Korszerű munkagazdaságtan

Elmélet és közpolitika

Szerző

Fordító

Budapest

'Ronald G. Ehrenberg: Korszerű munkagazdaságtan ' összes példány

Kiadó:	Panem Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	672 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	9693-545-340-X
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
Bevezetés	19
A munkaerőpiac	19
A munkagazdaságtan: néhány alapfogalom	20
A pozitív gazdaságtan	21
A pozitív gazdaságtan modelljei és előrejelzései	22
1. példa. Pozitív gazdaságtan: mit jelent a viselkedés "megértése"?	24
A normatív gazdaságtan	25
A normatív gazdaságtan és a kormányzati politika	28
2. példa. Miért van a közgazdászok között nézeteltérés a politikai javaslatokkal kapcsolatban?	31
A könyv felépítése	32
Ellenőrző kérdések	32
Feladatok	33
Ajánlott irodalom	34
Függelék. A munkaerő-piaci hipotézisek statisztikai ellenőrzése	35
Az egyváltozós teszt	35
Többváltozós regressziós elemzés	38
Az elhanyagolt változók problémája	39
A munkaerőpiac áttekintése	43
A munkaerőpiac: meghatározások, tények és tendenciák	44
A munkaerő-állomány és a munkanélküliség	45
Ágazatok és foglalkozások: alkalmazkodás a változáshoz	49
A munkából származó kereset	51
Hogyan működik a munkaerőpiac?	55
A munkaerő-kereslet	56
A munkaerő-kínálat	60
A bér meghatározása	63
A Fekete Halál és a munkabér	68
Az elmélet alkalmazásai	71
Ki alulfizetett és ki túlfizetett?	71
A fiatal amerikai férfiak hadkötelezettségének vége: a közgazdászok szerepe	75
Nemzetközi eltérések a munkanélküliségben	76
Ellenőrző kérdések	78
Feladatok	79
Ajánlott irodalom	80
A munkaerő-kereslet	81
A nyereségmaximalizálás	82
A pótlólagos ráfordításegységből származó határjövedelem	83
A főiskolai futballcsillagok határtermék-bevétele	84
A pótlólagos ráfordítás határköltsége	85
A munkaerő iránti rövid távú kereslet, ha mind a termék-, mind a munkaerőpiac versenypiac	85
Egy döntő feltevés: csökkenő MPl	86
A nyereségmaximalizálástól a munkaerő-keresletig	87
A munkaerő iránti kereslet versenypiacon, ha más ráfordítás is változhat	92
A munkaerő iránti kereslet hosszú távon	92
Kettőnél több ráfordítás	94
A munkaerő iránti kereslet, ha a termék piaca nem versenypiac	96
Monopszónium a munkaerőpiacon	98
A nyereségmaximalizálás	98
Monopszónium a szénmezőkön? Aligha!	100
Hogyan reagál a monopszonista a kínálat eltolódására és a kötelező béremelésre?	101
Politikai alkalmazás: a munkáltatói bértömegadók és bértámogatások munkaerő-piaci hatásai	104
Ki viseli a bértömegadó terhét?	104
Felelősek-e a bértömegadók az európai munkanélküliségért?	107
A foglalkoztatás támogatása mint a szegények segítésének egyik eszköze	108
Károsak-e a célzott bértámogatások?	110
Ellenőrző kérdések	111
Feladatok	112
Ajánlott irodalom	113
A vállalat munkaerő-keresleti görbéjének grafikus levezetése	113
A termelési függvény	114
A munkaerő rövid távú kereslete	115
A munkaerő hosszú távú kereslete	117
Munkaerő-keresleti rugalmasságok	122
A kereslet sajátbér-rugalmassága	123
A származékos kereslet Hicks-Marschall-féle törvényei	125
A munkaerő-kereslet sajátbér-rugalmasságára vonatkozó becslések	128
A származékos kereslet törvényeinek alkalmazása: következtetéses elemzés	130
Miért különböznek annyira a szakszervezeti bérek a teherfuvarozási ágazat két részében?	131
