Kortársunk, Bibó István

Fülszöveg

Bibó István az 1989 óta eltelt két évtized talán legtöbbször idézett - és gyakran félreidézett - szerzője. Megjelent és kéziratban maradt írásai mintegy háromezer nyomtatott oldalt tesznek ki, de ennél is többet a róla, gondolatairól szóló írások. A Pallas Kiadó most arra vállalkozott, hogy egybegyűjti a bibói életműnek szentelt legfontosabb tanulmányokat.
A késő Kádár-kori Magyarországon a demokratikus ellenzék egyik első fegyverténye az eredetileg születésnapjára szánt, de már csak emlékkönyvként terjesztett kötet volt. Ugyanakkor a legalitás szintjén maradó értelmiségiek is megkísérelték, hogy Bibónak nyilvánosságot biztosítsanak A rendszerváltás után összegyűjtött művei itthon is megjelentek, nevét középiskolák, egyetemi kollégiumok vették fel, rangos szellemi műhelyek, közéleti társaságok vállalkoztak örökségének ápolására, szobra a budapesti Duna-parton a Parlament mellett áll. Könyvünk kiadására az alkalmat a 2007. december 15-én szervezett „Érték és felelősség - Kortársunk, Bibó István" című konferencia szolgáltatta. Az ott elhangzott előadások szerkesztett szövegét, mert éppen az életmű időszerűségét tárgyalják, teljes egészében közreadjuk. Bőséges válogatást kínálunk a hévízi Bibó István gimnázium 2003-ban rendezett, „A szabadságszerető ember" című konferenciájának anyagából. Fontosnak tartjuk, hogy az emigráns értelmiség nálunk kevéssé ismert gondolkodóinak, Szabó Zoltán mellett Borbándi Gyulának, Borsody Istvánnak és Révai Andrásnak a témát nálunk szokatlan nézőpontból megközelítő tanulmányait ismét hozzáférhetővé tegyük. Kötetünket Sándor Iván az életmű befogásának állomásait tárgyaló esszéje és Kenedi János a Bibó-szobornál mondott beszéde zárja. Vissza