Debrecen

Fülszöveg

A XVIII. század végén Townson Róbert angol utazó Debrecenről az alábbi sorokat vetette papírra: "Micsoda körülménynek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá 30 000 embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyül, hol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs..." Amin az angol utazó csodálkozott, azt nem kis büszkeséggel így tanították régen a debreceni diákoknak: A történelem tanúsága szerint a városok a hegyek lábánál, vagy a vizek mentén alakulnak ki, ez alól a szabály alól két kivétel van, Timbuktu és Debrecen.
A városnak azonban nem a keletkezése, hanem az élete volt rendkívüli. A több mint 600 éve már városi rangot nyert Debrecen, jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. Kereskedő, iparos és földműves lakói a XVI. és XVII. században - a három részre szakadt országban, az egymással hadban álló hatalmak (királyi Magyarország, erdélyi fejedelemség, török hódoltság) ütközőpontján - eszükkel és munkájukkal virágzó, teljesen magyarok lakta várost teremtettek. Népe korán befogadta a reformáció tanait és hűséggel kitartott mellette. A "magyar Gent" városi tanácsa két jelentős kulturális intézményt tartott fent, olykor áldozatok árán is: az európai rangú Református Kollégiumot és a nyomdát. Ez az utóbbi, 1711-ig második helyen állt Kolozsvár után a magyar nyelvű könyvnyomtatásban. A kollégiumnak élénk kapcsolatai voltak a nyugati kálvinistákkal, professzorai Skócia, Hollandia, Svájc és Németország egyetemein tanultak. A város nehéz történelmi körülményei, szűkös, olykor szegény viszonyai között is lépést kívánt tartani az európai művelődéssel.
Történelme folyamán, az újabb időkben kétszer volt rövidebb ideig az ország fővárosa. 1849-ben ide tette át székhelyét a függetlenségi harcot viselő magyar kormány, Kossuth Lajos vezetésével; itt a Nagytemplom falai között hangzott el a Habsburg-ház trónfosztását kimondó nyilatkozat. 1944. decemberében itt ült össze a felszabadult országrészek küldötteiből alakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és itt alakult meg az Ideiglenes Kormány.
Debrecent évente másfél millió vendég keresi fel. A magyar művelődés-, és irodalomtörténetben kiemelkedő jelentőségű város múltjával a Kollégium, a Nagytemplom, a Déri Múzeum és gyűjteményei, könyvtárai ismertetik meg a látogatókat. A pihenni vágyókat a Nagyerdő csendje, a gyógyfürdő vize várja. A vidámságot és szórakozást kedvelők pedig visszatérő vendégei évenként a februári Hajdúsági Farsang rendezvényeinek, a Simonyi óbester lovasversenynek és a kétévente az augusztus 20-án megrendezett Virágkarneválnak. A magyar művelődés, nyelvtudomány iránt érdeklődőket a júliusban évente megrendezett Nyári Egyetem, az ének barátait a rangos Bartók Béla Kórusfesztivál fogadja.
A 200 000 lakosú város vendégszerető népe szívesen segít abban, hogy az ide látogatók ne csak megismerjék, hanem meg is szeressék Debrecent és visszatérjenek falai közé. Vissza