Előszó | 11 |
Rövidítések | 12 |
Diagnosztika | 15 |
Szalka András: Infekció, kolonizáció fogalma | 17 |
A koloizáció és az infekció összefüggései | 17 |
Kolonizácó és infekció csökkent védekezőképességű betegekben | 18 |
Pásztor Mónika: Steril helyről izolált mikroorganizmusok jelentősége | 19 |
A vértenyésztés értéke | 19 |
A tenyésztésre vett vér vételének "buktatói" | 20 |
A liquorvétel szabályai | 22 |
A liquorból izolált - nem klassziku purulens menngitist okozó - mikroorganizmusok jelentősége | 23 |
Biopsziák, csontvelő, egyéb steril testfolyadékok vétele punkcióval | 23 |
Pásztor Mónika: Nem steril helyről izolált mikroorganizmusok mikrobiológiai jelentősége | 24 |
Orr-, torok-, nasopharyngealis váladék mikrobiológiai relevanciája | 24 |
Köpet és egyéb mély légúti váladék vizsgálatának értéke | 26 |
Milyen kórképeknél van jelentősége a széklet mikrobiológiai vizsgálatának? | 27 |
Bőrflóra versus sebfertőző ágens | 28 |
Pásztor Mónika: Antigén- és antitestvizsgálatok értékelése a fertőző betegségek diagnosztizálásában | 30 |
Antigénkimutatás mint gyorsdiagnosztikai eszköz | 30 |
Antitestkimutatás helye a mikrobiológiai diagnosztikában | 32 |
Pásztor Mónika: A molekuláris biológiai vizsgálatok helye ma a fertőző betegségek diagnosztikájában | 35 |
A molekuláris biológiai módszerek helye a diagnosztikában | 35 |
Alkalmazási területek | 36 |
Problémák a molekuláris biológiai módszerek alkalmazásával | 39 |
Mikroorganizmusok | 41 |
Mészner Zsófia: Streptococcus pyogenes | 43 |
Epidemiológiai változások | 43 |
Új molekuláris biológiai vizsgálati eredmények | 44 |
Penicillin-érzékenység | 44 |
A S. pyogenes fertőzés profilaxisa | 46 |
Makrolid-rezisztencia | 46 |
Szalka András: Stapylococcus aureus | 48 |
Glikopeptidre mérsékelten érzékeny és glikopeptid-rezisztens törzsek | 48 |
Methicillin-rezisztens S. aureus kórházban és legújabban területen is | 50 |
Súlyos S. aureus fertőzések kezelési stratégiája | 51 |
Kovács Gábor: Coagulase-negatív staphylococcusok | 53 |
Megváltozott jelentőség | 53 |
Epidermiológia és kórképek | 54 |
Kontamináció vagy kórokozó? | 56 |
Megelőzés, terápia | 57 |
Pásztor Mónika: Enterococcusok | 58 |
Gyakoribb nosocomialis enterococcus ferőzések | 58 |
A kontamináció, kolonizáció, infekció elkülönítése | 58 |
Terjedő antibiotikum-rezisztencia - magasszintű aminoglikozid-rezisztencia, glikopeptid-rezisztencia (VRE) | 62 |
Kezelési stratégiák | 64 |
VRE surveillance | 65 |
Szalka András: Klebsiella species, Enterobacter species | 66 |
Gram-negatív baktériumok által termelt Béta-lactamase-ok | 66 |
ESBL-termelő Klebsiella izolátumok | 67 |
AmpC-termelő Enterobacter törzsek | 67 |
Kovács Gábor: Pseudomonas aeruginosa | 69 |
Megnövekedett szerep | 69 |
Biofilmképződés | 73 |
Rezisztencia | 73 |
Monoterápia vagy kombináció | 75 |
Kovács Gábor: Acinetobacter baumannii | 76 |
A megváltozott jelentőség okai | 76 |
Diagnosztikus nehézségek | 78 |
Az A. baumannii okozta fertőzések megelőzése | 79 |
Terápiás stratégia | 80 |
Kórképek | 83 |
Mészner Zsófia: Tonsillopharyngitis | 85 |
Bakteriális eredetűek-e a tonsillopharyngitisek? | 85 |
A streptococcus angina diagnózisának kritériumai | 89 |
Kezelésre vonatkozó, ám mellőzött ajánlások | 90 |
Mészner Zsófia: Akut otitis media | 92 |
Az akut otitis media incidenciája | 92 |
A diagnózis korrekt megállapítása | 93 |
A paracentézis megítélése, pontos indikációja | 94 |
Az antimikrobás kezelés időzítése és módja | 94 |
Prevenció | 96 |
Mészner Zsófia - Kovács Gábor: Akut bakteriális rhinosinusitis | 97 |
A képalkotó eljárások szükségessége | 98 |
Mikor indokolt antimikrobás kezelést is alkalmazni ABRS-ben? | 100 |
Azonnali beavatkozást igénylő formák | 101 |
Tüneti kezelés | 102 |
Profilaxis | 102 |
Felnőttkori akut bakteriális rhinosinusitis | 103 |
Szalka András: Krónikus bronchitis akut exacerbatiója | 105 |
