Előszó
Köszöntöm az Olvasót, aki e sajátos atmoszférájú, különleges múltú somogyi kis község, Kötcse helytörténeti monográfiáját tartja a kezében. A kötcseiek örökhagyása, a község hozománya ez a könyv!
Minden szülőföldjét szerető embert élénken érdekel, hogyan éltek, dolgoztak, boldogultak elődei.
Községünk arculatát is az ősök alakították. Monográfiánk megjelentetésével az elődöknek tisztelgünk, ugyanakkor a múlt feltárása nagy tanulságokkal, lelkesítő és intő példákkal is szolgál, melynek megismerése, elemzése beépül jelenünkbe és meghatározza jövőnket.
A múlt ismerete nélkül nem lehet előre mutatóan gondolkozni, a múlt megismerése a jelen és a jövő alakításának egyik fontos tényezője.
Nem járatlan ösvényeken indultunk el; Kötcse történetének megírásával az elmúlt évtizedekben már többen próbálkoztak. Sokunk előtt ismeretesek Halász Pál, Poór János, Trimmel Henrik, Francz Vilmos, Cservenka Gizella (Jóny Miklósné) kéziratos dolgozatai és Mihály Gyula feljegyzései, de ilyen átfogó összegzésre még nem került sor.
Ezt a megkezdett munkát az utóbbi években a helyi honismereti gyűjtők folytatták, és az általuk feltárt adatok ismeretével, több mint 25 szerző felkérésével kezdődött el 1991-ben, az önkormányzat támogatásával a bel- és külföldi levéltárakban, könyvtárakban folyó érdemi kutató munka.
Könyvünk tudományos igényű, a szakkutatást segítő elsődleges forrásközlési szándékkal készült. A benne megtalálható adatok legnagyobb részét eddig sehol nem publikálták. Maradandó történelmi eseményeket és hagyományokat érdemben feltáró mű ez, melyben a paraszti sors és életforma rögzítése, a kötcsei kis- és középnemesi értelmiségi családok példája nyomán egy kis falu népének a múltja bontakozik ki, bizonyítva, hogy Kötcse is a magyarság 1100 éves történetének szerves része, és a kötcsei nép is a történelem mindenkori terhének egyenrangú hordozója volt.
Német nemzetiségű település lévén, telepítéstörténete - annak ellenére, hogy németségüket az évszázadok során elveszítették - az Óhazát, a származást kellő hangsúllyal és alapossággal, szinte nosztalgikusán tárgyalja.
Vissza