Az aranyosgerendi református templom

Előszó

Részlet:

"A Maros felé törekvő Aranyos egyik teraszán, az egykori Kemény-kastély közelében, az országút mellett egyszerűségében is megkapó kis templom emelkedik. A kelet-nyugati tengelyre fűzött egyeneszáródású szentélyből, hajóból és toronyból álló épületegyüttes a középköri Erdély legrégebbi felirattal keltezhető temploma. A fehérre vakolt épületet többé - kevésbé szabályosan faragott kövekből rakták, melyeknek forrása az itt-ott fölbukkanó római feliratok és alakos sírkőtöredékek tanúsága szerint a közeli Torda, az ókori Potaissa romvárosa kellett hogy legyen, amely kiváló kőanyagot kínált egy olyan korban, melyben technikai és szállítási nehézségek miatt éppen a megfelelő anyag hiánya volt az építkezések egyik nagy akadálya.
Az oklevelek először a nagy tatárjárás után, 1268-ban említik " Gerende földjét" (terra Gerende), amelyet a Kalocsa nemzetség Tyúkod ágából származó Sámson fiai, Péter, Saul és Jakab megvásároltak egy tordai várjobbágytól. Sámson leszármazottainak birtokszerző tevékenysége jól illik a királyi vármegyerendszer korábban megindult bomlási folyamatába, amelyet a tatárjárás következményei csak felgyorsítottak. így lettek az 1270-ben már Gerendinek nevezett család tagjai vásárlott, cserélt és - katonai szolgálataik elismeréseképpen - István ifjabb király és IV.László adományából kapott birtokaik révén a környék legjelentősebb birtokosai. Az új birtok központjában családi templomot építettek, amelyet az 1235-ben szentté avatott Árpád-házi Erzsébet tiszteletére ajánlottak." Vissza