A turizmus lényege, funkciója és főszereplője | 35 |
A turizmus meghatározása és általános jellemzői | 36 |
Az idegenforgalom funkciói | 36 |
Az idegenforgalom politikai-ideológiai szerepe | 37 |
Szociális funkció | 38 |
Gazdasági funkció | 39 |
Kulturális funkció | 40 |
Egészségvédelmi funkció | 41 |
Az idegenforgalom főszereplője a turista | 42 |
A turizmus alapvető szükségletté válik | 42 |
Az idegenforgalomban való részvétel motivációja | 43 |
A turizmus fejlődését meghatárzó főbb tényezők | 47 |
Az általános fejlődés hatása | 47 |
A turista szükséglete | 48 |
Melyek a turista legfontosabb igényei? | 49 |
A szabadság alatti kedvelt időtöltések | 50 |
Milyen az ideális úticél? | 50 |
Mire vágyik a turista - avagy bajor sör a pálmák alatt | 53 |
Milyen lesz a holnap turistája? | 54 |
A turizmus az életkörülmények fontos mutatójává vált | 55 |
A gazdasági növekedés hatása | 55 |
A szabad idő | 59 |
Az urbanizáció és a motorizáció | 60 |
Fogyasztási szokások, divat és reklám | 62 |
A turizmus szociális aspektusai | 65 |
A turizmus tömegessé válása | 65 |
Az idős korúak - a harmadik életkor - turizmusának néhány szociális problémája | 69 |
Az ifjúsági turizmus néhány kérdése | 76 |
Az ifjúsági turizmus jelenlegi helyzete | 77 |
Az ifjúsági turizmus fejlesztésének feladatai | 84 |
A kedvezményes üdülés | 88 |
A kedvezményes üdültetés jelentősége | 88 |
A kedvezményes üdültetés főbb típusai | 89 |
A kedvezményes üdültetés fejlődése | 93 |
A turizmus egészségügyi szerepe | 97 |
A gyógyturizmus lényege | 97 |
A gyógyturizmus értelmezése | 98 |
A gyógyturizmus eszközei | 99 |
A gyógyturizmus jelentősége, formái | 101 |
Hévizeink mennyisége és hasznosítása | 103 |
Hévizeink megoszlása | 103 |
Az idegenforgalmi hasznosítás típusai | 106 |
Történeti visszatekintés | 108 |
A hévizek fogalma és osztályozása | 110 |
A hévizek fogalma | 110 |
Ásvány- és gyógyvizeink osztályozása | 111 |
Fogadóképességünk | 114 |
Hévízzel, gyógyvízzel üzemelő fürdők és gyógyfürdők | 116 |
A legfontosabb magyar gyógyfürdők | 117 |
Gyógyhelyek, üdülőhelyek | 119 |
A hazai betegellátást szolgáló gyógyintézmények | 125 |
A pihenés és gyógyüdülés élettani jelentősége | 127 |
A pihenés lényege | 127 |
A szakszerű üdülés, az aktív pihenés élettani alapjai | 132 |
A különböző gyógytényezők alkalmazása a gyógyturizmusban | 135 |
A termálüdülés és gyógyidegenforgalom fejlesztése | 137 |
A termálüdülés fejlesztése | 137 |
A nemzetközi gyógyturizmus fejlesztésének néhány feltétele | 141 |
A turizmus sajátos formái | 150 |
Autós turizmus | 150 |
A személygépkocsi-használat fejlődése | 151 |
Az automobilizmus hatása a turizmusra | 154 |
A várható fejlődésről | 165 |
A kempingmozgalom | 167 |
A kempingmozgalom kezdete és fejlődése napjainkig | 168 |
Tendenciák a kempingmozgalomban | 170 |
A kempingezés problémái, a fejlődés irányai | 173 |
Fejlesztési feladatok | 175 |
A falusi turizmus | 180 |
A falusi üdültetés helyzete | 180 |
A falusi turizmus előnyei | 186 |
A falusi üdültetés feltételei és megszervezése | 188 |
Üdülőszövetkezetek | 192 |
