Előszó
A Kortárs irodalmi olvasókönyv két kötetben hetvenkét mai magyar szerzőtől közöl szemelvényeket, rövid ismertető-elemző jellegű portrékban mutatja be őket, bibliográfiáiban pedig felsorolja a szerzők műveit, s a velük készült interjúkból, valamint a róluk írott legfontosabb tanulmányokból és kritikákból ad válogatást.
A könyv előzménye a 2005-ben a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet tankönyveként megjelent Kortárs irodalmi olvasókönyv; mely negyven szerzőt mutatott be, és amely az intézet - és a Pécsi Tudományegyetem - komplex magyar nyelvi-hungarológiai képzésének részeként kortárs magyar irodalmat is hallgató külföldi diákok, külföldi magyar szakos egyetemisták számára készült.
A 2005-ös kiadást követő visszajelzések adták a második, bővített kiadás ötletét. A Kortárs irodalmi olvasókönyv sokféle olvasói igényt kielégít: a hungarológus hallgatókon kívül érdekes és hasznos lehet felvételire, érettségire készülők, egyetemisták, irodalomtanárok, és a mai magyar irodalom iránt érdeklődők szélesebb tábora számára egyaránt, hiszen a szemelvények segítik a tájékozódást a mai szerzők művei között, a szócikkek és a bibliográfia pedig a további, mélyebb érdeklődés kiindulási alapjául szolgál.
Az olvasókönyv törekszik arra, hogy a kortárs magyar irodalom sokszínűségét érzékeltesse, ám nem szándéka teljes körű áttekintést adni. Válogatásunk, mint minden válogatás, döntéseket követelt, s az ezek alapjául szolgáló szerkesztői koncepciót elsősorban a kortárs magyar irodalom - külföldi diákok számára történő - oktatásának négyéves tapasztalata határozta meg. Szerkesztői döntés az is, hogy a kötet csak verset, prózát és egy-egy esetben esszéket tartalmaz, drámát nem, főleg azért, mert a Balassi Intézet diákjai, ugyanúgy, mint a szélesebb értelemben vett olvasóközönség, a kortárs drámával elsősorban színházi előadások keretében találkozik. Az olvasókönyv az elmúlt néhány évtized legfontosabb poétikai fejleményeinek (például a költészetben a hetvenes években, a prózában a nyolcvanas években lezajlott változásoknak és ezek máig tartó hatásának) illusztrálására összpontosít. Külföldön is jól ismert, legrangosabb prózaíróink (Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter) azonban - terjedelmi okok miatt is - nem regényeik részleteivel, hanem publicisztikai írásaikkal, esszéikkel szerepelnek benne, lévén hogy a regények egyrészt számos nyelven hozzáférhetők, a diákok teljes terjedelemben olvassák őket, másrészt a nagyközönség is jól ismeri őket. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a kötetben szép számmal szerepeljenek olyan, pályájuk elején-közepén járó, itthon már több-kevesebb elismerést szerzett, ígéretes fiatal szerzők művei, akiket még nem, vagy csak kevésbé ismernek külföldön, s akiket - egyrészt - a jövőben éppen azok a jövendő műfordítók, kulturális szakemberek fordíthatnak majd más nyelvekre, ismertethetik meg őket saját hazájuk olvasóival, akik most a Balassi Intézetben hungarológiát, műfordítást tanulnak; másrészt pedig akikről azt gondoltuk, feltétlenül érdemes felhívni rájuk az irodalomszerető nagyközönség figyelmét.
Köszönetet mondunk Rácz I. Péternek, a kötet elődjéül szolgáló Kortárs irodalmi szöveggyűjtemény szerkesztőjének, Horváth Györgyinek, a Kortárs irodalmi olvasókönyv 2005-ös kiadása társszerkesztőjének, Schein Gábornak, a 2005-ös kiadás lektorának és Szentesi Adriennek, a 2005-ös kiadás összeállításához nyújtott segítségéért.
Végül pedig gyakorlati információk az olvasókönyv felépítéséről: az egyes szerzők portréját műveiknek felsorolása, majd válogatott interjú- és szakirodalmi listák követik. Ezután következnek a szemelvények, időrendi sorrendben.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal