A Gyulai Református Egyház története

Fülszöveg

A Békés Megyei Levéltár 1994-ben jelentette meg Kósa László A gyulai református egyház története című könyvének első kiadását. A szerző úttörő munkára vállalkozott, hiszen a könyv megjelenését megelőző fél évszázad nem kedvezett az egyháztörténet-írásnak. Nem születtek módszertani tanulmányok, nem jelenhettek meg mintául szolgáló munkák. A recepciót ismerve ma már elmondhatjuk, Kósa László könyve lett a minta. Az első kiadás példányai már évekkel ezelőtt elfogytak, ezért a Gyulai Református Egyház presbitériuma kezdeményezte a könyv újabb kiadását. A Békés Megyei Levéltár örömmel csatlakozott a gyulai önkormányzat által is támogatott tervhez, s megszületett az új kiadás.
A könyv olvasója megismerheti a reformáció gyulai, Békés megyei elterjedésének történetét, követheti az egyes irányzatok megjelenését, megerősödését vagy éppen háttérbe szorulását. A szerző nagy figyelmet szentel az egyes prédikátorok működésének, a város történetében játszott szerepének. A török időszak... Tovább

Fülszöveg

A Békés Megyei Levéltár 1994-ben jelentette meg Kósa László A gyulai református egyház története című könyvének első kiadását. A szerző úttörő munkára vállalkozott, hiszen a könyv megjelenését megelőző fél évszázad nem kedvezett az egyháztörténet-írásnak. Nem születtek módszertani tanulmányok, nem jelenhettek meg mintául szolgáló munkák. A recepciót ismerve ma már elmondhatjuk, Kósa László könyve lett a minta. Az első kiadás példányai már évekkel ezelőtt elfogytak, ezért a Gyulai Református Egyház presbitériuma kezdeményezte a könyv újabb kiadását. A Békés Megyei Levéltár örömmel csatlakozott a gyulai önkormányzat által is támogatott tervhez, s megszületett az új kiadás.
A könyv olvasója megismerheti a reformáció gyulai, Békés megyei elterjedésének történetét, követheti az egyes irányzatok megjelenését, megerősödését vagy éppen háttérbe szorulását. A szerző nagy figyelmet szentel az egyes prédikátorok működésének, a város történetében játszott szerepének. A török időszak története gondosan megrostált apró mozaikok - utalások, közvetett információk - összeillesztéséből bontakozik ki. A Gyula újabb benépesülését tárgyaló fejezet a város újratelepüléséről kialakult nézeteket lényegesen módosítja, világosan dokumentálva a református kontinuitást. A rendi társadalom utolsó évtizedeinek egyháztörténetét már gazdag forrásanyagra támaszkodva rekonstruálhatta a szerző, bő teret szentelve az egyházszervezet, az önkormányzat működésének, a gazdasági kérdéseknek, az egyes lelkészek tevékenységének, a hitéletben megragadható tendenciáknak. Hasonló szerkezetre épülnek fel az 1920-as évvel két részre bontott polgári korszak, majd a kommunista időszak gyulai református egyháztörténetét bemutató fejezetek is. A kötetet okmány- és adattár zárja: az okmánytár első darabja a gyulai lelkész 1712. évi díjlevele, az utolsó pedig a presbitérium 1959-es állásfoglalása, amelyben az 1956-os egyik döntése miatti sajnálkozását fejezi ki.
A szerző, Kósa László akadémikus, az ELTE Bölcsészettudományi Kara Művelődéstörténeti Tanszékének vezetője nem véletlenül vállalkozott a gyulai református egyház történetének megírására: édesapja lelkészként, édesanyja tanítónőként szolgálta a gyülekezetet. Ő maga pedig - amint a bevezetőben olvashatjuk - legfogékonyabb gyermek- és diákéveit töltötte a templom szomszédságában, a parókián. Vissza