| I. kötet | |
| A kétfrontos ideológiai harc néhány elvi kérdése | |
| A revizionizmus keletkezése és történelmi útja | 31 |
| A revizionizmus főbb jellemvonásai - ismérvei | 36 |
| A reformizmus társadalmi és anyagi bázisa a nyugati tőkésországokban | 42 |
| A "baloldali" szektásság fejlődésének történelmi körülményei | 46 |
| Az állam jellege és szerepe az állammonopolista kapitalizmus rendszerében | |
| A tőkésállam gazdasági szerepének változása a kapitalizmus fejlődési folyamatában | 57 |
| Az állam mint gazdasági tényező - A marxizmus klasszikusainak felfogása erről a kérdésről | 60 |
| Az állami beavatkozás növekvő szerepe és jellege korunk kapitalizmusában | 65 |
| Az állami beavatkozás a gazdaságilag elmaradott országokban | 72 |
| Az állami monopolkapitalizmus működési mechanizmusa a fejlett tőkésországokban | 75 |
| A gazdaság befolyásolása a pénzügyi és hitelélet szabályozása útján | 76 |
| Az állami vállalatok és a tőkés államosítások szerepe az állami monopolkapitalizmus rendszerében | 109 |
| A tőkésállam gazdasági mechanizmusának legfőbb kihatásai és korlátai | 113 |
| A neoliberalizmus látszatharca az állammonopolista kapitalizmus ellen | 126 |
| Az összburzsoázia vagy a fináncoligarchia szerve-e a mai tőkésállam? | 129 |
| A kommunisták álláspontja az államosítások fenntartásának és kiszélesítésének kérdésében | 132 |
| A termelés és fogyasztás szerkezetének megváltozása korunk kapitalizmusában | |
| A termelés és a termelőerők fejlődésének kérdése az imperializmus korában | 139 |
| A termelés szerkezetének megvátlozása korunk kapitalizmusban | 147 |
| A fogyasztás szerkezetének megváltozása korunk kapitalizmusában | 166 |
| Az elnyomorodás problémája és a munkásosztály helyzete a fejlett tőkésországokban | |
| A munkásosztály elnyomorodásának néhány elméleti problémája | 177 |
| A munkaerő értéke és az elnyomorodás | 183 |
| Az abszolút és a relatív elnyomorodás összefüggései | 187 |
| A fejlett tőkésországok társadalmi szerkezete | 193 |
| Az összlakosság és a kereső lakosság létszámának alakulása a főbb tőkésországokban | 194 |
| A tőkésosztályon belül végbement változások | 196 |
| A bérből és fizetésből élők összetételében végbement változások | 197 |
| Az államapparátus felduzzadásának kihatása a társadalmi szerkezet megváltozására | 201 |
| A mezőgazdaságban foglalkoztatottak összetételének alakulása | 204 |
| Az iparban foglalkoztatottak összetételében végbement változások | 205 |
| A munkanélküliség kérdése a fejlett tőkésországokban | 209 |
| A munkanélküliség alakulása és kihatása a munkásosztály helyzetére az USA-ban | 209 |
| A munkanélküliség alakulása és kihatása a munkásosztály helyzetére Angliában és a Német Szövetségi Köztársaságban | 213 |
| A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak anyagi helyzetének alakulása az iparilag fejlett tőkésországokban | 219 |
| A reálbérek alakulása | 220 |
| A relatív bérek alakulása és a viszonylagos elnyomorodás kérdése | 225 |
| A családi jövedelmek alakulása és a létminimum kérdése az USA-ban | 230 |
| Differenciálódás és átrétegeződés a munkásosztályon belül | 237 |
| A feldolgozóiparban foglalkoztatottak megoszlása a bérek nagyságrendje szerint | 237 |
| A tanult és betanított munkások közötti átrétegeződés és a munkásarisztokrácia összetételének megváltozása | 241 |
| Proletárnak tekinthető - az alkalmazottak zöme? | 247 |
| A tőkés felhalmzás általános törvényének érvényesülése és a nyomor megnyilvánulásának sajátos formái a fejlett tőkésországokban | 249 |
| A tőkés újratermelés első ciklusa a második világháború után | |
| A marxista válságelmélet lényege | 273 |
