1.059.290

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Korszerű ismeretek a nagyüzemi szőlőtermesztésben

A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán tartott kertészmérnök továbbképző tanfolyam előadásai alapján/Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet/Kézirat

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Néhány év telt el azóta, hogy befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. De már az eddigi eredmények is meggyőzően bizonyítják, hogy fiatal szocialista mezőgazdaságunk kiállta a próbát: a... Tovább

Előszó

Néhány év telt el azóta, hogy befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. De már az eddigi eredmények is meggyőzően bizonyítják, hogy fiatal szocialista mezőgazdaságunk kiállta a próbát: a gazdálkodás szocialista nagyüzemi formája többet képes produkálni, mint a magángazdálkodás.
A párt helyes marxista-leninista politikája, a szorgalmas munka, a nagyüzemi gazdálkodás megalapozására fordított befektetések meghozták első gyümölcsüket. A mezőgazdaság összes termelése a II. ötéves tervben a megelőző 5 év átlagához képest 10 százalékkal emelkedett. Ezek eredményeként a lakosság élelmiszerfogyasztása 1960 és 1965 között 12 százalékkal, az élelmiszer export pedig 78 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság export-import aktív egyenlege 1965-ben 63 százalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. A mezőgazdasági termelés biztosította a konzerv, a hús és tejipar növekvő nyersanyag igényének jobb kielégítését. Növekedett a hazai nyersanyagellátás aránya gyapjúból, lenből, kenderből és komlóból.
Kedvezően alakult a mezőgazdasági munka termelékenysége is. Az egy mezőgazdasági keresőre jutó termelési érték 5 év alatt 30 százalékkal növekedett. Ebben szerepet játszik az a körülmény, hogy a mezőgazdaság összes termelési értékét ma kevesebb dolgozó állítja elő, mert a II. ötéves tervben több mint negyedmillió ember távozott a mezőgazdaságból. De a jobb eredményekben feltétlenül szerepet játszik az öt év alatt befektetett anyagi eszköz, a szervezettebb, jobb gazdálkodás, a nagyobb szorgalom és a javuló munkafegyelem termelést növelő hatása is.
Helyesnek bizonyult az a célkitűzés, hogy a mezőgazdaságot belterjes irányban fejlesszük, erőteljesen növeljük a beruházásokat, a gépesítést, a szőlő- és gyümölcstelepítést, az öntözést, a kémiai anyagok használatát. A II. ötéves terv időszakában a tervezett 34,4 milliárd forinttal szemben 40 milliárd forintos beruházás valósult meg a mezőgazdaságban. Ezen belül a szövetkezetek közös gazdaságaiban mintegy 20 milliárdot ruháztak be. Javult a mezőgazdaság technikai ellátottsága, csaknem megkétszereződött a 100 kh-ra jutó traktorok száma. Jelenleg már több mint 64 000 traktor és csaknem 9000 kombájn dolgozik a mezőgazdaságban. Vissza

Tartalom

I. Az új gazdasági irányítás néhány alapvető vonása a mezőgazdaságban (Dr. Csizmadia Ernő) 3
Az ár- és pénzügyi reform lényege a mezőgazdaságban 5
Az életkörülmények javításával, az anyagi ösztönzés fejlesztésével kapcsolatos intézkedések 7
A tervezés, felvásárlás és beszerzés rendszerének fejlesztése 9
Vezetési, szervezési kérdések és az új gazdasági mechanizmus 11
II. A szőlő és bortermelés üzemgazdasági elemzése (Mánfai Kálmán) 14
A különböző üzemgazdasági mutatók és jelentőségük 15
A munkatermelékenység 17
Az önköltség 17
A jövedelem 18
A nagyüzemi jelleg hatása a gazdaságossági mutatók alakulására 18
A gazdaságosság mérése és gazdaságosság szerinti összehasonlítások 19
III. A beruházás gazdaságossága és az önköltség csökkentés lehetőségei a szőlőtermelő üzemágban (Dr. Dezső Imre) 22
A szőlő létesítés beruházásai 22
A tereprendezés gazdaságossága 23
A talajelőkészítés szerepe a sikeres termőrefordításban 24
A támberendezés hatékonysága 25
Az anyagraktározás épületeinek hatékonysága 25
A növényvédelemmel kapcsolatos épületek gazdasági hatékonysága 26
A nagyüzemi szőlő feldolgozás és bortárolás gazdaságossága 26
Az önköltségcsökkentés lehetőségei a szőlőtermelésben 26
IV. A szőlőtermesztő üzem eredményességét meghatározó üzemágtársítási és szervezési kérdések elemzése (Mátyus Gábor) 28
A hosszúhegyi Állami Gazdaság 28
Az összetett üzem előnyei 30
Az összetett üzem távlati tervezése 32
A termelés bővítése 33
A szőlőtermesztéshez vertikálisan kapcsolódó társüzemág, illetve kisegítő üzemek 34
Palackozás 34
Melléktermék feldolgozás 34
A gyümölcstermesztés 35
Nem kertészeti főüzemágak 36
Összefoglaló 36
V. A mikroklima (Dr. Bacsó Nándor) 38
VI. Nagyüzemi szőlőültetvények vízgazdálkodásának szabályozása öntözéssel (Polyák Dezső) 45
A víz szerepe a szőlő, mint növény életében 45
A szőlő vízigénye a környezeti tényezők függvényében 46
A szőlő öntözésének technikai problémái 47
A szőlő öntözése és egyéb agrotechnikai műveletek kapcsolata 49
Az öntözés előnyei, jövedelmezőség 49
VII. Korszerű tápanyaggazdálkodás a szőlőültetvényekben (Polyák Dezső) 51
A talaj szerepe a növény táplálkozásában 51
A tápanyagok szerepe a növény életében 51
A növények tápanyagigénye és azok meghatározási módszerei 53
A trágyázás technikai problémái 54
VIII. Alanyhatás vizsgálatok az ország különböző borvidékein (Dr. Eifert József) 57
Következtetések 58
IX. Szőlőfajtaösszetételünk helyzete és jövőbeni alakulása (Dr. Zilai János) 66
A szőlőfajták rendszerezése 66
Convarietes orientális csoport 67
Convarietas pontica csoport 67
Convarietas occidentalis csoport 67
A termelési viszonyok változásának hatása a fajtaösszetételre 68
A filoxéravész előtti szőlőtermesztés és az uralkodó fajtaösszetétel 58
A két világháború közötti szőlőtermesztésünk és a fajtaösszetétel 69
A mai korszerű szőlőtermesztés és fajtái 69
A fajtaösszetételt meghatározó tényezők elemzése 70
A művelési és metszési mód 70
A termelési biztonság 71
A minőség javítása 71
A szüret és feldolgozás szervezése 71
A fajták biológiai sajátosságainak ismerete 72
A második 5 éves tervi szőlőtelepítések fajtaösszetételének elemzése 73
A közeljövő feladatai a fajtaösszetétel javítására 74
X. A termésmennyiség előrejelzésének lehetősége a szőlőtermesztésben (Dr. Csepregi Pál) 76
A rügyek termékenységét befolyásoló tényezők 76
A termés évenkénti ingadozása 77
Az évjárathatás 77
A rügyek termékenységének előzetes meghatározása 78
A termékenységi együtthatók 79
A rügyek alvamaradásának problémája 81
A várható termés kiszámítása 82
XI. A vegyszeres gyomirtás jelentősége a hazai szőlőkben (Dr. Ubrizsy Gábor) 83
XII. Szervetlen és szerves fungicidek használata a szőlővédelemben (Dr. Lehoczky János) 88
Üzemi szőlővédelemben peronoszpóra ellen használható fungicidek 88
Új szerek használata a gyakorlatban, peronoszpóra ellen 89
Lisztharmat elleni szerek használata a gyakorlatban 92
Szürkerothadás elleni szerek használata a gyakorlatban 93
XIII. A szőlőnövény rovarkártevői és leküzdésük korszerű módjai a nagyüzemben (Dr. Bognár Sándor) 96
Gyökérkárosító ízeltlábúak 96
Filoxéra 96
Cserebogarak 97
Fakadó rügyeket károsító ízeltlábúak 97
Kendermagbogár 97
Kormospille 98
Lombkárosító ízeltlábúak 98
Szőlőmolyok 98
Szőlőilonca 99
Szőlő-gubacsatka 99
Szőlő-levélatka 100
XIV. A tőkeművelésmódok továbbfejlesztése a korszerű nagyüzemben (Dr. Csepregi Pál) 101
Magasművelés 102
Alföldi szélessoros szőlőtermesztés 103
A tőkeművelésmódok továbbfejlesztése 105
XV. A széles sortávolsága szőlőtermesztés gépesítése (Kőszeghy Géza) 107
Erőgépek a szőlőműveléshez 107
Tereprendezés, telepítés 108
Talajművelő gépek 109
Növényvédő gépek 112
A metszés gépesítése 112
Venyige feldolgozás gépesítése 112
Szervestrágyázó gépek 112
Műtrágyaszóró gépek 113
A zöldtrágyázás 113
Borszőlő szüret 114
Csemegeszőlő szüret 117
XVI. Foglalkozási méregtani ismeretek, különös tekintettel a szőlőtermesztésben használt kémiai anyagokra (Dr. Bordás Sándor) 119
XVII. Szakirodalom a mezőgazdaság tájékoztatásában (Herpai Balázsné) 123
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem