Kötelmi jog

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK 3
BEVEZETŐ 12
RÖVIDÍTÉSEK 15
ELSŐ RÉSZ 17
A KÖTELEM ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 17
I. FEJEZET 17
RENDSZERTANI ALAPOK 17
1. A kötelem helye a polgári jog rendszerében 18
2. A kötelem fogalmi elemei, szerkezete 20
2.1. Relatív szerkezet - szerkezeti elemek 21
2.2. Mellérendelt jogalanyok 26
2.3. A követelés és a tartozás egysége 27
2.4. Pozitív tartalom 29
2.5. Diszpozitív szabályozási jelleg 29
2.6. A dinamika, mint a kötelem jellemzője 30
2.7. A kötelezettet terhelő vagyoni felelősség 30
2.8. Az igényhelyzet 31
3. A kötelem belső tagozódása - a kötelem keletkeztető tényállások 33
3.1. Belső tagozódás 33
3.2. Az egyes kötelemkeletkeztető tényállások 33
4. Rövid intézménytörténet 36
5. Nemzetközi kitekintés 39
6. A kötelem jogforrásai 40
7. Kötelmi jogunk fejlődési tendenciái 42
II. FEJEZET 46
A KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOK 46
1. A tényállások közös jellemzői, ill. sajátosságai 46
2. Az egyoldalú jognyilatkozat 47
2.1. Az egyoldalú jognyilatkozatokról általában 47
2.2. A díjkitűzés 49
2.3. Kötelezettségvállalás közérdekű célra 56
2.4. A tartozáselismerés 60
3. A közhatalmi aktusok 62
3.1. A jogszabály 63
3.2. Hatósági határozat 64
3.3. A bírósági határozat 65
4, a jogalap nélküli gazdagodás 66
4.1. Alapvetés 66
4.2. Rövid intézménytörténet 66
4.3. Jogforrása 68
4.4. Fogalma (törvényi tényállása 68
4.5. Az alaptalan gazdagodásra vezető főbb esetek 72
4.6. A (vissza)térítési kötelezettség 74
4.7. A visszatérítés módja és mértéke 77
5, Egyéb (extravagáns) kötelmek 80
III. FEJEZET 82
CSONKA KÖTELMEK 82
1. A csonka kötelem általános jellemzői 82
2. Alanytalan kötelem 83
3. AZ IGÉNYHELYZET HIÁNYA ÉS MEGSZŰNÉSE 84
3.1. A naturalis obligatio 85
3.2. Az elévülés, mint "kialvó" igény 90
3.2.1. Az elévülés fogalma és jogi hatása 90
3.2.2. Az elévülési idő 92
3.2.3. Az elévülés speciális joghatásai 100
3. 3. Egyéb, igényállapotot nélkülöző helyzetek 101
4. A szolgáltatási kötelezettség hiánya. A beszámítás által "kioltott" igény 102
4.1. A beszámítás fogalma és joghatása 103
4.2. A beszámítás feltételei 103
5. Kényszerkötelmek 107
IV. FEJEZET 109
A KÖTELMI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI AZ ALANYOK KÖRÉBEN 109
1. A kötelem alanyairól általában 110
1.1. A kötelmi jogviszony alanyainak köre, érdekállása és elnevezése 110
1.2. Aktív és passzív kötelmi helyzetek 112
2. Az aktív kötelmi magatartás alapesete: az akaratnyilatkozat 113
2.1. Az akaratnyilatkozat, mint jogviszonyalakító jogi tény 113
2.2. Az akaratnyilatkozat hatályosulásának feltételei 114
2.3. Az akaratnyilatkozat alakja 115
2.3.1. Szóban tett akaratnyilatkozat 116
2.3.2. Ráutaló magatartás 117
2.3.3. írásbeli nyilatkozatok 118
2.3.4. Elektronikus okirat és elektronikus aláírás 122
2.4. Az alakszerűségi hiba jogkövetkezménye 126
3. A kötelem alanya, mint az akaratnyilatkozat kifejezője 127
3.1. Személyhez tapadó, illetve képviseletet tűrő nyilatkozatok 127
3.2. A képviselet általános szabályai 128
3.3. A képviselet jogalapja. A képviselet fajai 130
3.3.1. Az ügyleti képviselet 131
3.3.2. A szervezeti képviselet 133
