Korszimfónia I-II. (dedikált példány)

Fülszöveg

a fajta szempontjából sajátjaiban, mint bármilyen más élőlény. Azt gondolom, hogy a nagy vallásalapítók emiatt léptek föl, hogy a korlátokat fölállítsák. Azután, az államok ugyanezen ügyködtek jogi normák erővel való betartatásával. Ha a vallási kötelékek szétrobbantak, akkor nem maradt más, mint a jogrendszer. Ám ha a jogrendszer sem működik rendesen, akkor meg nem marad semmi. Ádám György: Minden emberi érzelem hátterében olyan fiziológiai tényezők állnak, amelynek legalább ötven százaléka, ha nem több, olyan kémiai működések, olyan hormonális hatások, melyek minden agysejt működését megszabják és irányítják. Magyarán mondva az agyműködés hátterében a vérkeringés áll, a vérkeringés pedig zúdítja oda a hormonok és a kémiai anyagok tömegét, amelyek megszabják az agyműködés szintjét, irányultságát. Azt is mondhatnánk divatos szóval, hogy az egész viselkedésünket hormonok irányítják. Szelényi Iván: A kritikai gondolkodásnak megvan a lehetősége, amennyiben az ironikus - a szokrátészi... Tovább

Fülszöveg

a fajta szempontjából sajátjaiban, mint bármilyen más élőlény. Azt gondolom, hogy a nagy vallásalapítók emiatt léptek föl, hogy a korlátokat fölállítsák. Azután, az államok ugyanezen ügyködtek jogi normák erővel való betartatásával. Ha a vallási kötelékek szétrobbantak, akkor nem maradt más, mint a jogrendszer. Ám ha a jogrendszer sem működik rendesen, akkor meg nem marad semmi. Ádám György: Minden emberi érzelem hátterében olyan fiziológiai tényezők állnak, amelynek legalább ötven százaléka, ha nem több, olyan kémiai működések, olyan hormonális hatások, melyek minden agysejt működését megszabják és irányítják. Magyarán mondva az agyműködés hátterében a vérkeringés áll, a vérkeringés pedig zúdítja oda a hormonok és a kémiai anyagok tömegét, amelyek megszabják az agyműködés szintjét, irányultságát. Azt is mondhatnánk divatos szóval, hogy az egész viselkedésünket hormonok irányítják. Szelényi Iván: A kritikai gondolkodásnak megvan a lehetősége, amennyiben az ironikus - a szokrátészi értelemben. Szókratész beszélgetőpartnereinek sohasem egy lehetséges jobb választ adott, hanem csupán kételyt ébresztett, hogy az, amit javasolnak, az valóban olyan kívánatos-e, és nem kellene-e tovább gondolniuk Tóth József: Az alapkérdés, hogy felismerjük-e azt, hogy az értelmes választás a szerves fejlődés választása vagy pedig a történelmünkből nem okulva a sok balsorsot eredményező szervetlen fejlődés útján megyünk előre? VámOS Tibor: Ha annak Idején a nagyon szűk társadalmi rétegre kiterjedő szellemiség át tudta volna hatni és alakítani a Monarchia népeinek gondolkozását, akkor ma az Euró-
pai Uniónak a központja az Osztrák-Magyar Monarchia területe lenne. Mester Ákos: Sokan szeretik azt hinni magukról, hogy ők az értelmiséghez tartoznak, holott az értelmiségi létformát sem is ismerik. Nem olvasnak könyveket, vagy legalábbis nem azokat a könyveket olvassák, amiktől az ember értelmiségivé válik. Az ízlésük, az életvitelük, sem méltó egy értelmiségihez. Igaz, ma sokkal több a diplomás, és amikor kikerülnek az egyetemről, kétségkívül nyelveket beszélnek, világlátásuk van, imponálóan magabiztosak, azt lehet mondani, hogy kész emberek. Ám amikor elkezdek velük beszélgetni, akkor gyakran az az érzésem, hogy az illető nem értelmiségi, csak úgy tesz. Schweitzer József: Mindenki járja a maga útját, de a központ az, hogy a Mindenható szolgálatát és a kinyilatkoztatás által megismert életutat akarjuk járni. Egy imádságban ez így mondható el: „Azt tegyük uram, ami a Te szemedben egyenes cselekedetnek tetszik." Hogyha a sajátos hitelvek mellett, az emberi kapcsolatokban mindenki azt nézi, hogy egyenesen és korrekten, továbbá, ha lehet, szeretettel viselkedjék a másik iránt és ne ellenségesen, akkor az Isten által kijelölt utat jártuk és így jó úton járunk. Beke Kata: Ami a világon fontos,'az erkölcsi kérdés. Magyarország demográfiai és gazdasági állapota az önmagában is szörnyű. Ugyanakkor azt hiszem, hogy minden rossz helyzetből ki lehet jönni. Csak el kellene kezdeni. Ilyen mentalitással azonban nem lehet. Erkölcstelenül nem lehet. Mert „Minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma megdől és rabigába görnyed " Pataki Ferenc: Az egyén társadalmi lény. De nem tudok „a" magyarságba, pláne az emberiségbe, Ilyen nagy kategóriákba közvetlenül integrálódni, ha nincsenek közvetítő alakzatok. Ezek azok ahol az embert személyében, Individualitásában akceptálják és ismerik meg. És ő is társait individuális minőségükben képes akceptálni. Ez perdöntően fontos. Szávai János: Amikor valamit olvasunk, akkor nem csak azt olvassuk, ami éppen a szemünk előtt van, hanem gyakorlatilag mindent, ami a tudatunkban vagy az emlékezetünkben jelen van. Látható és láthatatlan hálózatok részei vagyunk valamennyien. Az embernek van emlékezete és mindent, amit lát, hall, olvas vagy átél, az is mind bekapcsolódik egy ilyen hálózatba.
9786155014048 Vissza