Korunk világgazdasága I.

A világgazdaság fejlődésének általános kérdései

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Simai Mihály: Korunk világgazdasága I. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	717 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a második kiadáshoz	11
A világgazdaság és legfontosabb tényezői
A világgazdaság fogalma és a világgazdaságtan tárgya	15
A világgazdaság fogalma	16
A világgazdaságtan tárgya	19
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok	27
A világgazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai	27
A világgazdasági kapcsolatok sajátosságai és szerepük a gazdasági fejlődésben	29
A nemzetközi munkamegosztás meghatározó tényezői	33
A világgazdaság termelési viszonyai és főbb törvényszerűségei	43
A nemzetközi termelési viszonyok általános vonásai	43
A nemzetközi termelési viszonyok típusai	45
Alaptípusok	46
Átmeneti konglomerátumok	47
A világgazdaság főbb törvényszerűségei	49
A világgazdaságtan és a gazdasági gyakorlat	55
A világgazdasági kutatások szélesedésének okai a szocialista országokban	55
A világgazdasági kutatások hasznosításának főbb területei	57
A termelőerők fejlődésének főbb kérdései a világgazdaságban
Bevezetés	65
A tudomány és a technika szerepe a társadalmi fejlődésben	66
A technikai haladás fogalma	69
A technikai haladás néhány időszerű általános problémája	70
A technikai haladás és korunk alapvető gazdasági-társadalmi folyamatai	71
A technikai haladás és a bőség lehetősége	73
A technikai haladás és az ideológiai harc	74
A termelőerők fejlődésének főbb történelmi tendenciái és szakaszai	77
A munkaerő mennyiségi és minőségi változásainak tendenciái	77
A munkaeszközök és az energiaforrások fejlődésének főbb szakaszai	83
A technikai haladás gyorsuló tendenciája	89
A jelenlegi tudományos-technikai forradalom sajátosságai és fontosabb tényezői	95
A tudományos-technikai forradalom sajátosságai	95
A tudományok fejlődésének új vonásai	104
A természettudományok fejlődésének fő szakaszai	1047
A tudomány közvetlen termelőerővé válásának egyes időszerű problémái	115
A technikai haladás új vívmányai és az azokban rejlő gazdasági lehetőségek	126
Az űrkutatás jelentősége	126
Az automatizálás és fontosabb gazdasági következményei	128
Az atomenergia jelentősége	143
A kemizálással létrejött gazdasági lehetőségek	148
Az új tudományos-technikai vívmányok hasznosításnak legfontosabb feltételei	153
A tudományos-technikai forradalom történelmi helye és szereep	163
A tudományos-technikai forradalom fontosabb következményei a világgazdaságban	170
A technikai haladás fő mozgatóerőinek a változásai a második világháború után	170
A tudományos-technikai forradalom követelményeihez való alkalmazkodás fontosabb tényezői és problémái	175
A fejlett tőkésországokban	175
A fejlődő országokban	190
A szocialista országokban	194
Strukturális változások a világgazdaságban
Szerkezeti változások a világtermelésben	203
A struktúraváltozások tényezői, irányai és intenzitása	203
A "struktúrapolitika" főbb problémái a fejlett tőkésországokban	208
Gazdaságszerkezet és gazdaságpolitika a szocialista országokban	224
A gazdasági szerkezet átalakításának gazdaságpolitikai összefüggései a fejlődő országokban	234
A szerkezeti változások méretei és fő irányai a világtermelésben	238
Az ipar és a mezőgazdaság arányai a világtermelésben	240
A világ mezőgazdasága az átalakulás útján	244
A mezőgazdaság világgazdasági jelentősége és termelésének növekedése	244
Változások a mezőgazdasági termelés szerkezetében és szervezetében	256
Az ipari fejlődés fő irányai és arányai a világgazdaságban a 20. század második felében	263
A bányászat és termelési szerkezetének átalakulása	269