3.3.3. Törvényi képviselet 137
3.3.4. Az összeférhetetlenség a képviselet körében 141
3.3.5. Az álképviselet és jogkövetkezményei 141
4. az akaratnyilatkozat értelmezése 144
V. FEJEZET 150
TÖBB ALANY A KÖTELEMBEN 150
1. Egyidejű többalanyúság jogosulti, ill. kötelezetti pozícióban 151
1.1. Osztott kötelem 151
1.2. (Jogosulti) együttesség 152
1.3. Egyetemlegesség 152
1.3.1. Jogosulti egyetemlegesség 152
1.3.2. Kötelezetti egyetemlegesség 155
2. Egyidejű többalanyúság nem azonos kötelmi pozícióban 160
2.1. Polarizálatlan többalanyúság 160
2.2. Harmadik személy javára vagy terhére kötött ügyletek 160
2.3. Járulékos többalanyúság 161
3. A jogutódlás 162
3.1, AZ ENGEDMÉNYEZÉS 163
3.1.1. Az engedményezés fogalma 163
1.1.2. Az engedményezés létrejötte - az értesítési kötelezettség 166
3.1.3. Az engedmény joghatása 167
3.2. A tartozásátszállás és a tartozásátvállalás 172
3.2.1. A tartozásátszállás 172
3.2.2. A tartozásátvállalás 174
VI. FEJEZET 178
A KÖTELEM TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS 178
1, a szolgáltatásról általában 178
2, a pénzszolgáltatás 180
2.1. A pénztartozás megfizetésének módja 181
2.2. A pénztartozás teljesítésének helye, ideje 182
2.3. A pénztartozási jogcímek elszámolásának sorrendje 183
3, a pénzbeli tartozás objektív következménye: a kamat 185
3.1. A kamat fogalma, intézménytörténete 185
3.2. A kamat fajtái - az ügyleti kamat és a törvényi kamatok 186
3.2.1. Az ügyleti kamat 186
3.2.2. Törvényi kamatok 187
3.3. A kamat mértéke 191
3.4. A kamatszabályozás változásai 192
3.4.1. Történeti áttekintés 1868-1995 között 192
3.4.2. 1996-2004 között 194
3.4.3. 2004. V. 1. után 197
MÁSODIK RÉSZ 201
A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI 201
I. FEJEZET 201
SZERZŐDÉSTANI ALAPVETÉS 201
1. A SZERZŐDÉSEK ELMÉLETI KÉRDÉSEI 201
1.1. A kötelein és a szerződés, mint az egész és rész viszonya 201
1.2. Áttekintés a szerződések közös szabályanyagáról 202
1.3. A szerződéstan különös része 204
2. A SZERZŐDÉS FOGALMA, ELEMEI, SZERKEZETE, JOGHATÁSA 205
2.1. A szerződés fogalma 205
2.2. A szerződés elemei 206
2.3. A szerződéses jogviszony szerkezete 210
2.4. A szerződések joghatása (az állami elismertség 210
3. A szerződéstan intézménytörténete - a szerződési típusok megítélése 21 1
4. A szerződések jogának hatályos jogforrásai 217
5. A szerződések jogának fejlődési tendenciái 218
II. FEJEZET 224
A SZERZŐDÉSI JOG ALAPELVEI ÉS FŐ JELLEMZŐI 224
1. A polgári jog általános alapelveinek szerződési relevanciája 224
2. A szerződési jog speciális alapelvei 225
2.1. A szerződési szabadság elve 225
2.1.1. A szerződéskötési kötelezettség 227
2.1.2. A partnerválasztás tilalma 229
2.1.3 A típuskényszer 230
2.1.4. A tartalom szabadságának korlátai 235
2.2. Az egyenértékűség főszabályszerű követelménye 236
2.2.1. A visszterhesség, mint főszabály 237
2.2.2. Jogszerűen egyensúlyhiányos szerződések 238
2.2.3. Jogellenesen egyensúlyhiányos szerződések 240
2.3. A pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus 241
2.4. Együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében 246
3. A szerződések létszakai 246
III. FEJEZET 249
A SZERZŐDÉS (KÖZVETLEN) TÁRGYA: A SZOLGÁLTATÁS 249
1. A szolgáltatás, mint szerződéses magatartás 250
