Előszó
A múzeum szerény terjedelmű füzete 1992-ben, Kossuth Lajos születésének 190. évfordulója alkalmából jelenik meg.
Ebben egy olyan Pest környéki településről, Kossuthfalváról szólunk, amelynek...
Tovább
Előszó
A múzeum szerény terjedelmű füzete 1992-ben, Kossuth Lajos születésének 190. évfordulója alkalmából jelenik meg.
Ebben egy olyan Pest környéki településről, Kossuthfalváról szólunk, amelynek lakossága tudatosan vállalta a kossuthi és vele az 1848-49-es eszmék, hagyományok ébrentartását. Ez a szellemiség először a település névadójában nyilvánult meg.
A később Pesterzsébetté, majd fővárosi peremkerületté (XX. kerület) olvadt két alapító telep névadása korabeli politikai, társadalmi gondolkodásmódra, állásfoglalásra utal. Ezt a két állásfoglalást, jelképesen szólva, egy utca választotta el, amelyet Nagysándor Józsefről az aradi vértanúk egyikéről neveztek el.
Az egyik telep módosabb lakói a "trón zsámolyához" fordultak a név adásának engedélyezéséért: a magyarokkal szimpatizáló Erzsébet királynéhoz (Erzsébetfalva), a másik, a telep többségét kitevő szegényebb gazdálkodók, köztük a forradalom katonái, a "honvéd bajtársak", a Turin-ban élő "nagy hazafit" tisztelték meg nevének használatával.
Az előbbi, mint helységnév, túlélte az utóbbit. Az utóbbinak viszont az emléke, kultusza mélyebb, tartósabb volt a lakosság körében.
Erre bizonyítékok a füzetben közölt dokumentumok, amelyeket a korabeli helyi sajtóból válogattunk. A füzet bővebb címe tehát az lehet: Kossuth emléke Pesterzsébeten, a helyi sajtócikkek tükrében.
Vissza