak, melyek az anyaország segítségére szorulnak. Éppen ezért ebben az időben a szomszédos államok - tudatában annak, hogy Magyarország nem foglalkozik a határon túl élőkkel - bármit megtehettek, és sok esetben meg is tettek magyar ajkú kisebbségeikkel szemben. A rendszerváltás korszaka újra a határon túlra irányította a figyelmet. Az első demokratikusan választott kormány vezetőjének kijelentése - miszerint 15 millió magyar miniszterelnökeként kíván szolgálni - nagy vihart kavart. Antall József gondolatát választottuk kötetünk mottójául (mely pontos idézet felkutatásáért ezúton is szeretnék köszönetet mondani Debreczeni Józsefnek), pontosan azért, mert ráirányítja a figyelmet az addig tabunak tekintett kérdés fontosságára, illetve arra, hogy a mai napig nem alakult ki egységes, mindenki által támogatott elképzelés a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikát illetően. Ez a különbözőség azonban nem csak a politikai jobb- és baloldal közötti törésvonalban keresendő, annál sokkalta összetettebb kérdésről van szó. 1990 óta számos javaslat elhangzott a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatának intézményesítésére. Az egyik legkonkrétabb lépés ebben a kérdésben a kedvezménytörvény, ismertebb nevén státustörvény volt, melynek elképzelései - többek között a szomszédos államok rosszallása, illetve a magyar kormányváltás miatt - nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, ha egyáltalán megvalósulhatlak. Többször felmerült az úgynevezett „külhoni állampolgárság" intézménye, illetve legújabban ismét napirendre került a határokon túli magyaroknak felajánlandó kettős állampolgárság lehetősége is. Ez utóbbiról népszavazáson döntünk december elején, köszönhetően annak, hogy a Magyarok Világszövetsége - sokakat meglepve - a törvényben megadott határidőig összegyűjtötte a szükséges számú aláírást, és az Alkotmánybíróság sem gördített akadályt a népszavazás útjába. Azonban a népszavazással hatalmas kockázatot vállalt a MVSZ, ugyanis senki sem tudja, milyen hatással lehet a határon túli magyarság sorsára, ha népszavazáson elutasítják a szavazópolgárok a kettős állampolgárság lehetőségét, vagy ami inkább lehetséges, hogy nem megy el a törvényben előírt számú szavazó. Vissza