A villamosáram-termelés fejlődése és szerkezete	274
A feldolgozóipar a világgazdaság fejlődésének motorja	278
A szolgáltatások és az anyagi termelés	292
A fogyasztás fejlődésének fő irányai és szerkezetének megváltozása a világgazdaságban	297
A fogyasztás fő arányai	297
A fogyasztás és a beruházások	297
A közbenső felhasználás struktúrája és a végtermék	305
A fogyasztás fejlődésének fő irányai a világgazdaságban	310
A lakossági fogyasztás növekedése és szerkezete	311
A közületek fogyasztása és a fegyverkezés növekvő súlya	329
A felhalmozás "fogyasztása". A beruházások szerepe a termelt jevek felhasználásban	339
A nemzetközi gazdasági integráció
A világgazdaság és a nemzetközi gazdasági integráció	355
Bevezetés	355
A második világháború utáni világgazdaság fejlődésének néhány fontosabb tendenciája	356
A nemzetközi gazdasági integráció konkrét megvalósulási területei	360
Nemzetközi monopóliumok vagy világkonszernek	360
Az Európai Gazdasági Közösség mint integrációs nemzetközi gazdasági intézmény	364
A nyugat-európai integráció gazdasági és politikai mozgató rugói, háttere	364
Az Európai Gazdasági Közösség működési mechanizmusa és főbb intézkedései	369
Az Európai Gazdasági Közösség szervezeti rendszere és jellege	375
Az Európai Gazdasági Közösség és az egymás közötti munkamegosztás	379
Az Európai Gazdasági Közösség és néhány világgazdasági kihatása	385
A nemzetközi integráció elméleti kérdései	394
Mikro- és makrointegráció	394
A gazdasági integráció tartami meghatározása	400
A nemzetközi gazdasági integráció különböző polgári felfogásai	407
A nemzetközi integráció általános kritériumai és feltételei	415
A nemzetközi integráció és a fejlődő országok	421
A nemzetközi gazdasági integráció a szocialista világgazdaságban	425
Az állam nemzetközi gazdasági feladatai
Az állam mint gazdasági tényező	435
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok a klasszikus kapitalizmusban	437
Szabadkereskedelem - protekcionista vámpolitika	437
A nemzetközi pénzügyek kialakulása és az állam tevékenysége	440
Az imperialista protekcionizmus	442
A monopolkapitalista viszonyok és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok	442
A kapitalizmus általános váltása és az állam gazdasági tevékenysége	451
Az infláció és a stabil pénz	451
A pénz értékváltozása és annak nemzetközi következményei	452
A gazdasági világgazdaság és az állam beavatkozási tevékenysége	453
Az állammonopolista beavatkozó tevékenység kiteljesedése a második világháború után	459
A gazdaságba történő beavatkozás új vonásai és azok okai	459
A gazdaságpolitikai célok és eszközök a külgazdasági kapcsolatokban	461
A költségvetési politika	463
A költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlya	464
Az adópolitika	465
A költségvetés kiadási oldala és a külgazdasági kapcsolatok összefüggése	467
A pénz- és hitelpolitika	469
Kamatláb-politika	469
A bankok hitelműveleteinek szabályozása	471
A nyílt piaci műveletek	472
Egyéb szabályozó tevékenység	473
Az állam kölcsöntevékenysége	474
Nemzetközi pénzügyek és kereskedelem	475
A kereskedelmi korlátok felülvizsgálata	480
A valuták konvertibilitásának megvalósítása	483
A nemzetközi liquiditás fejlesztésére tett intézkedések	485
A tervezés mint a gazdaságpolitika koordinációja	488
Az állam hazai és nemzetközi gazdasági tevékenysége a fejlődő országokban	493
A fejlődő országok társadalmának és gazdaságának gyarmati öröksége	493
Az államkapitalizmus történelmi szerepe a fejlődő országokban	494
A gazdasági fejlődsét elősegítő gazdaságpolitikai intézkedések és a tervezés	496
A fejlődő országok kereskedelmi politikája és a világgazdaság	503
A szocialista állam fejlesztési és külgazdasági szerepe	512
