Kortárs krónika 1989

Előszó

Ezt a könyvet a kortársak írták: a rendszerváltás tanúi és részesei. Nevesek és kevésbé ismertek: naplók, interjúk, versek, röplapok, újságcikkek, pártprogramok, törvények és kormányrendeletek szerzői - azok, akik tetteikkel vagy tétlenségükkel akarva, akaratlan történelmet „írtak", múltunk legutóbbi, vitatott fejezetét. Állampárti és ellenzéki politikusok, fizetett „profik" és lelkes mozgalmárok, akik közt tanát; diák, költő, lelkész, szociológus, színész, újságíró és képviselő éppúgy akad, mint tudós akadémikus, parlamenti házelnök és (máig) titkos ügynök... Amíg az Olvasó kezében tart, nem egyéb hát, mint a kortársak sokféle forrásból ránk hagyott, utólag egy könyvbe foglalt krónikája - ha tetszik: az újabb kori magyar demokrácia „születési anyakönyvi kivonata Kortárs krónikánk 1989 tizenkét hónapját idézi fel, röviden e „ rendszerváltón év előzményeire és folytatására is kitérve. Szemelvényeit oly módon próbáltuk egybeválogatni, hogy általuk ne csak a közéleti harcok és a látványos politikai fordulatok sora rajzolódjék ki, ám mindezt a sokféle személyes leírás, amennyire csak lehet, eleven élményközeibe hozza.
A források, persze, nem adják könnyen magukat, s korántsem mindenkor teljesítik az utókor célzatos elvárásait. Aki először ízlelgeti a személyes reflexiók s az ismert köztörténeti tények e furcsa vegyülékét, az néhol talán megütközik a kortársak nyers szókimondásán, gyarló elfogultságain. (Vagy éppen ellenkezőleg: ámulva látja majd, ki mindenki tartozott egykor lelkesen egy táborba a mai ádáz ellenfelek közül!) Ám akit e sokféle szöveg olvastán megérint az újraéledő múlt varázsa, az attól fogva bizonnyal többre tartja majd a források önálló felfedezését a készen kapott, historizáló közhelyeknél, a tények csöndes tanúságtételét a harsány, aktuálpolitikai féligazságoknál. Vissza