| A ciklus és a tőkés világgazdaság | 276 |
| A két világháború közötti válságok | 279 |
| Az első újratermelési ciklus alakulása a második világháború után | 280 |
| A háborút követő újratermelési ciklus időtartamát meghatározó tényezők | 289 |
| A világkereskedelem alakulása | 305 |
| A háborút követő első ciklus általános jellemzése | 308 |
| Korunk tudományos-technikai forradalma és annak fontosabb gazdasági-társadali következményei a fejlett tőkésországokban | |
| A tudományos-technikai forradalom fontosabb vívmányai és felhasználásuk perspektívája | 315 |
| A tudományos-technikai forradalom sajátosságai. A "második ipari forradalom" reofrmista elmélete | 315 |
| A tudományos-technikai forradalom alapvető tényezői | 333 |
| A tudományos-technikai forradalom vívmányai felhasználásának egyes fontosabb feltételei és követelményei | 377 |
| A tudományos-technikai forradalom jelenlegi helyzete és eddigi következményei a fejlett tőkésországokban | 387 |
| A tudományos-technikai vívmányok alkalmazásának előrehaladása a fejlett tőkésországokban | 387 |
| A technikai haladást elősegítő és gátló tényezők az Egyesült Államokban a második világháború után | 395 |
| A tudományos-technikai forradalom eddigi következményei a fejlett tőkésországokban | 411 |
| II. kötet | |
| Az amerikai imperializmus. A "kivételesség" elmélete és a valóság | |
| Az amerikai imperializmus kifejlődésének történelmi előzményei, sajátosságai | 23 |
| A "kivételesség" burzsoá-revizionista elmélete | 23 |
| Az amerikai kapitalizmus kialakulásának sajátosságai | 24 |
| Az amerikai imperializmus kialakulásával kapcsolatos legendák és a valóság | 34 |
| Az USA a legerősebb imperialista hatalom. Az amerikai imperializmus gazdasági alapjainak fokozódó ingatagsága és a "New Deal" | 43 |
| Az első világháború következményei az USA-ban | 43 |
| A "nagy válság" és a New Deal | 45 |
| Az amerikai imperializmus főbb gazdasági problémái a II. világháború utáni időszakban | 49 |
| A II. világháború gazdasági következményei | 49 |
| Az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének főbb sajátosságai a II. világháború után | 50 |
| Az amerikai imperializmus külső gazdasági terjeszkedése a II. világháború után | 76 |
| Az amerikai belpolitikai rendszer | 93 |
| Az USA államszervezete | 93 |
| Az osztályharc sajátosságai az Egyesült Államokban | 105 |
| A kétpártrendszer | 115 |
| Az Egyesült Államok külpolitikája a II. világháború utáni időszakban | 121 |
| A "gazdasági" hidegháború, az "embargo" | 122 |
| Az "atomzsarolás", a támaszpontok és katonai szövetségek - az USA "globális stratégiájának" alapkövei | 124 |
| Kémkedés, diverzió, disszidens szervezetek támogatása | 126 |
| Az erőpolitika kudarca és ennek okai | 128 |
| Ellentétek az egyes monopoltőkés csoportok között a külpolitikai kérdésekben. A Kennedy-kormány külpolitikai programja | 132 |
| Az angol imperializmus hanyatlása, a Brit Birodalom szétesése | |
| Anglia gazdasági fejlődésének főbb kérdései | 139 |
| Az angol imperializmus kialakulása és sajátosságai | 139 |
| Az angol gazdaság helyzete a II. világháború utáni időszakban | 149 |
| A tőkekoncentráció fokozódása az I. és II. világháború után. Az angol monopoltőke | 168 |
| A "Birodalomtól" a "Nemzetközösségig". Az angol imperializmus neokolonialista törekvései | 177 |
| A Brit Birodalom szétesésének politikai következményei | 177 |
| A "Nemzetközösséget " széthúzó és összetartó erők | 180 |
| A Brit Birodalom szétesési folyamatának néhány gazdasági következménye | 183 |
| Az angol belpolitikai rendszer | 189 |
| Feudális intézmények az imperializmus korszakában | 189 |
| Az angol kétpártrendszer | 193 |
