Kossuth Lajos és Zemplén vármegye

Előszó

Születésének bicentenáriuma ismét nagy lehetőség arra, hogy a könyvtárnyi szakirodalom újabb forrásközlésekkel, elemzésekkel, avagy új szemléletű összegezésekkel gazdagítsa mindazt, amit magyarok generációi a Kárpát-medencében és az európai kontinensen túl ,,kossuthi-emlékmű"nek neveznek, tanítanak és hagyományoznak az utódokra. Mit tehet ehhez, mivel árnyalhatja, színesítheti ezt a képet az egykor hat történeti vármegyét magába foglaló Borsod-Abaúj-Zemplén megye? A Kossuth-kultusz tárgyi emlékei - az utókor tiszteletével övezve - utca- és intézménynevekben, szobrok, emléktáblák formájában, vagy - különböző korszakokat is idézve - metszeteken, festményeken, helytörténeti kiállításokon minden településen fellelhetők. Kossuth alakját őrzi a néphagyomány, s az ezt lejegyző néprajzi szakirodalom. Díszpolgárrá választásának, vagy halála utáni szoborállításának hangulatát megőrizték az adott település, vagy régió napilapjai, sajtótermékei, amelyeket mára már sárgává érlelt az idő. A levéltárak nem csak őrzik a hallgatag fóliánsokat, érdeklődők, amatőr kutatók, történészek és levéltárosok szólaltatják meg azokat, így alkotva a mozaikból korszakokat átívelő maradandó képet a tettekben megnyilvánuló hazaszeretetről, s annak példaképpé emelkedett képviselőjéről, Kossuth Lajosról. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, de különösen a történeti zempléni régió sátoraljaújhelyi levéltára nagy számban őriz egyedi, különleges értékű dokumentumokat, amelyek a szülőföld, a felnevelő város, az emlékápolásban élenjáró Sátoraljaújhely és Zemplén vármegye megbecsüléséről, szeretetéről tanúskodnak. Ugyanezt a szeretetet, megbecsülést nyilvánítja ki a zempléni szülőhely Monok, Sátoraljaújhely mellett Sárospatak és természetesen a mai megyeszékhely, Miskolc is. Kiadványunk közel száz dokumentumot közöl, s ennek jelentős részét eredeti formájában. A gyermekkor és a diákévek iratai éppúgy különlegességnek számítanak, mint Kossuth Lajos zempléni ügyvédi és közéleti tevékenységét az 1830-as évekig követő emlékanyag. A reformkori politikus és a Zempléni régió kapcsolatát a legtöbb irat reprezentálja, s ez az, amelyre, mi itt élők igazán büszkék vagyunk. Természetesen a forradalom és szabadságharc idejének, majd az emigráció időszakának iratai is bepillantást engednek a kiteljesült és beteljesült életműbe, de ezek a korszakok ismerősebbek és jobban is dokumentáltak a történetírásban, mint Kossuth fiatal korának évei. Ezért tehát az új adatokat, ismereteket közlés reményében tisztelettel ajánlom minden olvasó, érdeklődő és szakértő figyelmébe. Vissza