A kereslet keresztbér-rugalmassága	133
Alkalmazhatók-e a származékos kereslet törvényei a keresztrugalmasságokra?	134
A keresztrugalmasságokhoz kapcsolódó becslések	136
Politikai alkalmazás: a minimálbértörvények hatásai	137
Történelem és leírás	137
A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: elméleti elemzés	139
A foglalkoztatásra gyakorolt hatás: empirikus becslések	144
Az első szövetségi minimálbértörvény hatása	147
Alkalmas-e a minimálbér a szegénység elleni küzdelemre?	148
A munkaerő iránti kereslet rugalmasságfogalmainak alkalmazása a technológiai változás problémájára	148
Ellenőrző kérdések	151
Feladatok	152
Ajánlott irodalom	153
Függelék. A nemzetközi kereskedelem és a munkaerő iránti kereslet: versenyképesek-e a magas munkabérű országok?	153
Termelés az Egyesült Államokban nemzetközi kereskedelem nélkül	154
Termelés egy külföldi országban nemzetközi kereskedelem nélkül	155
A nemzetközi kereskedelem kölcsönös előnyei	157
Munkaerő-piaci következmények	158
A félig állandó munkaerőköltségek és hatásuk a munkaerő-keresletre	161
A nem bér jellegű munkaerőköltségek	162
A felvételi és szakképzési költségek	162
A kiegészítő munkavállalói járandóságok	164
Sokféle nem bér jellegű költség félig állandó természete	165
A foglalkoztatás és munkaidő közötti átváltás	166
A dolgozók és a munkaórák kombinációjának meghatározása	166
Politikaelemzés: a túlórapótlék	167
Dolgozók "bérbevétele" mint a termékkereslet ingadozásaival való megbirkózás módja	169
Politikaelemzés: a részidős foglalkoztatás és a kötelező kiegészítő járandóságok	170
Jogszerűtlen elbocsátás	172
A vállalatok munkaerő-beruházásai és a munkaerő iránti kereslet	173
A jelenérték fogalma	174
A többidőszakos munkaerő-kereslet	177
A bérajánlatok korlátai a többidőszakos modellben	179
Az általános és a speciális szakképzés	180
A tanonci viszony az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában	181
A speciális szakképzés és a bérprofil	183
Szakképzés és a munkakörben eltöltött idő az Egyesült Államokban és Japánban	186
Az elmélet következményei	187
Fizetnek-e a munkáltatók valaha is általános szakképzésért?	190
A felvételi beruházás	191
A bizonyítványok alkalmazása	191
A belső munkaerőpiac	192
Hogyan tudja a munkáltató visszanyerni felvételi beruházását?	193
Ellenőrző kérdések	194
Feladatok	195
Ajánlott irodalom	195
A gazdaság felé irányuló munkaerő-kínálat: a munkavégzésre vonatkozó döntés	196
Irányzatok a munkaerő-állományban való részvétel és a munkaidő alakulásában	196
A munkavállalási döntés elmélete	201
Néhány alapfogalom	202
A munkavégzés és a szabadidő közötti választás elemzése	206
Kivonulásra késztet-e a munkaerő-állományból a nagy örökség?	213
Empirikus megállapítások a jövedelem- és a helyettesítési hatásról	220
A jövedelemadó-csökkentés munkaerő-kínálati hatásai	220
A galambok munkaerő-kínálata	222
Politikai alkalmazás	225
"Cövekes" költségvetési korlátok	225
Gyógyultan otthon maradni Kentuckyban: dolgozói baleseti járandóság és visszatérés a munkába	227
Zérus nettó bértételű program	227
Pozitív tényleges bértételű támogatási programok	231
A háborús élelmiszer-rekvirálás és a mezőgazdasági munkára ösztönzés	233
Ellenőrző kérdések	235
