Előszó
Részlet a könyvből:
ÁLTALÁNOS KÓRTAN.
Az élő szervezetek különböző ingereknek vannak kitéve, melyekre a szervezet reagál. A szervezet normális körülmények között tág határokon belül képes az ingerekhez alkalmazkodni, igy + 40° - 20° között megél zavar nélkül, igy alkalmazkodik a szervezet például a folyadékfelvételhez is, ha sokat vesz fel, sokat választ el a functiók (vesék, verejtékek) révén etc.
Mielőtt a kóros elváltozásokról szólanánk, tisztába kell jönnünk azzal, hogy mit értünk tulajdonképpen betegség alatt ? Betegség alatt a szervezet dynamiai egyensúlyában fellépő functionalis zavart értjük. Betegség jöhet létre akkor, ha a szervezet alkalmazkodó képessége csökkent, vagy ha a külső ingerek túllépik a szervezet alkalmazkodásának határait. Eszerint normális inger is válthat ki betegséget, ha a szervezet alkalmazkodási képessége csökkent.
Betegség állhat elő, ha a szervezet szabályozó képessége csökkent, igy fokozott izommunka - nem megfelelő szabályozás esetén - hőemelkedéshez vezethet. Quantitativ különbségekben is nyilvánulhat a betegség, például ideges állapotban a nyálkahártya kiválasztása fokozódhatik. A szervezet alkalmazkodási képessége az individiumtól is függ, ennek megfelelően ugyanolyan inger az egyik egyénnél betegséget idéz elő, a másiknál nem.
A születési deformitásokat nem számitjuk betegségnek, ezek következménye azonban idézhet elő betegséget.
Régebben azt tartották, hogy valami fludium jut megbetegedéskor a szervezetbe, ma a betegséget a sejtekbe, a közti állományba, a szövetnedvekbe localisáljuk.
Az életfunktiók élénksége a korral betegség nélkül is csökken. A változás nemcsak abban áll, hogy a tápanyagból kevesebb energiát tud értékesíteni a szervezet, hanem a szervezet a korral szemmelláthatóan is megváltozik, atrophisálódik, egészében is kisebb lesz (5-7 cm). Ezen elváltozások jellemzik az öregkort.
Vissza