Az idegenforglaom és a környezetvédelem kölcsönhatása | 196 |
Környezetvédelem és turizmus | 196 |
Természetvédelem | 201 |
Erdővédelem, erdei üdülés | 205 |
Vízvédelem | 206 |
A Balaton megmentése | 209 |
Levegővédelem | 215 |
Műemlékvédelem | 217 |
A környezeti ártalmak növekedése | 219 |
A környezeti kultúra javítása | 221 |
A szolgáltatói hálózat környezeti kulturáltsága | 221 |
A környezeti kulturáltságot elősegítő szemlélet | 222 |
A környezeti kultúra fejlesztése | 223 |
Kiemelt üdülőkörzeteink | 225 |
A kiemelt üdülőkörzetek jelentősége | 225 |
A kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési rendszere | 225 |
A kiemelt üdülőkörzetek ellátottságának színvonala | 226 |
A Balaton | 229 |
A Balaton adottságai, vonzástényezői | 229 |
Az idegenforgalom és az üdülőhelyek fejlődésének kölcsönhatása | 231 |
A Balaton fogadóbázisa | 233 |
A túlzott szezonalitás és területi koncentrálság kérdése | 240 |
A balatoni üdülőterület fejlesztésének eredményei | 242 |
A balatoni üdülőterület irányítása | 244 |
A Balaton jövője | 250 |
Velencei-tó | 254 |
A velencei-tavi üdülőkörzet adottságai, fejlődése | 254 |
A velencei-tavi üdülőkörzet jövője | 256 |
Duna-kanyar | 258 |
A Duna-kanyar adottságai, fejlődése | 258 |
A Duna-kanyar jövője | 259 |
Mátra-Bükk | 261 |
A Mátra-Bükk adottságai, fejlődése | 261 |
A Mátra-Bükk jövője | 263 |
A magyar lakosság üdülési, víkendezési és kirándulási szokásai | 265 |
A fizetett szabadság felhasználása | 266 |
A lakosság utazási intenzitása | 270 |
Üdülési elképzelések | 274 |
Lakosságunk üdülési igényeit befolyásoló tényezők | 278 |
A víkendforgalom jellemzői | 284 |
A kirándulóforgalom jellemzői | 285 |
Az üdülési, víkendezési és kirándulóforgalom gyakorisága | 286 |
Az idegenforgalom várható alakulása 2000-ig | 294 |
A világturizmus várható alakulása 2000-ig | 294 |
A KGST-országok turizmusának várható alakulása 2000-ig | 299 |
A KGST-országok idegenforgalmának helyzete | 299 |
A forgalom növekedését meghatározó főbb tényezők a KGST-országokban | 302 |
A kereslet várható növekedése és szerkezete | 307 |
A magyarországi turizmus várható alakulása 2000-ig | 310 |
Idegenforgalmunk jelenlegi helyzete | 310 |
Aktív nemzetközi turizmusunk várható alakulása | 320 |
A magyar lakosság turizmusának várható alakulása | 323 |
Mit kell tennünk? | 330 |
Fontos a fejlesztési célok helyes értelmezése | 330 |
Az idegenforgalmi politika legfőbb céljából adódó feladatok | 333 |
A tervezésnek szolgálnia kell a környezet-és tájvédelmet | 335 |
A területi tervezés gazdasági vontakozásai | 338 |
A forgalom szezonális és területi koncentráltsága csökkenthető | 340 |
A szezonalitás mint gazdasági tényező | 340 |
A területi koncentráltság enyhíthető | 342 |
A férőhelyfejlesztés és a "szabadidő-építészet" | 344 |
A hatékony fejlesztés alapja a helyes férőhely-gazdálkodás | 344 |
A szabadidő-építészet megjavítása fontos feladat | 346 |
Az idegenforgalmi kutatások koordinálása és intenzívebbé tétele | 348 |
A szakképzés, a tájékoztatás és a propaganda jelentősége | 354 |
A kirándulóforgalom ideális bázisai | 357 |
Irodalomjegyzék | 361 |