kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 442 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | |
A szocialista alkotmányok társadalmi szerepe | |
Az alkotmányok társadalmi szerepéről általában | 11 |
Az alkotmánygondolat kialakulásának történeti gyökerei az állami-jogi intézmények fejlődésében | 17 |
Az alkotmánygondolat megjelenése a politikai gondolkodók műveiben | 27 |
Az alkotmány kialakulásának kettős: forradalmi és kompromisszumos útja | 49 |
A marxizmus-leninizmus klasszikusai az alkotmány társadalmi jelentőségéről | 52 |
Az alkotmányok mint az egész társadalom alapvető intézményeit kifejező okmányok | 62 |
A társadalmi berendezkedés kifejezésének igénye az első alkotmányokban és a burzsoá fejlődés korai szakaszán | 64 |
A burzsoá alkotmányok társadalmi elemei és az alkotmánymeghatározások | 68 |
A társadalmi berendezkedés elemeinek sajátos jelentkezése egyes burzsoá (az ún. szociális és gyarmati) alkotmányokban | 76 |
A szocialista alkotmányok alapvető társadalmi funkciói a fejlődés egyes szakaszain | 80 |
A szocialista alkotmány társadalmi alaptörvény jellege és ennek konzekvenciái szabályozási tárgyköreinek meghatározására | 84 |
A szocialista alkotmány mint társadalmi alaptörvény fejlődésének perspektívája és a kommunista társadalom felépítése | 89 |
A szocialista alkotmányok nemzetközi jelentősége az alkotmánygondolat fejlesztésében és fenntartásában | 91 |
A szocialista alkotmányok osztályozása | |
Az alktományok osztályozására irányuló törekvések | 97 |
A formai elemekre épülő osztályozás korlátai a szocialista alkotmányok fajainak meghatározásában | 104 |
A szocialista alkotmányok fajai: szovjet szocialista és népi demokratikus alkotmányok; ezek egyes csoportjai | 105 |
A szocialista alkotmányok szerkezete | |
Az alkotmány mint jogági kódex | 119 |
Az alkotmány mint speciális jogági kódex | 120 |
Az alkotmánykódex szabályozási tárgyköreinek meghatározása | 122 |
A szocialista alkotmányok szabályozási tárgyköreinek alakulása, illetve szélesedése a szocialista alkotmányszerkezetek kialakulása | 126 |
A legáltalánosabb elterjedt szocialista alkotmányszerkezetek kialakulása | 131 |
A szocialista alkotmányszerkezetek egyes változatai | 139 |
A preambulum megjelenése és fokozatosan deklarációvá bővülése | 141 |
A társadalmi rendszer általános elemeinek jogi kefejezése és a szocialista alkotmányfejlődés | |
A társadalmi rendet szabályozó alkotmányi rendelkezések mint a társadalmi rend fővonásainak kifejezői | 147 |
A politikai alap kategóriája és fenntartásának indokoltsága | 149 |
A szocialista államok osztálytartalmát rögzítő alkotmányi szabályok, mint az adott időszak uralmi viszonyainak szabatos kifejezői | 154 |
Az állami és társadalmi szervezeti formák elhatárolásának elvi alapjai | 165 |
A szocialista állami és társadalmi szervek közös vonásainak erősödése, ennek hatása az alkotmányi szabályozásra | 170 |
A társadalmi szervek egyes típusai és e típusok kifejezésének formái az újabb alkotmányfejlődésben | 179 |
A párt vezetőszerepe és a társadalmi viszonyokat rendező alkotmányos szabályok | 184 |
A népfrontok alkotmányi szabályozásának poblematikája a népi demokratikus alkotmányfejlődésben | 188 |
Az állam külső funkciójának és nemzetközi helyzetének szabatos megfogalmazása a legújabb szocialista alkotmányokban | 191 |
A tulajdoni formák alkotmányi kifejezésének különböző módjai | 197 |
A kizárólagos állami tulajdon alkotmányi szabályozásának problematikája | 200 |
Az egyéni tulajdoni formák rendszere az alkotmányban | 211 |
Új tulajdoni formák alkotmányba iktatásának igénye | 214 |
A gazdasági rendszer komplex kifejezésének követelménye a legújabb szocialista alkotmányfejlődésben és államjogi irodalomban | 218 |
Az állami vagyon igazgatásának szervezeti formái a szocialista alkotmányokban | 219 |
A szocialista szövetkezeti szervezetek alkormányos alapelvei | 222 |
A népgazdaság tervezésének elve | 225 |
