Korrupció Magyarországon II.

Fülszöveg

Passzív korrupció
A passzív korrupció tényállási elemei az előny kérése, kapása vagy elfogadása közvetlenül vagy közvetítő útján a tisztviselő saját maga, vagy harmadik fél számára.
Nincs különbség a korrupció közvetlen vagy közvetett eszközei között.
A bűncselekmény azt is magában foglalja, ha a tisztviselő ajándékot vagy más előnyt fogad el harmadik személy nevében.
Passzív korrupciót egyoldalú tevékenységgel (kérés útján) is meg lehet valósítani, valamint az elkövető és az előnyt nyújtó elhatározása szerinti dolog elfogadásával vagy átadásával.
A korrupció lényegi elemei magukban foglalják az ajánlatot, ígéretet, valamint az előnyt.
A kért, elfogadott vagy megígért előny bármilyen vagyoni (anyagi) vagy nem vagyoni (nem anyagi) előnyt is jelent. (Az a feltétel csupán, hogy az előny alkalmas legyen a befolyásolásra.)
A korrupció megvalósulásának időpontja adott, illetve lényegtelen. (Az előnyadás az ügydöntő határozat meghozatala előtt vagy után is megtörténhet. A megvalósulás szempontjából ez a tényező irreleváns.)
Aktív korrupció
A szándékos cselekedet, amely az előny ígéretét vagy nyújtását jelenti, a "korrumpálóra" utal mint elkövetőre. Ez a személy lehet természetes személy, aki saját maga vagy vállalkozása, gazdasági társasága nevében cselekszik, vagy lehet közfeladatot ellátó személy.
A korrupciós tevékenység állhat anyagi és nem anyagi előny ígéretéből vagy nyújtásából, közvetlenül vagy közvetítő útján. Nem releváns a megvalósulás szempontjából, hogy az ajánlatot teljesítsék, illetve hogy az előny anyagi előny formájában jelenjen meg.
A korrupciós magatartás egyoldalú, illetve kétoldalú is lehet; vagyoni (anyagi) vagy nem vagyoni (nem anyagi) dologra irányulhat.
Nincs különbség a korrupciós magatartások között az eszközök tekintetében. Bármilyen korrupciós tevékenységet jelenthet, amelyet a hivatalnok közvetlenül vagy közvetve irányít.
(Részlet a könyvből, Korbuly Andrea: A korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban c. tanulmányából) Vissza