1.1. Fő- és mellékszolgáltatás 250
1.2. Tevőleges és nemleges szolgáltatás 251
1.3. Egyszeri, tartós és időszakonként visszatérő szolgáltatás 253
1.4. Osztható és oszthatatlan szolgáltatás 253
1.5. Személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás 255
1.6. Visszterhesség és ingyenesség 256
1.7. Feltételtől és időhatározástól függő szolgáltatás 258
2. A szolgáltatások csoportosítása a szolgáltatott dolog jellege szerint 263
2.1. Egyedi, fajlagos és zártfajú szolgáltatás 263
2.2. Vagylagos szolgáltatás és a vagylagos felhatalmazottság 266
2.3. A pénzbeli szolgáltatások 268
IV. FEJEZET 269
A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSA 269
1. diszpozitivitás és kogencia az akarategység létrejöttében 269
2. a szerződés létrejöttének mechanizmusa 270
3. A szerződés létrejöttének speciális módozatai 277
3.1. Reálaktus 278
3.2. Széleskörű nyilvános ajánlat elfogadásával létrejövő szerződés 278
3.3. Versenytárgyalás 278
3.3.1. Az árverés (licit 279
3.3.2. A pályázat (tender 280
3.4. Általános szerződési feltételek (ászf) alapján létrejövő diktált szerződés 280
3.4.1. Az általános szerződési feltétel (ászf) fogalma 281
3.4.2. Az ászf minősítése 283
3.4.3. Az ászf megtámadhatósága 285
3.5. Elektronikus szerződéskötés 286
3.5.1. A szolgáltató adatközlési és tájékoztatási kötelezettsége 281
3.5.2. Elektronikus úton való ajánlattétel, ajánlati kötöttség, ajánlat visszaigazolása 288
3.5.3. Az e-contract (szerződés) létrejötte 291
3.6. Az előszerződés 292
4. A SZERZŐDÉS HATÁLYOSULÁSA 297
5. A SZERZŐDÉSI JOGKÖVETKEZMÉNYEK 299
V. FEJEZET 303
A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE ÉS HATÁLYTALANSÁGA 303
1. A SZERZŐDÉSI AKARAT HIÁNYA (DISSZENZUS). AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÉS A HATÁLYTALANSÁG MIBENLÉTE 304
2. AZ érvénytelenség megjelenési formái: a semmisség és a megtámadhatóság 306
3. AZ érvénytelenségi okok rendszere 308
4. A részleges érvénytelenség, mint főszabály 310
5. A megtámadhatóság és a megtámadás 311
6. Megtámadási okok a Ptk. rendszerében 315
6.1. Az akaratban fellelhető megtámadási okok 315
6.2. A célzott joghatás hibájában rejlő megtámadási okok 321
1. A semmisség és a relatív semmisség 325
8. Semmisségi okok 327
8.1. Az akarat hibái 327
8.2. A szerződési nyilatkozat hibái 331
8.3. A célzott joghatás hibájában rejlő semmisség 333
9. AZ érvénytelenség jogkövetkezményei 341
9.1. Az érvénytelenség orvoslása 341
9.2. Az érvénytelen szerződés hatályosítása 344
9.3. Az eredeti állapot helyreállítása 345
9.4. Az állam javára marasztalás 346
VI. FEJEZET 349
A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ILLETVE MÓDOSULÁSA 349
1. A szerződés módosítása 350
1.1. Módosítás az alanyi kör tekintetében 350
1.2. Módosítás a szerződés tárgyában 350
1.3. Módosítás a szerződés tartalmában 351
1.4. Módosítás a szerződés jogcímében 352
2. módosítás a felek akaratnyilatkozata alapján 352
2.1. Szerződésmódosítás - szerződés útján 352
2.2. Az egyezség 355
2.3. Az egyoldalú nyilatkozat, mint szerződésmódosító alakító jog 358
3. A bíróságok szerződésmódosító jogköre 359
4. Jogszabályi módosítás lehetőségei a Ptk-ban és más törvényekben 363
