Kossuth Lajos törökországi napjai

Előszó

Magyarország idén ünnepli az Osztrák Birodalom ellen vívott 1848/49-es szabadságharcot elindító nemzeti hős, Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóját.
Miután a magyar szabadságharcot az osztrák és orosz seregek leverték, Kossuth Lajos társaival, a magyar hazafiakkal és a velük együtt harcoló Bem József (Murát Pasa) lengyel tábornokkal egyetemben 1849 augusztusában az Oszmán Birodalomban keresett menedéket. A törökök Kossuthot - ahogyan ő maga kifejezte - "a barátság biztosítékát ígérő szavakkal" fogadták. Kossuthot és a menekülteket először Vidinben telepítették le. Itt körülbelül két és fél hónapot töltöttek, azután Sumnuba (ma: Sumen) költöztették át őket. Végül Várnából a Tair-i Bahri nevű gőzössel Gemliken és -Burszán át Kütahyába érkeztek. Mint mindenhol, Kütahyában is szívélyesen fogadták, s tiszta és kényelmes házakban szállásolták el őket.
A Habsburgok ellen küzdő, majd az Oszmán Birodalomban menedéket kereső magyar szabadságharcosok láncolata jóval előbb, a tragikus fordulatokban bővelkedő életű Thököly Imrével és a magyar történelem egyik leghősiesebb nőalakjával, Zrínyi Ilonával (1699) kezdődött, 1718-ban II. Rákóczi Ferenccel és társaival folytatódott, majd Kossuth Lajost követően az I. és II. világháború idején is sok magyar talált menedéket a törököknél.
A budapesti Hősök terén a nemzeti hősök sora Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrával zárul. Az Országház épülete előtt II. Rákóczi Ferencnek és Kossuth Lajosnak állítottak szobrot. Murát Pasának (Bem Józsefnek) a Külügyminisztérium épületével szemben álló szobra előtt 1956-ban a szovjet elnyomás ellen felkelő műegyetemisták arra tettek fogadalmat, hogy ha kell, az életüket is feláldozzák a függetlenségért. Mindezt hányan tudják? És arra ki emlékszik, hogy Abdulmedzsit szultán - minden nyomás és fenyegetés ellenére - a Habsburg uralkodónak és az orosz cárnak így válaszolt: „Ha minden egyes magyarért ötvenezer törököt kell is feláldozni, akkor sem adom ki őket..."
A történelem folyamán a magyar nép függetlenségét gátló erők feledtetni igyekeztek ezeket a tényeket, s ez sikerült is, hiszen Magyarországon déli 12 órakor még mindig megszólalnak a harangok Hunyadi 1456-os nándorfehérvári győzelmének emlékére. Vannak, akik Hunyadit büszkén „a mohamedán törököknek Európában megálljt parancsoló királyinak nevezik. A Magyar Postának az 1552-ben Eger, Drégely és Temesvár alatt „az Európa felé tartó török sereget megállító várvédők emlékére" 2002. február 20-án kibocsátott három bélyegből álló ifjúsági bélyegsorozatához kiadott háromrészes blokkon ez áll: „450 éve Európa védvonalában". Ugyanakkor háromszáz évvel ezelőtt is, és százötven évvel ezelőtt is a függetlenségért küzdő magyarok szabadságharcuk bukása után a törökökhöz fordultak menedékért: a nehéz időkben mindig a törökökbe vetették bizalmukat. Vissza