Korunk kapitalizmusa I-II.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Ripp Géza: Korunk kapitalizmusa I-II. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.302 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
A kétfrontos ideológiai harc néhány elvi kérdése
A revizionizmus keletkezése és történelmi útja	31
A revizionizmus főbb jellemvonásai - ismérvei	36
A reformizmus társadalmi és anyagi bázisa a nyugati tőkésországokban	42
A "baloldali" szektásság fejlődésének történelmi körülményei	46
Az állam jellege és szerepe az állammonopolista kapitalizmus rendszerében
A tőkésállam gazdasági szerepének változása a kapitalizmus fejlődési folyamatában	57
Az állam mint gazdasági tényező - A marxizmus klasszikusainak felfogása erről a kérdésről	60
Az állami beavatkozás növekvő szerepe és jellege korunk kapitalizmusában	65
Az állami beavatkozás a gazdaságilag elmaradott országokban	72
Az állami monopolkapitalizmus működési mechanizmusa a fejlett tőkésországokban	75
A gazdaság befolyásolása a pénzügyi és hitelélet szabályozása útján	76
Az állami vállalatok és a tőkés államosítások szerepe az állami monopolkapitalizmus rendszerében	109
A tőkésállam gazdasági mechanizmusának legfőbb kihatásai és korlátai	113
A neoliberalizmus látszatharca az állammonopolista kapitalizmus ellen	126
Az összburzsoázia vagy a fináncoligarchia szerve-e a mai tőkésállam?	129
A kommunisták álláspontja az államosítások fenntartásának és kiszélesítésének kérdésében	132
A termelés és fogyasztás szerkezetének megváltozása korunk kapitalizmusában
A termelés és a termelőerők fejlődésének kérdése az imperializmus korában	139
A termelés szerkezetének megvátlozása korunk kapitalizmusban	147
A fogyasztás szerkezetének megváltozása korunk kapitalizmusában	166
Az elnyomorodás problémája és a munkásosztály helyzete a fejlett tőkésországokban
A munkásosztály elnyomorodásának néhány elméleti problémája	177
A munkaerő értéke és az elnyomorodás	183
Az abszolút és a relatív elnyomorodás összefüggései	187
A fejlett tőkésországok társadalmi szerkezete	193
Az összlakosság és a kereső lakosság létszámának alakulása a főbb tőkésországokban	194
A tőkésosztályon belül végbement változások	196
A bérből és fizetésből élők összetételében végbement változások	197
Az államapparátus felduzzadásának kihatása a társadalmi szerkezet megváltozására	201
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak összetételének alakulása	204
Az iparban foglalkoztatottak összetételében végbement változások	205
A munkanélküliség kérdése a fejlett tőkésországokban	209
A munkanélküliség alakulása és kihatása a munkásosztály helyzetére az USA-ban	209
A munkanélküliség alakulása és kihatása a munkásosztály helyzetére Angliában és a Német Szövetségi Köztársaságban	213
A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak anyagi helyzetének alakulása az iparilag fejlett tőkésországokban	219
A reálbérek alakulása	220
A relatív bérek alakulása és a viszonylagos elnyomorodás kérdése	225
A családi jövedelmek alakulása és a létminimum kérdése az USA-ban	230
Differenciálódás és átrétegeződés a munkásosztályon belül	237
A feldolgozóiparban foglalkoztatottak megoszlása a bérek nagyságrendje szerint	237
A tanult és betanított munkások közötti átrétegeződés és a munkásarisztokrácia összetételének megváltozása	241
Proletárnak tekinthető - az alkalmazottak zöme?	247
A tőkés felhalmzás általános törvényének érvényesülése és a nyomor megnyilvánulásának sajátos formái a fejlett tőkésországokban	249
A tőkés újratermelés első ciklusa a második világháború után
A marxista válságelmélet lényege	273
A ciklus és a tőkés világgazdaság	276
A két világháború közötti válságok	279
Az első újratermelési ciklus alakulása a második világháború után	280
A háborút követő újratermelési ciklus időtartamát meghatározó tényezők	289
A világkereskedelem alakulása	305
A háborút követő első ciklus általános jellemzése	308
Korunk tudományos-technikai forradalma és annak fontosabb gazdasági-társadali következményei a fejlett tőkésországokban
A tudományos-technikai forradalom fontosabb vívmányai és felhasználásuk perspektívája	315
A tudományos-technikai forradalom sajátosságai. A "második ipari forradalom" reofrmista elmélete	315
A tudományos-technikai forradalom alapvető tényezői	333
A tudományos-technikai forradalom vívmányai felhasználásának egyes fontosabb feltételei és követelményei	377
A tudományos-technikai forradalom jelenlegi helyzete és eddigi következményei a fejlett tőkésországokban	387
A tudományos-technikai vívmányok alkalmazásának előrehaladása a fejlett tőkésországokban	387
