Kóruskultúránk és Európa

Tartalom

Előszó 5
Kórus, énekkar. Az európai többszólamúság kialakulása 9
Az európai karkultúra reneszánsza 14
A Nyugat első nagy zeneköltői 16
Az itáliai reneszánsz kórusmuzsika és az a cappella éneklés 20
A reneszánsz muzsika feltűnése Magyarországon 26
Az olasz reneszánsz muzsika francia változata 31
Kórusmuzsika aló. századi Angliában 33
Németország zenei ébredése és Flandria alkonya 33
Kórusmuzsika a barokk korban. Szólóének és opera 37
Mi az „új zene"? 38
A barokk zene Nyugat-Európában a 17. században 41
A német barokk muzsika a 17. században 43
Észak és Dél egymásra találása; a barokk mint az európai zene
második betetőzése 46
Hazánk karénekkultúrája a 17. és 18. században 48
A barokk zene kiteljesedése al8. században 61
A francia és az olasz barokk zene kiemelkedő egyéniségei 67
A barokk alkonya, új formák az európai zenében. A német zene
hegemóniája 69
A barokk zene feltűnése Magyarországon 72
Bécs és a harmadik európai betetőzés 76
Párizs a bécsi klasszicizmus és a korai romantika idején 88
Az északi romantika és a kórusmuzsika terjeszkedése. A „forradalmi"
romantika francia és német földön 95
A német romantika „konzervatív" árnyalata 104
A francia-német romantika kiteljesedése,
átszivárgása dél felé, összefoglalása és visszahajlása 109
Nemzeti zenei mozgalmak Európában; a romantika kibontakozása 118
Búcsúzó romantika Nyugat-Európában 125
A magyar énekkari kultúra megalapozói a 19. század végi
Magyarországon 128
A magyar énekkari kultúra megújulása és művészi rangra emelkedése.
A megújulás kezdetei, a múlt hagyományainak terhe 143
Munkáskórusok a századforduló után 145
A Tanácsköztársaság és a kórusélet 146
A megújulási folyamat felgyorsulása, a bartóki-kodályi zenei progresszió
győzelme a kórusmozgalomban 149
A háború után 174
A „tömegdal korszaka" 179
A népdal reneszánsza a kórusmozgalomban 182
A befelé fordulás következményei 185
Találkozás Európával 188
A Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA) 190
Tovább felfelé az emelkedőn 192
Az itthoni fejlemények 196
És a jövő? 198
Irodalom 199
FÜGGELÉK 200
1. Adalékok a hazai karéneklés 16-17. századi helyzetének áttekintéséhez 201
2. Joseph Haydn szerződésszövege 1761-ből 208
3. Werner Gergely „feljelentése" Joseph Haydn ellen a hercegnél 209
4. Maróti Gyula: A Liedertafel eredete és lényege 210
5. Az 1825-1900 között énekelt művek hazai szerzőktől, magyar költők verseire 213
6. Az 1825-1900 között énekelt művek első hazai feltűnése és elhangzásuk
gyakorisága 214
7. Liszt Ferenc részvétele a Nemzeti Zenede 25 éves jubileumán (1865-ben) 223
8. Liszt Ferenc Esztergomi miséje hazai bemutatásának körülményei 223
9. Harmat Artúr és Hubay Jenő 224
10. Kodály Zoltán a karének aktivizáló szerepéről 224
11. A Kodály elleni támadások hatása és ellenhatása a mozgalomra
a 20-as években 225
12. Kosztolányi Dezső Lányi Ernő halálára 227
13. Kodály az iskolai énekoktatásról, az őt ért sajtótámadásokról. A kórusmozgalom
repertoárjának alakulása a 20-as években 227
14. Tóth Aladár a zeneíró és kritikus 232
15. Tóth Aladár és Szeghő Sándor sajtóvitája 1930 tavaszán 234
16. Kiadványok, gyűjtemények az új zene jegyében 235
17. Bárdos Lajos és a szakmai ellenzék (1933) 237
18. Maróti Gyula: A kecskeméti ének-zenei általános iskola születésének históriája 238
19. Kórusmű-jegyzék 241
20. A magyar kóruskultúra alakítói 271
21. Magyar kórusok nemzetközi sikerei (1947-2000) 279-314

Témakörök