Zöld út az együttműködéshez

Tartalom

Előszó 6
1. Irányzatok és menedzsment eszközök a vállalati környezetvédelemben 8
1.1 Irányzatok a vállalati környezetvédelemben 8
1.2 A környezeti menedzsment vállalati eszközei 13
1.2.1 A vállalatok környezeti feladatait meghatározó tényezők
1.2.2 A környezeti menedzsment eszközei
A. A környezetvédelem megjelenése a vállalati politikában
B. A környezetvédelmi szervezet
C. A hatások felmérése, a környezeti teljesítmény figyelemmel kísérése
D. A működés szabályozása - a környezeti intézkedések megvalósítása
E. Környezeti kommunikáció
F. Környezeti irányítási rendszerek
1.3 A környezeti menedzsment és a tisztább termelés eszközeinek alkalmazása a hazai vállalatoknál 22
1.3.1 A környezeti menedzsment eszközök alkalmazása
1.3.2 A tisztább termelés módszereinek alkalmazása a hazai vállalatoknál
2. A vállalati környezeti jelentések, mint a kommunikáció eszközei 30
2.1 Bevezetés 30
2.2 A környezeti jelentések fejlődése 30
2.3 Az érdekcsoportok igényeinek felmérése és a környezetvédő szervezetek lehetséges viszonya e csoportokhoz 32
2.4 Milyen témakörök szerepeljenek a környezeti jelentésben? -
Mi lehet a környezetvédő szervezetek igénye e tartalmi elemekkel kapcsolatban? 39
2.5 Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozatok elvárt tartalma 43
2.6 A fenntarthatósági jelentések felé 44
2.7 Hol és milyen módon tud a egy környezetvédő szervezet részt venni a jelentéskészítés folyamatában? 45
2.8 Hogyan kérdezzen a környezetvédő szervezet és milyen módon kommunikáljon a vállalattal? 46
2.9 A hazai környezeti jelentések és kommunikációjuk 48
2.9.1 A magyar környezeti jelentések néhány jellegzetességének kiemelés
2.9.2 A magyar környezeti jelentések kommunikációja, avagy egy fórum tapasztaltai
3. Az Integrált Szennyezés-megelőzés és 8zabályozás (IPPC) irányelv és bevezetésének következményei 54
3.1 Bevezetés 54
3.2 Az integrált szennyezés-szabályozás fejlődése az EU-ban, az IPPC kialakulása 54
3.3 Az IPPC bemutatása 56
3.3.1 A direktíva hatálya
3.3.2 Fogalmak
3.3.3 Az ipari létesítmények üzemeltetőinek alapvető kötelezettségeit szabályozó elvek
3.3.4 Az engedélykérelem
3.3.5 BAT az IPPC engedélyezési folyamatában
3.3.6 A BAT-on alapuló engedélyezési rendszer előnyei, működéséhez szükséges feltételek
3.4 Az Információcsere Program és szervezetei 60
3.4.1 Az Információcsere Fórum
3.4.2 Az Európai IPPC Iroda
3.4.3 Az érintettekkel való együttműködés
3.5 A BAT Referencia Dokumentumok (BATREF) 62
3.5.1 A BAT Referencia Dokumentumok elkészítésének folyamata
3.5.1.1 A Technikai Munkacsoportok (TV/G) összetétele
3.5.2 A BAT meghatározásának szempontjai, módszerei
3.5.3 A BAT Referencia Dokumentumok felépítése, tartalmi elemei
3.5.4 Az IPPC Iroda munkaterve a BAT Referencia Dokumentumokkal kapcsolatosan
3.5.5 Az IPPC Iroda BAT szemlélete
3.5.6 A BBREF dokumentumok használata a nemzeti szintű engedélyezésében
3.6 Az információhoz való hozzáférés és a nyilvánosság részvétele 69
3.6.1 Az IPPC és az Aarhusi Konvenció
3.7 Az IPPC egyéb lényeges rendelkezései és következményei 72
3.7.1 Egységes európai kibocsátási határértékek
3.7.2 Az Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Jegyzék (EPER)
3.7.3 Az IPPC kapcsolata a környezeti hatásvizsgálattal
3.8 Az IPPC hazai bevezetésének költségei 74
3.8.1 Az IPPC költségei az ipari számára két ipari esettanulmányra alapozva
3.8.2 Az IPPC-nek történő megfelelés más módszerek szerint számítás
3.8.3 A BAT hatása a különböző iparágakra
3.8.4 Az IPPC bevezetéséből eredő kormányzati költségek
3.8.4.1 Egyszeri költségek
3.8.4.2 Visszatérő (éves) költségek

Témakörök