Feladatok	237
Ajánlott irodalom	237
Függelék. Gyermekgondozás, munkába járás és a munkavállalás állandó költségei	238
A munkavégzés állandó pénzköltségei	238
A munkavégzés állandó időköltségei	240
A pénz- és időköltségeket egyaránt érintő politikák	242
Munkaerő-kínálat: háztartási termelés, a család és az életciklus	243
A háztartási termelés elmélete	243
A háromosztású választás: piaci munka, háztartási munka és szabadidő	247
Munka és szabadidő: a múlt és a jövő	248
Közös munkaerő-kínálati döntések a háztartásban	250
A funkciók szakosodása	251
Mindkét fél végez-e fizetett munkát?	252
A közös döntés és a kereszthatások	254
Munkaerő-kínálat gazdasági visszaeséskor: "reményvesztett" és "pótlólagos" dolgozók	255
A munkaerő-kínálat életciklus-vonatkozásai	257
A házas nők munkaerő-állományban való részvételének szabályszerűségei	257
A háztartásbeli munkaidejének értéke	258
A helyettesítési hatás és a munkavégzés időzítése az élet folyamán	260
A nyugalomba vonulás életkorának megválasztása	262
Politikai alkalmazás: gyermeknevelés és a munkaerő-kínálat	266
Ellenőrző kérdések	269
Ajánlott irodalom	271
Kiegyenlítő bérkülönbségek és munkaerőpiacok	272
A munkaköri összeillés: a dolgozói preferenciák és tájékozottság szerepe	272
Az egyéni választás és kimenetele	273
Mibe kerül a magas erkölcsiség?	275
Feltevések és jóslatok	276
Az egyensőlyi bérkülönbözetek empirikus kimutatása	278
Munka a vasúti vágányokon: rossz munkahelyből jó munkahely	280
A hedonista bérelmélet és a sérülés veszélye	281
A munkavállalókkal kapcsolatos megfontolások	282
A munkáltatókkal kapcsolatos megfontolások	284
A munkáltatók és a munkavállalók egymásra találása	286
Kompenzáló bérkülönbözet a XIX. századi Nagy-Britanniában	289
Normatív elemzés: foglalkozásbiztonsági és -egészségügyi szabályozás	290
A hedonista bérelmélet és a kiegészítő járandóságok	297
A munkavállalói preferenciák	297
A munkáltatói preferenciák	299
A bérek és a járandóságok együttes meghatározása	302
Politikai alkalmazás: nyugdíjreform-rendelkezések	304
Ellenőrző kérdések	305
Feladatok	306
Ajánlott irodalom	307
Függelék. A kiegyenlítő bérkülönbözet és az elbocsátások	307
A munkaórák korlátozás nélküli megválasztása	308
Korlátozott munkaidő-választék	308
A bér és az elbocsátás között megfigyelhető kapcsolat	311
Beruházások az emberi tőkébe: oktatás és szakképzés	313
Háború és az emberi tőke	315
Beruházás az emberi tőkébe: az alapmodell	316
A felsőoktatás iránti kereslet	318
A felsőoktatás költségeinek és hozamainak mérlegelése	319
Az elmélet előrejelzései	320
Az iskolázás fogyasztási értéke a vietnami háború idején	321
Piaci reakciók a felsőoktatásban való részvétel változásaira	326
Iskolázottság, kereset és az iskola elvégzése utáni emberitőke-beruházás	327
Az átlagos kereset és az iskolázottsági szint	327
Munka közbeni képzés és az életkor-kereset profilok konkáv alakja	329
Az életkor-kereset profilok szétnyílása	332
A nők és az emberi tőke megszerzése	333
Jó beruházás-e a tanulás?	338
Jó beruházás-e a tanulás az egyének számára?	338
Az emberi tőke egyik elemének értékelése: a válófélben levő orvos esete	339
Jó társadalmi beruházás-e az oktatás?	342
Az oktatási beruházás társadalmilag optimális szintje	348
