I. kötet | |
A kétfrontos ideológiai harc néhány elvi kérdése | |
A revizionizmus keletkezése és történelmi útja | 31 |
A revizionizmus főbb jellemvonásai - ismérvei | 36 |
A reformizmus társadalmi és anyagi bázisa a nyugati tőkésországokban | 42 |
A "baloldali" szektásság fejlődésének történelmi körülményei | 46 |
Az állam jellege és szerepe az állammonopolista kapitalizmus rendszerében | |
A tőkésállam gazdasági szerepének változása a kapitalizmus fejlődési folyamatában | 57 |
Az állam mint gazdasági tényező - A marxizmus klasszikusainak felfogása erről a kérdésről | 60 |
Az állami beavatkozás növekvő szerepe és jellege korunk kapitalizmusában | 65 |
Az állami beavatkozás a gazdaságilag elmaradott országokban | 72 |
Az állami monopolkapitalizmus működési mechanizmusa a fejlett tőkésországokban | 75 |
A gazdaság befolyásolása a pénzügyi és hitelélet szabályozása útján | 76 |
Az állami vállalatok és a tőkés államosítások szerepe az állami monopolkapitalizmus rendszerében | 109 |
A tőkésállam gazdasági mechanizmusának legfőbb kihatásai és korlátai | 113 |
A neoliberalizmus látszatharca az állammonopolista kapitalizmus ellen | 126 |
Az összburzsoázia vagy a fináncoligarchia szerve-e a mai tőkésállam? | 129 |
A kommunisták álláspontja az államosítások fenntartásának és kiszélesítésének kérdésében | 132 |
A termelés és fogyasztás szerkezetének megváltozása korunk kapitalizmusában | |
A termelés és a termelőerők fejlődésének kérdése az imperializmus korában | 139 |
A termelés szerkezetének megvátlozása korunk kapitalizmusban | 147 |
A fogyasztás szerkezetének megváltozása korunk kapitalizmusában | 166 |
Az elnyomorodás problémája és a munkásosztály helyzete a fejlett tőkésországokban | |
A munkásosztály elnyomorodásának néhány elméleti problémája | 177 |
A munkaerő értéke és az elnyomorodás | 183 |
Az abszolút és a relatív elnyomorodás összefüggései | 187 |
A fejlett tőkésországok társadalmi szerkezete | 193 |
Az összlakosság és a kereső lakosság létszámának alakulása a főbb tőkésországokban | 194 |
A tőkésosztályon belül végbement változások | 196 |
A bérből és fizetésből élők összetételében végbement változások | 197 |
Az államapparátus felduzzadásának kihatása a társadalmi szerkezet megváltozására | 201 |
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak összetételének alakulása | 204 |
Az iparban foglalkoztatottak összetételében végbement változások | 205 |
A munkanélküliség kérdése a fejlett tőkésországokban | 209 |
A munkanélküliség alakulása és kihatása a munkásosztály helyzetére az USA-ban | 209 |
A munkanélküliség alakulása és kihatása a munkásosztály helyzetére Angliában és a Német Szövetségi Köztársaságban | 213 |
A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak anyagi helyzetének alakulása az iparilag fejlett tőkésországokban | 219 |
A reálbérek alakulása | 220 |
A relatív bérek alakulása és a viszonylagos elnyomorodás kérdése | 225 |
A családi jövedelmek alakulása és a létminimum kérdése az USA-ban | 230 |
Differenciálódás és átrétegeződés a munkásosztályon belül | 237 |
A feldolgozóiparban foglalkoztatottak megoszlása a bérek nagyságrendje szerint | 237 |
A tanult és betanított munkások közötti átrétegeződés és a munkásarisztokrácia összetételének megváltozása | 241 |
Proletárnak tekinthető - az alkalmazottak zöme? | 247 |
A tőkés felhalmzás általános törvényének érvényesülése és a nyomor megnyilvánulásának sajátos formái a fejlett tőkésországokban | 249 |
A tőkés újratermelés első ciklusa a második világháború után | |
A marxista válságelmélet lényege | 273 |
A ciklus és a tőkés világgazdaság | 276 |
A két világháború közötti válságok | 279 |
Az első újratermelési ciklus alakulása a második világháború után | 280 |
A háborút követő újratermelési ciklus időtartamát meghatározó tényezők | 289 |
A világkereskedelem alakulása | 305 |
A háborút követő első ciklus általános jellemzése | 308 |
Korunk tudományos-technikai forradalma és annak fontosabb gazdasági-társadali következményei a fejlett tőkésországokban | |
A tudományos-technikai forradalom fontosabb vívmányai és felhasználásuk perspektívája | 315 |
A tudományos-technikai forradalom sajátosságai. A "második ipari forradalom" reofrmista elmélete | 315 |
A tudományos-technikai forradalom alapvető tényezői | 333 |
A tudományos-technikai forradalom vívmányai felhasználásának egyes fontosabb feltételei és követelményei | 377 |
A tudományos-technikai forradalom jelenlegi helyzete és eddigi következményei a fejlett tőkésországokban | 387 |
A tudományos-technikai vívmányok alkalmazásának előrehaladása a fejlett tőkésországokban | 387 |
A technikai haladást elősegítő és gátló tényezők az Egyesült Államokban a második világháború után | 395 |
A tudományos-technikai forradalom eddigi következményei a fejlett tőkésországokban | 411 |