Korszerű geodéziai technológiák a vízügyi gyakorlatban

Tartalom

1. A BRT-006 tahiméter vízügyi alkalmazása 11
1.1 A műszer Ismertetése 11
1.11 A műszer szerkezeti felépítése és működési elve 12
1.11.1 A hosszmeghatározás geometriája 16
1.11.2 A vízszintes redukálás optikai megoldása 18
1.11.3 A műszerrel végzett hosszmérés megbízhatósága 19
1.12 Az irányzás, az iránymérés és távolság- és magasságmérés végrehajtása 22
1.12.1 A vízszintes irányzás és az iránymérés végrehajtása 23
1.12.2 A magassági irányzás és iránymérés végrehajtása 24
1.12.3 A távolságmérés végrehajtása 26
1.2 Kisterületek felmérése 27
1.21 Az alkalmazási területek áttekintése 27
1.22 Mérési és poláris számitási jegyzőkönyv 30
1.3 Vizépitési kőbányák fejtési mennyiségének meghatározása digitális terepmodell révén 34
1.31 Számpélda a fejtési mennyiség meghatározására 42
1.32 A BRT-006 belsőalapvonalu tahiméterrel végrehajtott felmérés várható gazdaságossága 50
2. Helikopteres légifényképezés fotogrammetriai kiértékelés céljára 53
2.1 KA-26 helikopter légifényképezési célokra történő felhasználása J 55
2.2 A tököli Dunaszakaszon készitett felvételek fotográfiai és fotogrammetriai
jellemzői 57
2.3 A helikopteres fényképezés gazdasági vonatkozásai 59
3. Az ORION III/S tipusu képtranszformátor vízügyi célokra történő
alkalmazása 61
3.1 Legfontosabb technikai adatok 61
3.2 Az ORION III/S képtranszformátorral elvégezhető munkák 63
3.21 Reprodukciók készítése vonalas térképekről és helyszínrajzokról 63
3.22 Transzformátumok készítése 64
4. Szines és fekete-fehér technológiával készült fotótermékek összehasonlítása 67
5. Az alapponthálózat fotogrammetriai süritése 69
5.1 Analitikus légiháromszögelés 69
5.11 Az eljárás rövid elméletei 69
5.12 A programok szervezési és alkalmazási sajátosságai 73
5.2 Kiegyenlítés 76
5.21 A hibahalmozódás jellege 77
5.22 A "Gyakorlatilag szigorú tömbkiegyenlités" c. program 78
5.3 A "Tököl" munkaterületen elvégzett kísérleti pontsűrítés eredményeiről 80
5.4 A fotogrammetriai pontsűrítés gyakorlati vízügyi alkalmazásából szerzett tapasztalatok és további javaslatok 82
6. Vizügyi szelvénymérések automatizálása 85
6.1 A fotogrammetriai magasságmérés általános kérdései 85
6.2 A fotogrammetriai szelvénymérés jelentősége 86
6.3 A vizügyi célokra készülő fotogrammetriai szelvényezés módszerei 87
6.31 Grafikus szelvényszerkesztés 87
6.32 Numerikus szelvénymérés 88
6.4 A tököli kísérleti technológia 88
6.5 Automatikus szelvényrajzolás. A szelvényrajzoló program feladata és megoldása 90
6.52 A program input (bemenő) adatai 94
6.53 Adatszalag készitése 95
6.54 A program kezelési utasítása 96
6.55 A program hibajelzései 96
6.6 Az alkalmazott szelvényezési technológia eredményeinek áttekintése 97
6.61 A szelvényezés pontosságának értelmezése 97
6.62 A fotogrammetriai méréssel készitett szelvény hibaforrásai 99
7. A tököli kisérleti szelvénymérés és szerkesztés eredményei és elemzésük 103
7.1 A kirajzolt szelvények vizsgálata 103
7.2 Az eltérések feldolgozásából és számszerű eredményeiből levonható
következtetések 109
7.3 A kisérleti szelvények vizsgálatának összehasonlitó adatai 112
7.4 Partéimeghatározás vizsgálata a 10 BVO közelében 113
7.5 Vizszintmagasság meghatározásának vizsgálata 114
7.6 Az automatizált fotogrammetriai szelvénymérési eljárás gazdasági vonatkozásai 115
7.7 Az uj automatikus szelvénymérés továbbfejlesztésének lehetőségei, vizügyi alkalmazási területeinek kiterjesztése 116
8. Fotogrammetriai kísérlet a jégfedettség folyamatos meghatározására
az Erzsébet-hid - Szabadság-hid közötti Duna-szakaszon 121
8.1 A feladat végrehajtásnál alkalmazható fotogrammetriai eljárások 121
8.2 A kisérlet felvételi álláspontjainak kiválasztása 124
8.3 A felvételek készítése 126
8.4 A felvételek kiértékelése 127
8.5 A jégfedettségi viszonyok meghatározására javasolható eljárások
összefoglalása 131
IRODALOM 133

Témakörök