Kossuth Lajos és a hódmezővásárhelyiek 1848-1849-ben

Előszó

Településeink kiemelkedő eseményei, maradandó emlékei közé tartoznak a közéletünk (történelmünk) egy-egy jeles személyiségével történő találkozások. Különösen érvényes ez abban az esetben, amikor sorsdöntő, valóban nagy históriai kor szereplőjéről, alakítójáról lévén szó. Kossuth Lajos (1802-1894) mindenképpen e kategóriába tartozik. Hódmezővásárhely monográfiájának írásakor fordítottuk figyelmünket 1848-1849 politikai vezetője és a város „személyes" találkozására, kapcsolatára. Növelte a kérdés aktualitását Kossuth halálának centenáriuma (1994); kissé előretekintve: születésének közelgő bicentenáriuma (2002). A magyar országgyűlés reformmunkálatai a párizsi forradalom (1848. február) hatására gyorsultak fel; Pest pedig hasonló társadalmi megmozdulással válaszolt e kihívásra. 1848. március 3-án Kossuth, Pest megye követe az uralkodóhoz intézendő feliratra tett indítványt. Március 15-én, szűk két hét múlva, országgyűlési küldöttség utazott - Kossuth vezetésével - Bécsbe. A vértelen pesti forradalom és a bécsi megállapodás együttes eredményeképp alakult meg a Batthyány-kormány, amelynek pénzügyminiszteri tárcáját kapta meg Kossuth. E minőségében mondja el híres parlamenti beszédét a 200 ezer újonc és a 42 millió forint megajánlásáról (július 11.). A kamarilla a következő hetekben megkezdte a korábban (március-április) elért vívmányok visszavételét; egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fegyveres összeütközés az áprilisi törvények védelmében elkerülhetetlen. A felkészülés jegyében szavazta meg a képviselőház az ötforintos bankjegy (Kossuth-bankó) kibocsátását; szinte ezzel egyidőben lépte át a horvát sereg a Drávát. Kezdetét vette az ellenforradalom első támadása. Vissza