| Az angol imperializmus külpolitikája a XX. század derekán | 207 |
| A francia imperializmus a második világháború után | |
| A francia imperializmus kialakulásának sajátosságai és fejlődése az I. világháborúig | 217 |
| Franciaország a kapitalizmus általános válságának első szakaszában | 225 |
| Franciaország gazdasági fejlődésének főbb vonásai a két világháború között | 225 |
| Franciaország bel- és külpolitikai fejlődése a két világháború között | 228 |
| A francia imperializmus a második világháború után | 233 |
| Franciaország helyzete közvetlenül a második világháború után (1947-ig) | 233 |
| A francia gazdaság fejlődése a második világháború után | 237 |
| A francia munkásosztály és dolgozó parasztság helyzete a második világháború után | 263 |
| A francia imperializmus jellege és gazdasági súlyának alakulása a tőkésvilágban | 267 |
| Franciaország 1947 utáni bel- és külpolitikai fejlődése | 269 |
| A francia gyarmatbirodalom széthullása | 282 |
| A francia haladó erők harca a demokrácia és a köztársaság megújhodásáért | 290 |
| Az imperializmus erőinek újjáéledése Nyugat-Németországban | |
| A német imperializmus kialakulásának történelmi körülményei | 297 |
| A német imperializmus 1918 és 1945 között | 301 |
| Németország helyzete a második világháborúban elszenvedett vereség után. A két országrész ellentétes irányú fejlődése | 309 |
| A jaltai és potsdami egyezmény | 309 |
| Az imperialista erők restaurációja a nyugati megszállási övezetben | 312 |
| Antifasiszta demokratikus átalakulás Németország keleti övezetében | 316 |
| A gazdasági élet alakulása és a finánctőke újjáéledése Nyugat-Németországban | 323 |
| Az Egyesült Államok érdekeltsége a német imperializmus restaurációjában | 323 |
| A nemzetgazdaság fejlődésének tényezői és eredményei Nyugat-Németországban | 324 |
| A monopóliumok hatalmának újjászületése | 333 |
| A német imperializmus bel- és külpolitikája | 351 |
| A német kérdés békés megoldásának útja | 369 |
| A japán imperializmus újraéledése a második világháború után | |
| A japán imperializmus kifejlődésének sajátosságai | 383 |
| Japán gazdasági és politikai fejlődésének néhány jellemző vonása a két világháború között | 391 |
| A japán finánctőke helyzetének és a szigetország gazdasági életének alakulása az amerikai megszállás körülményei között | 397 |
| A japán nagytőke újjászületése | 397 |
| Az amerikai gazdasági behatolás módszerei és következményei | 399 |
| A gazdasági helyzet alakulása a szigetországban | 402 |
| Japán politikai fejlődésének útja és problémái a II. világháború után | 421 |
| Japán külpolitikája | 422 |
| Japán belpolitikája. A dolgozók helyzete és harca | 431 |
| Az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlása | |
| Az új független államok fejlődésének távlatai | |
| A gyarmati népek függetlenségi mozgalmának kialakulása és fejlődése | 449 |
| A gyarmati rendszer felbomlásának jelentősége | 457 |
| Az új független államok legfőbb gazdasági feladatai és problémái | 461 |
| Az új független államok fejlődésének távlatai | 471 |
| A független India gazdasági és politikai fejlődése | |
| India az angol gyarmati uralom alatt | 487 |
| A gyarmati uralom hatása India gazdaságára és társadalmára | 489 |
| India - az angol világirodalom legfontosabb gyarmata | 492 |
| Az angol imperialista uralom eszközei és belső támaszai Indiában | 495 |
| Az indiai nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése | 497 |
| A független India gazdasági fejlődése | 503 |
| A gazdasági helyzet a függetlenség kivívása után. Az ország előtt álló fő gazdasági feladatok | 503 |
| A földreform és a mezőgazdaság fejlődése | 507 |