A technikai haladást elősegítő és gátló tényezők az Egyesült Államokban a második világháború után	395
A tudományos-technikai forradalom eddigi következményei a fejlett tőkésországokban	411
II. kötet
Az amerikai imperializmus. A "kivételesség" elmélete és a valóság
Az amerikai imperializmus kifejlődésének történelmi előzményei, sajátosságai	23
A "kivételesség" burzsoá-revizionista elmélete	23
Az amerikai kapitalizmus kialakulásának sajátosságai	24
Az amerikai imperializmus kialakulásával kapcsolatos legendák és a valóság	34
Az USA a legerősebb imperialista hatalom. Az amerikai imperializmus gazdasági alapjainak fokozódó ingatagsága és a "New Deal"	43
Az első világháború következményei az USA-ban	43
A "nagy válság" és a New Deal	45
Az amerikai imperializmus főbb gazdasági problémái a II. világháború utáni időszakban	49
A II. világháború gazdasági következményei	49
Az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének főbb sajátosságai a II. világháború után	50
Az amerikai imperializmus külső gazdasági terjeszkedése a II. világháború után	76
Az amerikai belpolitikai rendszer	93
Az USA államszervezete	93
Az osztályharc sajátosságai az Egyesült Államokban	105
A kétpártrendszer	115
Az Egyesült Államok külpolitikája a II. világháború utáni időszakban	121
A "gazdasági" hidegháború, az "embargo"	122
Az "atomzsarolás", a támaszpontok és katonai szövetségek - az USA "globális stratégiájának" alapkövei	124
Kémkedés, diverzió, disszidens szervezetek támogatása	126
Az erőpolitika kudarca és ennek okai	128
Ellentétek az egyes monopoltőkés csoportok között a külpolitikai kérdésekben. A Kennedy-kormány külpolitikai programja	132
Az angol imperializmus hanyatlása, a Brit Birodalom szétesése
Anglia gazdasági fejlődésének főbb kérdései	139
Az angol imperializmus kialakulása és sajátosságai	139
Az angol gazdaság helyzete a II. világháború utáni időszakban	149
A tőkekoncentráció fokozódása az I. és II. világháború után. Az angol monopoltőke	168
A "Birodalomtól" a "Nemzetközösségig". Az angol imperializmus neokolonialista törekvései	177
A Brit Birodalom szétesésének politikai következményei	177
A "Nemzetközösséget " széthúzó és összetartó erők	180
A Brit Birodalom szétesési folyamatának néhány gazdasági következménye	183
Az angol belpolitikai rendszer	189
Feudális intézmények az imperializmus korszakában	189
Az angol kétpártrendszer	193
Az angol imperializmus külpolitikája a XX. század derekán	207
A francia imperializmus a második világháború után
A francia imperializmus kialakulásának sajátosságai és fejlődése az I. világháborúig	217
Franciaország a kapitalizmus általános válságának első szakaszában	225
Franciaország gazdasági fejlődésének főbb vonásai a két világháború között	225
Franciaország bel- és külpolitikai fejlődése a két világháború között	228
A francia imperializmus a második világháború után	233
Franciaország helyzete közvetlenül a második világháború után (1947-ig)	233
A francia gazdaság fejlődése a második világháború után	237
A francia munkásosztály és dolgozó parasztság helyzete a második világháború után	263
A francia imperializmus jellege és gazdasági súlyának alakulása a tőkésvilágban	267
Franciaország 1947 utáni bel- és külpolitikai fejlődése	269
A francia gyarmatbirodalom széthullása	282
A francia haladó erők harca a demokrácia és a köztársaság megújhodásáért	290
Az imperializmus erőinek újjáéledése Nyugat-Németországban
A német imperializmus kialakulásának történelmi körülményei	297
A német imperializmus 1918 és 1945 között	301
Németország helyzete a második világháborúban elszenvedett vereség után. A két országrész ellentétes irányú fejlődése	309
A jaltai és potsdami egyezmény	309
Az imperialista erők restaurációja a nyugati megszállási övezetben	312
Antifasiszta demokratikus átalakulás Németország keleti övezetében	316
A gazdasági élet alakulása és a finánctőke újjáéledése Nyugat-Németországban	323
Az Egyesült Államok érdekeltsége a német imperializmus restaurációjában	323
A nemzetgazdaság fejlődésének tényezői és eredményei Nyugat-Németországban	324
A monopóliumok hatalmának újjászületése	333
A német imperializmus bel- és külpolitikája	351
A német kérdés békés megoldásának útja	369
A japán imperializmus újraéledése a második világháború után
A japán imperializmus kifejlődésének sajátosságai	383
Japán gazdasági és politikai fejlődésének néhány jellemző vonása a két világháború között	391
A japán finánctőke helyzetének és a szigetország gazdasági életének alakulása az amerikai megszállás körülményei között	397
