Koszta József főművei köz- és magángyűjteményekben

Előszó

Koszta József művészetéről
Koszta József azon kevés festőink egyike, akiknek nevét a legkülönfélébb irányzatoknak elkötelezett magyar művészek egyaránt elismeréssel ejtik ki, mind a mai napig. A már 56. évét betöltött mester 1917-es első, nagysikerű gyűjteményes kiállításáról Koszta képet vásároló másik nagy kolorista, az idős Szinyei Merse Pál éppúgy hívei közé tartozott, mint később Kassák Lajos, aki érzékeny elemzéssel próbálta megközelíteni a tőle annyira különböző pályatárs festményeinek elementáris erejét. Ez az Erdélyből, szegény sorból induló, majd alapos felkészülése során számos iskolát és országot bejárt, öntörvényű mokány ember kitartóan kereste a számára legmegfelelőbb életteret, amelyet végül az Alföldön talált meg. Szívós munkával, önállóságára mindvégig ügyelve, szűk körű témavilágából művészetét magányosan kiteljesítve küzdötte fel magát a XX. századi magyar festészet legmarkánsabb képviselői közé. Ahogy a két világháború között és után, úgy a XXI. században sem hiányozhatnak művei a nagy áttekintő tárlatokról - sem itthon, sem külföldön. Festményeit már kezdettől fogva jellegzetesen magyarnak tartották szerte a világban, olyan koncentrátumoknak, amelyek mélyértelműen és tömörségükben is frappánsan adják vissza e nép és az általa lakott táj összetett és kontrasztokban is megfogalmazható karakterét. Az újabb és újabb bemutatókon kivétel nélkül mindenütt örömmel fogadták - erre magam is tanú vagyok az utóbbi két évtized számos külföldi magyar kiállításának rendezőjeként. Műveinek nagyobb gyűjteményével azonban - egy nagyszabású egyéni kiállítás hiányában - csak itt, a szentesi Koszta József Múzeumban találkozhatott az érdeklődő, immár évtizedek óta. Bár a Magyar Nemzeti Galériában őrzik a szám szerint és minőségében is legnagyobb Koszta kollekciót, ebből csak néhány - hol több, hol kevesebb - főműve kaphatott helyet az állandó kiállításokon, amelyek nyilvánvalóan arányosan kell válogassanak a sokféle művészi irányzat és a jobbnál-jobb magyar tehetségek gazdag anyagából. A vidéki múzeumokban általában egy-két - illetve a szegedi múzeum Lucs gyűjteményében kicsit több - Koszta kép látható folyamatosan. A műgyűjtők már az 1917-es kiállítása óta szívesen illesztik festményeit gyűjteményükbe, így számos főműve rejtőzködik sokszor évtizedek óta magánházakban - nem csoda, hogy az aukciókon is kelendőek képei. Jelen kiállításunkra épp ennek köszönhetően sikerült néhányat kölcsönkapnunk a sokáig lappangott alkotások közül. A régóta esedékes áttekintő Koszta tárlat létrehozatalára kiváló alkalom kínálkozott most azzal, hogy a szentesi Koszta József Múzeum ebben az évben fokozatosan foglalhatja el új helyét a volt vármegyeháza frissen rendbe hozott épületében. A Koszta képek rendkívüli színereje, delejes hatása ugyanis éppen ezen a vidéken, a festő Szentes melletti tanyájának magányában formálódott különleges zamatúvá. Vissza