| India ipari fejlődése | 514 |
| A gazdaságfejlesztési tervek finanszírozásának kérdései | 521 |
| A külföldi tőke helyzete a független India gazdaságában | 527 |
| A szocialista tábor szerepe és jelentősége India gazdasági fejlődésében | 533 |
| Az indiai államkapitalizmus jellege, sajátosságai és perspektívája | 535 |
| India bel- és külpolitikai fejlődésének főbb vonása | 541 |
| India politikai egyesítése | 541 |
| Az indiai államok ujjászervezése | 542 |
| A belpolitikai erőviszonyok alakulása | 543 |
| India külpolitikájának főbb vonásai | 548 |
| A tőkés fejlődés és a nemzeti felszabadító mozgalom néhány kérdése az Arab-Keleten, különös tekintettel Egyiptomra | |
| A tőkés társadlami viszonyok kibontakozása a gyarmati elnyomás feltételei között | 559 |
| Megjegyzések a kapitalista fejlődés előtörténetéről | 559 |
| Egyiptom gazdasági fejlődése az angol gyarmatosítás viszonyai között | 563 |
| Egyiptom gazdasági fejlődésének fő vonásai 1952 után | 573 |
| A földreform és az agrárkérdés | 579 |
| A nemzeti iparfejlesztés programja. A szovjet segítségnyújtás szerepe | 582 |
| A nemzeti felszabadító mozgalom néhány sajátos vonása | 599 |
| A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása az Arab-Kelet nemzeti felszabadító mozgalmára | 599 |
| A nemzeti felszabadító mozgalom új feltételei a II. világháború után | 603 |
| Egységtörekvések az Arab-Keleten | 607 |
| A gyarmati rendszer és felbomlása Fekete-Afrikában | |
| A fekete-afrikai társadalom fejlődése a gyarmatosítás előtt. Az európai behatolás hatása | 629 |
| Az afrikai népek történelmi múltja | 629 |
| Az európai behatolás következményei | 634 |
| Afrika szerepe a nyugat-európai országok eredeti tőkefelhalmozásában | 640 |
| Afrika az imperializmus gyarmati rendszerében | 643 |
| A gyarmati rendszer kiépítése Fekete-Afrikában | 643 |
| Az afrikai gazdaság fejlődésének sajátosságai a gyarmati rendszerben | 664 |
| A fekete-afrikai társadalom képe a gyarmati rendszerben | 698 |
| Az afrikai nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozása és társadalmi, politikai háttere | 715 |
| A függetlenné vált afrikai országok további fejlődésének problémái | 723 |
| Latin-Amerika gazdasági és politikai fejlődésének főbb problémái | |
| A latin-amerikai országok kialakulásának és jelenlegi helyzetének történelmi tényezői | 747 |
| Latin-Amerika leigázásnak és gyarmatosításának sajátos vonásai | 747 |
| A latin-amerikai népek forradalmi függetlenségi háborúi. A latin-amerikai államok kialakulása | 752 |
| A fejlett tőkésországok behatolása Latin-Amerikába | 754 |
| A latin-amerikai országok politikai helyzetének alakulása a II. világháború időszakáig | 757 |
| Latin-Amerika gazdasági életének alakulása és legfőbb jellemzői a II. világháború után | 763 |
| A latin-amerikai országok gazdasága | 763 |
| Az ipar helyzete és fejlődésének sajátosságai | 774 |
| A mezőgazdaság helyzete és legfőbb jellemzői | 784 |
| Latin-Amerika külkereskedelmének sajátos vonásai | 801 |
| A külföldi tőke és szerepe Latin-Amerikában a II. világháború után | 813 |
| Integrációs törekvések Latin-Amerikában | 825 |
| A politikai helyzet alakulása és a nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozása Latin-Amerikában a II. világháború után | 829 |
| A nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozásának előzményei | 829 |
| A nemzeti felszabadító mozgalom eddigi eredményei | 831 |
| A nemzeti felszabadító mozgalom kibontakozásának okati és társadalmi bázisa | 840 |
| Az Egyesült Államok törekvései a nemzeti felszabadító mozgalom felszámolására, illetve fékezésére | 851 |
Folytatás Microsoft-tal