A japán nagytőke újjászületése	397
Az amerikai gazdasági behatolás módszerei és következményei	399
A gazdasági helyzet alakulása a szigetországban	402
Japán politikai fejlődésének útja és problémái a II. világháború után	421
Japán külpolitikája	422
Japán belpolitikája. A dolgozók helyzete és harca	431
Az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlása
Az új független államok fejlődésének távlatai
A gyarmati népek függetlenségi mozgalmának kialakulása és fejlődése	449
A gyarmati rendszer felbomlásának jelentősége	457
Az új független államok legfőbb gazdasági feladatai és problémái	461
Az új független államok fejlődésének távlatai	471
A független India gazdasági és politikai fejlődése
India az angol gyarmati uralom alatt	487
A gyarmati uralom hatása India gazdaságára és társadalmára	489
India - az angol világirodalom legfontosabb gyarmata	492
Az angol imperialista uralom eszközei és belső támaszai Indiában	495
Az indiai nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése	497
A független India gazdasági fejlődése	503
A gazdasági helyzet a függetlenség kivívása után. Az ország előtt álló fő gazdasági feladatok	503
A földreform és a mezőgazdaság fejlődése	507
India ipari fejlődése	514
A gazdaságfejlesztési tervek finanszírozásának kérdései	521
A külföldi tőke helyzete a független India gazdaságában	527
A szocialista tábor szerepe és jelentősége India gazdasági fejlődésében	533
Az indiai államkapitalizmus jellege, sajátosságai és perspektívája	535
India bel- és külpolitikai fejlődésének főbb vonása	541
India politikai egyesítése	541
Az indiai államok ujjászervezése	542
A belpolitikai erőviszonyok alakulása	543
India külpolitikájának főbb vonásai	548
A tőkés fejlődés és a nemzeti felszabadító mozgalom néhány kérdése az Arab-Keleten, különös tekintettel Egyiptomra
A tőkés társadlami viszonyok kibontakozása a gyarmati elnyomás feltételei között	559
Megjegyzések a kapitalista fejlődés előtörténetéről	559
Egyiptom gazdasági fejlődése az angol gyarmatosítás viszonyai között	563
Egyiptom gazdasági fejlődésének fő vonásai 1952 után	573
A földreform és az agrárkérdés	579
A nemzeti iparfejlesztés programja. A szovjet segítségnyújtás szerepe	582
A nemzeti felszabadító mozgalom néhány sajátos vonása	599
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása az Arab-Kelet nemzeti felszabadító mozgalmára	599
A nemzeti felszabadító mozgalom új feltételei a II. világháború után	603
Egységtörekvések az Arab-Keleten	607
A gyarmati rendszer és felbomlása Fekete-Afrikában
A fekete-afrikai társadalom fejlődése a gyarmatosítás előtt. Az európai behatolás hatása	629
Az afrikai népek történelmi múltja	629
Az európai behatolás következményei	634
Afrika szerepe a nyugat-európai országok eredeti tőkefelhalmozásában	640
Afrika az imperializmus gyarmati rendszerében	643
A gyarmati rendszer kiépítése Fekete-Afrikában	643
Az afrikai gazdaság fejlődésének sajátosságai a gyarmati rendszerben	664
A fekete-afrikai társadalom képe a gyarmati rendszerben	698
Az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozása és társadalmi, politikai háttere	715
A függetlenné vált afrikai országok további fejlődésének problémái	723
Latin-Amerika gazdasági és politikai fejlődésének főbb problémái
A latin-amerikai országok kialakulásának és jelenlegi helyzetének történelmi tényezői	747
Latin-Amerika leigázásnak és gyarmatosításának sajátos vonásai	747
A latin-amerikai népek forradalmi függetlenségi háborúi. A latin-amerikai államok kialakulása	752
A fejlett tőkésországok behatolása Latin-Amerikába	754
A latin-amerikai országok politikai helyzetének alakulása a II. világháború időszakáig	757
Latin-Amerika gazdasági életének alakulása és legfőbb jellemzői a II. világháború után	763
A latin-amerikai országok gazdasága	763
Az ipar helyzete és fejlődésének sajátosságai	774
A mezőgazdaság helyzete és legfőbb jellemzői	784
Latin-Amerika külkereskedelmének sajátos vonásai	801
A külföldi tőke és szerepe Latin-Amerikában a II. világháború után	813
Integrációs törekvések Latin-Amerikában	825
A politikai helyzet alakulása és a nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozása Latin-Amerikában a II. világháború után	829
A nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozásának előzményei	829
A nemzeti felszabadító mozgalom eddigi eredményei	831
A nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozásának okati és társadalmi bázisa	840
Az Egyesült Államok törekvései a nemzeti felszabadító mozgalom felszámolására, illetve fékezésére	851

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem