Kosd - Plébániatemplom

Előszó

Váctól 5 km-re északkeletre, a Naszály déli nyúlványának lábánál, zárt kis völgyben fekszik Kosd falu. Lakóinak száma 1968-ban 2137 fő, házainak száma 545 volt. Vasútállomása Vác, amellyel sűrűn közlekedő autóbuszjárat köti össze. A lakóházak a község keleti részét átszelő patak mentén és a kis völgy nyugati oldalát határoló domboldalba települtek többségükben. Ez utóbbi területrész közepén, a domboldal egy kisebb teraszán áll a plébániatemplom, a település jelentős műemléke.
A falu területe az őskortól kezdődően lakott hely. Az őskori lelőhelyeken kívül kelta, római, szarmata, VIII-X. századi és Árpád-kori régészeti leletek is ismertek e területről. A történeti források és a régészeti kutatások adatainak egyeztetése nyomán az a vélemény alakult ki, hogy a falut a nógrádi birtokok (vár) adományozásával egyidőben, 1199-1212 között kapta Boleszló váci püspök (1188-1212) Imre, vagy II. Endre királyunktól. Inkább az utóbbi lehetőség látszik valószínűbbnek. A testvérek közti viszályban ugyanis a püspök Endre pártjára állott, sőt fiának, Bélának keresztapja is volt. Feltehetően az sem véletlen, hogy a püspöki birtokon, Kosdon hamarosan felépített templom védőszentjéül II. Endre 1235-ben szentté avatott Erzsébet leányát választotta Bereck váci püspök (1221-1235). A király még megérhette - a váci püspök kosdi birtokán - a leánya tiszteletére szentelt templom építésének befejezését. II. Endre 1235. szept. 21-én halt meg, négy hónappal a hivatalosan kinyilvánított szentté avatás napja után. Vissza