A tervezés és az állami gazdasági irányítás	513
Az állam irányító szerepe a külgazdasági kapcsolatokban	518
Gazdaságpolitika a világgazdaság három országcsoportjában
Gazdaságpolitikáról általában	529
A gazdaságpolitika fogalma	529
Az államhatalom	529
A gazdaságpolitikai célok	532
A gazdaságpolitika eszközei	537
A gazdaságpolitika kapcsolata más fogalmakkal	538
A gazdaságpolitikák értékelése	540
Gazdaságpolitika a tőkésországokban	542
Történeti áttekintés	542
A tőkés gazdaságpolitikák általános jellemvonásai	545
A gazdaságpolitika eszközei a fejlett tőkésországokban	552
Költségvetési politika	553
Adók	554
Egyenes adók	554
Közvetett adók	557
Vámok	558
Tarifák	559
Garanciák	560
Hitelpolitikai eszközök	561
Közvetlen gazdaságpolitikai eszközök	561
A gazdaságpolitika néhány fő területe a tőkésországokban	562
A növekedési és egyensúlyi követelmények összeegyeztetése	562
A gazdasági struktúra alakítása	566
A szervezeti stuktúra megváltoztatása	570
Bérpolitika	571
A nemzetközi kereskedelmi és fizetési forgalom	574
Valutapolitika	574
Nemzetközi tőkemozgás	578
Gazdaságpolitika a szocialista országokban	579
A gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás általános kérdései	580
A gazdasági irányítás interdependens folyamatai	581
A szocialista állam funkciói a gazdasági irányításban	582
A transzmisszió különböző módjai: a tervutasítás és a gazdasági környezet	583
Változások a magyar gazdaságpolitikában és az irányítás rendszerében 1957 óta	586
A gazdasági mechanizmus mint bizonyos kritériumoknak eleget tevő rendszer	587
Gazdaságpolitika és nemzetközi kereskedelem	602
A gazdaságpolitika fő kérdései a fejlődő országokban	609
A gazdasági elmaradottság ismérvei	609
Az egy főre jutó nemzeti jövedelem alakulása	610
Passzív világgazdasági függőség	612
A növekedés hosszú távú tényezőiben jelentkező szűkösség	613
Korszerűtlen társadalmi formációk, mint a gazdasági növekedést fékező tényezők	614
Demográfiai forradalom a fejlődő országokban	615
A gazdaságpolitika mint racionális cselekvés nemzetgazdasági szférában a fejlődő országokban	617
A fejlődő országok államhatalmának gazdaságpolitikai cselekvőképessége	617
Célok és eszközök a gazdaságpolitikában	619
A gazdaságpolitikai célok egymáshoz való viszonya	623
Az eszközök viszonya a célokhoz és egymáshoz	626
A gazdaságpolitika végrehajtásának kérdései a fejlődő országokban	628
Racionális gazdasági cselekvés és tervezés a "három világban"	632
Tervezési kísérletek a tőkés társadalomban	634
A tervezés időszerű problémái a szocialista országokban	636
A tervezés problémái a fejlődő országokban	641
A racionális gazdasági cselekvés lehetőségei nemzetközi síkon	644
A kelet-nyugati gazdasági együttműködés elméleti problémáihoz
Kelet- és Nyugat-Európa országai közötti gazdasági együttműködés megváltozott feltételei	651
A nyugat-európai gazdaságok érdekeltsége az együttműködésben	655
A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének problémái - a szocialista országok túloldaláról nézve	663
A szocialista országok exportképességeinek növelési módjai	663
A szocialista országok nyugat-európai viszonylatú importstruktúrájának problémái	667
A megoldás lehetőségei rövid távon	668
A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szélesítésének lehetőségei	673
A tőkés üzleti körök különböző rétegei és a kelet-nyugati együttműködés	674
A két országcsoport közötti munkamegosztás alternatívái	677
A szocialista országok technikai fejlődésének meggyorsítása és a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok	685
A munkamegosztás jellegének fejlődési lehetőségei	685
A szocialista országok összefoglása a fejlett tőkésországokkal fennálló gazdasági kapcsolatok erősítésének kulcspontja	690