Esti Kornél

Tartalom

ELSŐ FEJEZET / 5
(melyben az író bemutatja és leleplezi Esti Kornélt, e könyv egyetlen hősét)
MÁSODIK FEJEZET / 22
(melyben 1891. szeptember 1-jén a Vörös Ökör-be megy és ott megismerkedik az emberi társadalommal)
HARMADIK FEJEZET / 31
(melyben 1903-ban közvetlen az érettségije után éjszaka a vonatban először csókolja szájon egy leány)
NEGYEDIK FEJEZET / 68
(melyben régi barátjával a „becsületes város"-ba tesz kirándulást)
ÖTÖDIK FEJEZET / 75
(melyben egyetlen hétköznapjának, 1909. szeptember 10-ének mozgalmas és tanulságos leírása foglaltatik, s megelevenül az az idő, mikor még I. Ferenc József ült a trónon és Budapest kávéházaiban csak különböző irányokhoz, iskolákhoz szító modem költők tanyáztak)
HATODIK FEJEZET / 97
(melyben szert tesz óriási örökségére s kiderül, hogy milyen nehéz megszabadulnia a pénztől annak, aki mindenáron csak ezt akarja)
HETEDIK FEJEZET /108
(melyben Kücsük tűnik föl, a török leány, aki egy mézes cukrászsüteményhez hasonlít)
NYOLCADIK FEJEZET /112
(melyben szegény Mogyoróssy Pali, az újságíró, a kávéházban hirtelen megőrül, aztán a tébolydába csukatik)
KILENCEDIK FEJEZET /135
(melyben a bolgár kalauzzal cseveg bolgárul s a bábeli nyelvzavar édes rémületét élvezi)
TIZEDIK FEJEZET /144
(melyben egy bácskai aranyparaszt leánya, Zsuzsika, beugrik a kútba és férjhez megy)
TIZENEGYEDIK FEJEZET /157
(melyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó)
TIZENKETTEDIK FEJEZET /170
(melyben az elnök. Báron Wilhelm Eduárd von Wüstenfeld
az ő német diákéveinek halhatatlan alakja és az ő atyamestere az egész fejezeten át csak alszik)
TIZENHARMADIK FEJEZET / 205
(melyben mint jóltevő szerepel, fölkarolja a sorsüldözött özvegyet,
de végül kénytelen megverni őt, mert annyira sajnálja, hogy egyebet nem is tehet)
TIZENNEGYEDIK FEJEZET / 219
(melyben Gallusnak, a művelt, de rossz útra tévelyedett fordítónak
titokzatos üzelmeiről rántjuk le a leplet)
TIZENÖTÖDIK FEJEZET / 225
(melyben Pataki a kisfiáért aggódik, ő pedig az új verséért)
TIZENHATODIK FEJEZET / 232
(melyben Elinger kihúzza őt a vízből, ő viszont Elingert belöki a vízbe)
TIZENHETEDIK FEJEZET / 243
(melyben Ürögi Dani beruccan hozzá egy szóra)
TIZENNYOLCADIK FEJEZET / 252
(melyben egy közönséges villamosútról ad megrázó leírást s elbúcsúzkodik az olvasótól)
A SZERKESZTŐ JEGYZETE / 259

Témakörök