Jó társadalmi beruházás-e a közfinanszírozású szakképzés?	351
Ellenőrző kérdések	353
Feladatok	354
Ajánlott irodalom	355
Függelék. A munkaerő-piaci alkalmazkodás "pókhálómodellje"	355
Függelék. A keresetek és az iskolázottság hedonista modellje	358
A kínálati (dolgozói) oldal	359
A keresleti (munkáltatói) oldal	360
Az iskolázottság és a bér közötti összefüggés piaci meghatározódása	361
A dolgozói mobilitás: vándorlás, bevándorlás és munkahely-változtatás	363
A dolgozói mobilitás meghatározó tényezői	364
A földrajzi mobilitás	365
A vándorlás áramlási iránya	366
A nagy vándorlás: a déli feketék északra tartanak	367
A költözők személyi jellemzői	368
A távolság szerepe	369
A szaktudás, a kereseteloszlás és a nemzetközi vándorlás	370
A nemzetközi és belföldi vándorlás egyéni hozadéka	371
"Gazdasági" kontra, "politikai" bevándorlók	374
A visszavándorlás	375
Politikai alkalmazás: a bevándorlás korlátozása	375
A bevándorlások története az Egyesült Államokban	376
Naiv felfogások a bevándorlásról	378
A nyertesek és a vesztesek elemzése	381
A marieliek csónakutazása és hatása a miami bértételekre és munkanélküliségi rátára	383
Meghaladja-e a bevándorlásból eredő teljes nyereség a veszteségeket?	384
A munkahely-változtatás és a munkahelyi összeillés	387
Munkahelyi mobilitás mintái	388
A munkahely-változtatás költsége és a monopszónium-modell	395
Ellenőrző kérdések	398
Feladatok	399
Ajánlott irodalom	399
Munkadíj és termelékenység: bérmeghatározás a vállalaton belül	401
A lehetséges termelékenység széles sávja: a gyár esete, amelynek nem sikerült csökkentenie kibocsátását	402
A munkaszerződés	403
Az információs szimmetriák kezelése	404
A dolgozók motiválása	407
A csoportban dolgozó egyén motiválása	409
Javadalmazási rendszerek: áttekintés és útmutató a fejezet hátralevő részéhez	412
Termelékenység és az éves munkadíj alapja	412
A munkavállalók preferenciái	412
A munkáltatók szempontjai	414
Gyenge csoportösztönzők - a sékerek veszte	417
A termelékenység és a bérszint	421
Hatékonysági béreket fizetett-e Henry Ford?	423
Termelékenység és a munkadíj ütemezése	425
Először alulfizetés, azután túlfizetés	425
Előléptetési viadalok	429
Sokat követelő munkáltatók, túlterhelt munkavállalók és elhanyagolt családok	430
Pályafutási szempontok és termelékenység	432
Az elmélet alkalmazása: magyarázat három rejtélyre	434
Miért emelkednek a keresetek a munkahelyen töltött idő függvényében?	434
Miért fizetnek többet a nagyvállalatok?	436
A munkáltatók monopszonista viselkedése	437
Ellenőrző kérdések	438
Feladatok	439
Ajánlott irodalom	440
Nem, faj és etnikum a munkaerőpiacon	441
A kereseti különbségek mért és nem mért forrásai	442
A nemek szerinti keresetkülönbségek	443
A nemek közötti kereseti rés országok szerint	448
Kereseti különbségek a fekete és a fehér amerikaiak között	452
Etnikum szerinti kereseti különbségek	456
A munkaerő-piaci diszkrimináció elméletei	459
Személyes előítéleten alapuló modellek	459
Félelem és megosztottság a michigani bútoriparban	466
A statisztikai diszkrimináció	468
A diszkrimináció nem versenyző típusú modelljei	471
A diszkriminációelméletek értékelése	476
A diszkrimináció megszüntetésére irányuló szövetségi programok	476
Az egyenlő díjazásról szóló, 1963. évi törvény	477