A kölségvetési rendszer és a tervgazdálkodás közötti kapcsolat alkotmányos kifejezése | 228 |
Az elosztás viszonyai és a kommunizmus perspektívája a szocialista alkotmányokban | 232 |
A politikai és gazdasági viszonyok mellett a kulturális viszonyok kifejezésének igénye az új alkotmányfejlődésben | 235 |
Az állampolgári jogok és kötelességek az alkotmány szabályainak rendszerében | 239 |
Az állampolgári jogok csoportosítása és az alkotmányi szabályozás | 242 |
A jogok bővülő katalógusa és a kötelességek szabatosabb meghatározása; a garanciák differenciálódása | 247 |
A választójog alkotmányi szabályozása | 249 |
Az államszervezet alkormányi szabályozásának kérdései | |
Az egyes állami szervtípusok és az államszervezetre vonatkozó szabályok elhelyezkedése a szocialista alkotmányok rendszerében | 255 |
A prezidiumi (elnökségi) tevékenység és szervezet külön típusaként való megkülönböztetésének indokolatlansága | 260 |
A hatalmi és igazgatási tevékenység megkülönböztetésének szükségessége | 266 |
A központi szervezet és az alkotmány | 269 |
A legfelsőbb államhatalmi szervezet | 270 |
A kormány | 290 |
A kormánynak közvetlenül alárendelt államigazgatási szervezet | 301 |
Az államhatalom és államigazgatási helyi szerveire vonatkozó alkotmányi szabályozás sajátosságai; a tanácsi szervezet differenciált szabályozásának igénye | 309 |
A tanácsi szervezet hatásköreinek jellegét kifejező alkotmányi szabályozás követelménye | 313 |
A tanácsi tömegszervezeti formák részletesebb alkotmányi kifejezésének problematikája | 317 |
A tanácstagok tevékenysége az alkotmányi szabályozásban | 322 |
A tanácsi igazgatási szervezet alkotmányi szabályozásának fejlődése | 323 |
A bírói és ügyészi szervezet alkotmányi szabályozása | 327 |
Bíróság | 328 |
Ügyészség | 332 |
Az alkotmány szabályainak helye a jogrendszerben | |
A kérdés kettős vonatkozása: az alkotmány mint jogintézmény és egyes szabályainak jogrendszerbeli helyzete | 337 |
Az alkotmány mint a jogalkotás processzuális rendje szempontjából vett alaptörvény | 338 |
Az alkotmány anyagi jogi értelemben vett alaptörvény jellege | 340 |
Az alkotmány és a jogrendszer szabályainak viszonya az alkotmány anyagi jogi alaptörvény jellegéből kiindulva | 346 |
Az alkotmányos normák egyes csoportjainak megkülönböztetése jogi sajátosságaik alapján | 348 |
A tiszta és vegyes alkotmányos normák | 349 |
Közvetlenül és áttételesen érvényesülő alkotmányos normák | 354 |
Alapelvszerű alkotmányos normák és az alkotmányos alapelvek különböző típusai | 356 |
Az azonnali hatályosulás igényével fellépő és a programszerű alkotmányos normák megkülönböztetésének jelentősége | 359 |
Alkotmányosság és alkotmányvédelem | |
Alkotmányosság - alkotmányvédelem - alkotmánybiztosítékok általában; fokozódó jelentőségük a szocialista alkotmányfejlődésben | 369 |
Alkotmányosság mint az alkotmány megvalósításának folyamata általában és korlátozottsága a burzsoá alkotmányfejlődésben | 371 |
A szocialista alkotmány megvalósulása a társadalmi viszonyok egész területén; jogi és tényleges biztosítékok | 375 |
A jogalkotás alkotmányosságának problémája a burzsoá fejlődésben | 379 |
A jogalkotás alkotmányosságának jelentősége a szocialista alkotmányfejlődés során és általános biztosítékai | 384 |
A rendeletek alkotmányosságának és bírói felülvizsgálatának problematikája, különös tekintettel az új fejlődés elemeire | 386 |
A törvény, a törvényi szintű jogforrások és a kormányrendelet alkotmányosságának ellenőrzésével kapcsolatos különleges biztosítékok kimunkálásának lehetőségei | 390 |
A hatályos alkotmány módosításának különleges eljárásához való kötése, mint az alkotmányvédelem speciális esete | 396 |
Az alkotmánymódosítás különleges előírásai és ezek társadalmi jelentősége a burzsoá alkotmányfejlődésben | 397 |
Az alkotmánymódosításra vonatkozó előírások változatai a szocialista alkotmányfejlődés során | 399 |
Idegen nyelvű kivonatok |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.