A román nép ellen románok által elkövetett kegyetlenkedések időrendje és leltára

Fülszöveg

ÚJRA KELL TANULNI A TÖRTENELMET
Részlet vitéz nagybányai Horthy Miklós kolozsvári beszédéből, 1940. szeptember 15.
„( ) Egy szomorú korszaka a magyar történelemnek lezárulóban van. Kövessék az ünneplést a munka hétköznapjai. Mindenki vegye ki részét a munkából, a nem magyar anyanyelvűek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásmód fog érvényesülni, mert ugyanezt a sorsot várjuk a határokon túl maradt testvéreink részére is. Amit ígérünk, megtartjuk, mert a mi fajunk fölfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünk az igazság egyenes útjáról.
Gondolatban ma itt van minden magyar.
Őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk fölött őrködünk. Halljuk ugyan, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul végetér. Hisszük, mert... Tovább

Fülszöveg

ÚJRA KELL TANULNI A TÖRTENELMET
Részlet vitéz nagybányai Horthy Miklós kolozsvári beszédéből, 1940. szeptember 15.
„( ) Egy szomorú korszaka a magyar történelemnek lezárulóban van. Kövessék az ünneplést a munka hétköznapjai. Mindenki vegye ki részét a munkából, a nem magyar anyanyelvűek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az boldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásmód fog érvényesülni, mert ugyanezt a sorsot várjuk a határokon túl maradt testvéreink részére is. Amit ígérünk, megtartjuk, mert a mi fajunk fölfogása nem engedi, hogy valaha is letérjünk az igazság egyenes útjáról.
Gondolatban ma itt van minden magyar.
Őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk fölött őrködünk. Halljuk ugyan, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, hogy kálváriájuk haladéktalanul végetér. Hisszük, mert e nélkül a magyar-román viszony jobbrafordulása lehetetlen volna, de hisszük ezt természetesen a Magyarországon élő románság érdekében is."
Részlet Antonescu Marsallnak az 1943. november 6-i minisztertanácsi ülésen elhangzott beszédéből:
„Ha a körülmények megsegítenek, és megnyerem a háborút, legyenek biztosak benne, más megoldás nem létezik, mint a kisebbségek elköltöztetését lehetővé tevő reform, amelyet azért kell megvalósítanunk, hogy ezeket a kisebbségi tömegeket a román elem életteréből eltávolítsuk."

í 'r- ''Vpií' -
l' ! 'h!' I , .1
vn,'! ííp
'.'V Víi
i ¦ is V íi
1 ' I: U li íiif
!i ^!i p
'" ' m
Szerzőnk, időrendben leltárát adja azoknak a kegyetlenkedéseknek, amelyeket történelmük folyamán románok követtek el egymás között, egymás ellen. Időrendi leltárát adja továbbá a velük együtt élő román állampolgár zsidók és németek (szászok és svábok) ellen elkövetett kegyetlenkedéseiknek is.
Közreadja a román Grigore Moldovan író, egyetemi tanár és rektor (Kolozsvári Ferenc József TYidományegyetem) egyik román barátjához intézett levelét, amelyben a dákoromán folytonosság kérdéskörét világítja meg.
Szerző az erdélyi Bonchidán (Kolozs vm.) született. Kolozsvárott érettségizett a „Zágoni Mikes Kelemen" Római Katolikus (Piarista) Gimnáziumban. 1945-ben államtudományi, 1947-ben jogtudományi diplomát szerzett a Szegedi Magyar Tüdományegyetemen. Két egyetemi diplomával a kezében, a Szegedi Magyar I\idományegyetem Bölcsész Karán történelmi-földrajzi tanulmányokat folytat.
Történetírói munkássága középpontjában az elveszett szülőföld - Erdély - áll. Mindenkor azzal a szándékkal, hogy Erdély ezer éven át volt ura, a magyarság és jelenlegi ura, a románság hogyan kerülhet közelebb egymáshoz, hogyan juthatnak el az olyan nagyon várt és remélt jószomszédi kölcsönös összefogáshoz. Vissza