A polgári jogokról szóló törvény VII. cikke	477
Az "összehasonlítható érték" és az egyetem	482
A szövetségi szerződésbetartási program	486
Milyen gyorsan szüntethető meg a diszkrimináció?	489
A szövetségi diszkriminációellenes programok eredményessége	490
Ellenőrző kérdések	492
Feladatok	493
Ajánlott irodalom	494
Függelék. Az "összehasonlítható érték" szerinti kereseti rés becslése: a regresszióelemzés alkalmazása	495
A szakszervezetek és a munkaerőpiac	499
A szakszervezet felépítése és tagsága	499
A szakszervezeti rendszer nemzetközi összehasonlítása	500
A szakszervezetek jogi struktúrája az Egyesült Államokban	502
A szakszervezeti célok elérésének korlátai	506
A "monopol-szakszervezeti" modell	507
A "hatékony szerződési" modell	509
A kollektív alku és eszközei	513
A szakszervezeti tagság: a kereslet és a kínálat elemzése	513
A dereguláció és a légitársaságok	517
Szakszervezeti akciók a munkaerő-keresleti görbe módosítására	520
Egyezkedés és sztrájkfenyegetés	522
A sztrájkolók végleges helyettesítése	526
Alkudozás a közületi szektorban: a döntőbíráskodás fenyegetése	529
A szakszervezetek hatása	531
A szakszervezeti bérhatás elmélete	532
A szakszervezeti bérhatással kapcsolatos bizonyítékok	535
Bizonyítékok a szakszervezetek összjavadalmazásra gyakorolt hatásáról	538
A szakszervezetek hatása a foglalkoztatásra	539
Beruházás és szakszervezeti szerveződés	541
A szakszervezetek normatív elemzése	542
Ellenőrző kérdések	545
Feladatok	547
Ajánlott irodalom	547
Függelék. Döntőbíráskodás és az alku "szerződési zónája"	547
Kereseti egyenlőtlenségek	552
Az egyenlőtlenség mérése	553
Kereseti egyenlőtlenség 1980 óta: néhány leíró adat	556
A foglalkozási megoszlás	557
A viszonylagos bérek változásai	559
A munkaórák számának viszonylagos változásai	560
A keresetek szóródásának növekedése az emberitőke-csoportokon belül	561
A megnövekvő egyenlőtlenség dimenzióinak összefoglalása	562
A növekvő egyenlőtlenség alapvető okai	563
A kínálat változásai	564
Az intézményi erők változásai	566
A kereslet változásai	567
Az iskolázottság utáni többlet változásai a XX. század elején	571
Megfigyelhető-e a "szegénysorból gazdagságba" jutás?	573
Az egyenlőtlenségek generációk közötti átöröklése	573
Az egyenlőtlenség változásának nemzetközi összehasonlítása	576
Miért Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nőtt leginkább az egyenlőtlenség?	577
A szakképzetlen dolgozók eltérő reálbér-változásainak okai és hatásai	580
Ellenőrző kérdések	581
Feladatok	583
Ajánlott irodalom	583
Függelék. Lorenz-görbékj és Gini-együtthatók	583
A munkanélküliség	588
A munkaerő-piaci állományok és áramlások modellje	589
A munkanélküliség típusai és azok okai	594
Súrlódásos munkanélküliség: az álláskeresési elmélet	594
A munkanélküliség-biztosítási prémiummal folytatott kísérletek	599
Szerkezeti munkanélküliség: a munkanélküliségi ráta foglalkozási és regionális eltérései	602
A kereslethiányos (ciklikus) munkanélküliség	608
Szezonális munkanélküliség	615
Munkanélküliség-biztosítás és szezonális munkanélküliség: történeti nézőpont	617
Mikor van "teljes foglalkoztatás"?	617
Ellenőrző kérdések	621
Feladatok	623
Ajánlott irodalom	623
Tárgymutató	661

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem