Korszerű vadtakarmányozás

Előszó

Részlet a könyvből:

"A vad és a vadon élő egyéb állatok, továbbá minden élőlény létét alapvetően a környezeti kapcsolatok szabályozzák, illetve határozzák meg. E kapcsolatok között is kiemelkedő jelentőségű a létfenntartási, a táplálkozási viszonyok kedvező alakulása.
Ha a természeti környezet, az élőhely nem tudja valamely faj táplálkozási igényét kielégíteni, akkor az vagy elhagyja eredeti élőhelyét (elvándorol), vagy szélsőséges esetben elpusztul. Előfordul az is, hogy a faj egyedei fennmaradásuk érdekében alkalmazkodnak a megváltozott életkörülményeikhez. Ennek következtében módosul (csökken) táplálékigényük és anyagcseréjük intenzitása, ami a faj megjelenési formájában, morfológiai jellemzőiben is kifejezésre jut.
A környezet, a táplálkozási viszonyok változását egyrészt (és főleg) az emberi civilizáció térhódítása, a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási tevékenység idézheti elő, másrészt az egyoldalú, eltúlzott vadtartás is okozhatja. Ahol a két jelenség egy időben és egy helyen észlelhető, ott egyes állatfajok (vadfajok) számára szélsőségesen kedvezőtlen életfeltételek, illetve táplálkozási adottságok lépnek fel. Ez következett be, pl. Európában ott, ahol a fenyőmonokultúrák kialakulásával, párhuzamosan az eltúlzott vadtartás és vadászati igények következtében, a szarvasfélék állományai túlnépesedtek, ennek következtében csökkent a vad testének és agancsának súlya, hanyatlott biológiai és vadászati értéke is." Vissza