5. AZ emberi és társadalmi körülmények módosító hatása 364
VII. FEJEZET 365
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE TELJESÍTÉS NÉLKÜL 365
1. A szerződés megszűnése kétoldalú nyilatkozat alapján: a megszüntető és a felbontó szerződés 366
2. A szerződés megszűnése egyoldalú jognyilatkozat alapján: felmondás ill. elállás útján 368
3. A közhatalmi aktusok (jogszabály, bírósági határozat, közigazgatási határozat) szerződésszüntető ereje 375
4. A confusio 377
5. A halál, mint szerződésszüntető körülmény 377
6. A lehetetlenülés
VIII. FEJEZET 381
A TELJESÍTÉS 381
1. A teljesítés, mint rendszerinti megszűnés 381
2. A teljesítés elvei: reális teljesítés, együttműködés és tájékoztatás 382
3. A teljesítés joghatásai - szerződésszerűség 384
4. A teljesítés helye (főszabály-kivételek 388
5. A teljesítés ideje, előteljesítés 391
6. A teljesítés módja 397
7. PÉNZTARTOZÁSOK, KIELÉGÍTÉSI SORREND. A NYUGTA 399
8. Bírósági letétbe helyezés 401
9. Teljesítés harmadik személy részéről 405
IX- FEJEZET 407
A SZERZŐDÉSSZEGÉS 407
1. A szerződésszegésről általában 407
2. A késedelem 412
2.1. A kötelezetti késedelem 412
2.2. A jogosulti késedelem 418
2.2.1. A jogosult késedelembe esése 418
2.2.2. A jogosulti késedelem jogkövetkezményei 421
3. A hibás teljesítés és jogkövetkezményei 423
3.1. A szavatossági igények 429
3.2. A szavatossági jog érvényesítésének határideje 437
3.3. A hibás teljesítés szubjektív szankciója 444
3.4. Előző kötelezettel szembeni megtérítési igény 448
4. A JÓTÁLLÁS 456
5. A jogszavatosság 456
6. A felróható lehetetlenülés 459
7. A teljesítés megtagadása 462
8. A szerződésszegés közös szabályai 463
8.1. A szerződéses felelősség kizárásáról 463
8.2. A közreműködőért való felelősség 465
8.3. A teljesítés elfogadása nyílt hiba ismeretében 466
8.4. Az oszthatatlanság hatása a szerződésszegés mértékére 467
8.5. A szerződéses és a szerződésen kívüli kárfelelősség kapcsolata 469
8.6. A kötelező igényérvényesítés szerződésszegés esetén 469
X. FEJEZET 471
SZERZŐDÉSI BIZTOSÍTÉKOK 471
1. A szerződés megerősítése (a teljesítési készség fokozása) 472
1.1. A foglaló 473
1.2. A kötbér 476
1.2.1. A kötbér; mint szankció 477
1.2.2. A kötbér kárátalány jellege 479
1.2.3. A kötbér alapja és mértéke 479
1.2.4. A késedelmi kamat és a késedelmi kötbér viszonya 480
1.2.5. A járulékos jelleg 480
1.3. A jogvesztés kikötése 481
1.4. A tartozás elismerése 482
2. A teljesítési képesség biztosítékai 483
2.1. Az óvadék 484
2.1. Az óvadék tárgya, funkciója 484
2.1.2. Az óvadék tárgyának használata 487
2.1.3. Az óvadék járulékos természete 488
2.2. Zálogjogok, mint a szerződés teljesítésének biztosítékai 489
2.2.1. A zálogjogról általában 489
2.2.2. A zálogjog keletkezése 496
2.2.3. A zálogjog tárgya 498
2.2.4. A jelzálogjog 501
2.2.5. A kézizálogjog 508
2.2.6. A vagyont terhelő (lebegő) zálogjog 510
2.2.7. Zálogjog jogon és követelésen 516
2.2.8. A zálogjog érvényesítése - kielégítés a zálogtárgyból 521
2.2.9. A zálogjog megszűnése 528
2.2.10. Az önálló - a nem járulékos - zálogjog 532
2.3. Követelés átruházása, (engedmény) mint biztosíték 535
2.4. Fedezet biztosítéki lekötése és ennek igazolása 536
2.5. A bankgarancia 537
2.6. A kezesség 538

Témakörök