A krónikus bronchitis akut exacerbatiójának meghatározása | 105 |
A krónikus bronchitis és az akut exacerbatió mikrobiológiája | 106 |
Az antibiotikum választásának szempontjai akut exacerbatióban | 10 |
A krónikus bornchitis akut exacerbatiójának kezelése alkalmas antibiotikumok | 112 |
Szalka András: Területen szerzett pneumoniák | 113 |
Területen szerzett pneumonia meghatározása, modern felosztása | 113 |
Az újabban megismert kórokozók jelentősége | 114 |
Súlyos, területen szerzett tüdőgyulladás | 116 |
A Streptococcus pneumoniae további jelentősége | 117 |
Idősek területen szerzett tüdőgyulladása | 118 |
Legfontosabb antibiotikum kezelési elvek és állásfoglalás ma Magyarországon | 118 |
Kovács Gábor: Lélegeztetett betegben kialakult pneumonia | 119 |
Diagnózis | 120 |
Terápia | 123 |
Megelőzés | 125 |
Szalka András: Nem komplikált húgyúti infekciók | 126 |
Szemléletváltozás a felnőttkori húgyúti infekciók megközelítésében | 127 |
15-50 év közötti, nem terhes nők akut cystitisének megítélése és kezelése | 128 |
15-50 év közötti, nem terhes nők nem komplikált akut pyelonephritisének megítélése és kezelése | 130 |
Nők recurráló, nem komplikált húgyúti infekciója | 131 |
Nők nem komplikált húgyúti infekciója menopausa után | 132 |
Akut, nem komplikált húgyúti infekciók fiatal férfiakban | 133 |
Szalka András: Funguria | 134 |
Funguria (candiduria) a klinikus szemszögéből | 134 |
Candidurához vezető leggyakoribb rizikótényezők | 135 |
Aszimptomatikus és tünetekkel járó candiduria | 136 |
A candiduria kezelési elvei | 137 |
Kovács Gábor: Nosocomialis hasmenés | 139 |
A nosocomialis hasmenések okai | 139 |
A hasmenés megítélése | 141 |
Antibiotikumok adása után kialakult hasmenés | 141 |
Clostridium difficile okozta colitis | 143 |
Egyéb infekcis eredetű nosocomialis hasmenések | 146 |
Szalka András: Sepsis | 148 |
A sepsis definíciói | 148 |
A korai diagnózis fontossága | 150 |
Változások az antibiotikum kezelés stratégiájában | 151 |
Újabb szupportív terápiás lehetőségek | 151 |
Szalka András - Mészner Zsófia: Ismeretlen eredetű láz | 153 |
A fogalom meghatározásának változása, újabb osztályozás | 153 |
A klasszikus FUO alcsoportjainak változásai, újabb betegségek | 154 |
Neutropeniás, nosocomialis, HIV-fertőzéshez kapcsolódó FUO | 156 |
Empírikus terápia | 157 |
FUO időskorban | 158 |
FUO gyermekkorban | 159 |
Kovács Gábor: Toxikus shock szindróma | 163 |
Staphylococcus toxikus shock szindróma (TSS) | 163 |
Streptococcus toxikus shock szindróma (STSS) | 166 |
A két kórkép közötti különbségek | 169 |
Kovács Gábor: Diabetes mellitusban előforduló infekciók | 170 |
Diabetes mellitusban előforduló infekciók jellegzetességei | 170 |
Diabeteses láb szindróma | 175 |
Antibiotikumválasztás szempontjai diabetes mellitusban | 177 |
Megelőzés | 177 |
Antibiotikumok a mindennapi gyakorlatban | 179 |
Szalka András: Antibiotikum kezelési elvek az alapellátásban | 181 |
Van-e a betegnek infekciója? | 181 |
Mi lehet az elképzelt/bizonyított ferőzés kórokozója? | 182 |
Milyen speciális szempontokat kell figyelembe venni az antibiotikum választásában? | 184 |
Melyik antibiotikum legyen az első választás? | 184 |
Mészner Zsófia: Kemoprofilaxis - védőoltás | 186 |
A kemoprofialxis korlátai és típusai | 186 |
Védőoltások: hatások és mellékhatások | 188 |
Pneumococcus fertőzés elleni vakcinák | 189 |
Meningococcus ferőzés elleni vakcinák | 191 |
Kullancsencephalitis prevenciója | 193 |
Varicella zoster prevenció | 193 |
Kovács Gábor: Antibiotikum politika | 196 |
Az antibiotikum politika célja | 197 |
A diagnosztika jelentősége | 197 |
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztenciamechanizmusok | 198 |
Az angibiotikumok "értéke" | 199 |
Az antibiotikum politikai formái | 200 |
Szekvenciális antibiotikum adás | 202 |
Deeszkalációs terápia | 202 |
Tárgymutató | 204 |