Korrupció

Tartalom

BEVEZETÉS 1
I. RÉSZ A KORRUPCIÓ JELLEMZŐI, OKAI, AZ ELLENE FOLYTATOTT KÜZDELEM IRÁNYAI ÉS SZÍNTEREI
1. A KORRUPCIÓ FOGALMA ÉS JELLEMZŐI 5
1.1. A korrupció fogalma és jellemzői 5
1.2. A korrupció általános elve és elvi modelljei 11
1.2.1. A korrupció általános elve 11
1.2.2. A korrupció elvi modelljei 12
1.3. A korrupció megismerése és mérése 15
1.3.1. Vizsgálati alapú módszerek 16
1.3.2. Nem vizsgálati alapú módszerek 20
1.4. A korrupció hatásai 25
2. A KORRUPCIÓ FORRÁSVIDÉKE 27
2.1. Világtérkép alapján 27
2.2. Hazai tájakon 34
2.2.1. Az állami, önkormányzati vagyon és közszolgáltatási jogok privatizációja 34
2.2.2. Állami beruházások 36
2.2.3. Állami támogatások 38
2.2.4. Európai uniós támogatás 40
2.2.5. Közbeszerzések 41
2.2.6. Választási és pártfinanszírozás 43
2.2.7. Állami igazgatási, hatósági engedélyezések, ellenőrzések 45
2.2.8. A korrupció tipikus eseteinek modelljei és szereplői 47
3. A KORRUPCIÓS KIHÍVÁSOK, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTOSAI, A SZÁMVEVŐSZÉKEK SZEREPVÁLLALÁSÁRA 51
3.1. Korrupciós kihívások 51
3.1.1. Kihívások a közpénzügyek területén 51
3.1.2. Szemléleti és módszertani kihívások 51
3.1.2.1. A korrupció szintjének csökkentése mint megoldandó feladat 52
3.1.2.2. A korrupciós kihívás valódi természetének megértése 55
3.1.2.3. A korrupcióellenes célok helyes kijelölése a stratégiában 56
3.1.2.4. A stratégiák, programok megvalósítása és annak magas szintű politikai támogatása 60
3.2. Az integritás fogalma és alkalmazásának lehetőségei 61
3.2.1. Az integritás fogalma 61
3.2.2. A korrupció és az integritás 62
3.2.3. Az integritás szerepe a közszektor korszerűsítésében 65
4. A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEM SZÍNTEREI 67
4.1. A nemzetközi szervezetek korrupcióellenes tevékenysége 67
4.1.1. Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezménye 68
4.1.2. Európa Tanács tevékenysége 70
4.1.3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Korrupció Elleni Egyezménye 72
4.1.4. A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Világszervezetének (INTOSAI) szerepe 74
4.1.4.1. XVI. INCOSAI, Montevideo, 1998 75
4.1.4.2. XVII. INCOSAI, Szöul, 2001 76
4.1.4.3. XVIII. INCOSAI, Budapest, 2004 76
4.1.4.4. Az EUROSAI és az ARABOSAI együttműködése 77
4.1.4.5. A számvevőszékek korrupció elleni tevékenységének főbb jellemzői 79
4.1.5. Az Európai Unió követelményei 80
4.2. Néhány ország korrupcióellenes gyakorlatának fő jellemzői 85
4.2.1. A repressziót és a prevenciót egyaránt alkalmazó modellek 85
4.2.1.1. Szingapúr 86
4.2.1.2. Lettország 87
4.2.2. A represszió modelljének alkalmazása 88
4.2.2.1. Egyesült Királyság 88
4.2.2.1.1. A csalás elleni küzdelem angol jogintézményei 88
4.2.2.1.2. A csalás elleni fellépés integrált stratégiai megközelítési módszerének alkalmazása 90
4.2.2.2. Magyarország 96
4.2.3. Előtérben az integritás 102
4.2.3.1. A belga (flamand) gyakorlat 102
4.2.3.2. A szlovén integritástervezési gyakorlat és a számvevőszéki ellenőrzés 103
4.3. A nem kormányzati szervezetek korrupcióellenes tevékenysége 105
4.3.1. Transparency International tevékenysége 105
4.3.2. K-Monitor Független Közhasznú Egyesület 107
II. RÉSZ A HOLLAND INTEGRITÁSI METODOLÓGIA ÉS MAGYAR ALKALMAZÁSA
5. A HOLLAND METODOLÓGIA TÖRVÉNYI ÉS INTÉZMÉNYI ALAPJAI 111
5.1. Törvényhozási alapok 112
5.2. Intézményi alapok 115
6. KOCKÁZATELEMZÉS ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDSZERTAN 120
6.1. A módszertan legfontosabb alapelvei és jellemzői 120
6.2. Kockázatelemzés 121
6.2.1. Kockázatok 122
6.2.2. Integritással kapcsolatos kockázatok 124
6.2.3. A veszélyeztetettséggel kapcsolatos fogalmak 124
6.2.4. A veszélyeztetettség csökkentése és a kockázatok enyhítése 125
6.3. Értékelési módszertan 127
6.3.1. Az értékelési módszertan vázlatos ismertetése 127
6.3.2. A veszélyeztetettség és a kockázatok felmérése 129
6.3.2.1. A veszélyeztetettség fokának meghatározása 132
6.3.3. Az integritásirányítási rendszer fejlettségi szintjének értékelése 132
6.3.3.1. A fejlettségi szint definíciója 132
6.3.3.2. Az intézkedések csoportjai 134
6.3.3.3. Az integritásirányítási rendszeren belüli csoportok részletes ismertetése 135
6.3.3.3.1. Jogszabályok és egyéb szabályok 135
6.3.3.3.2. Felelősségek 136
6.3.3.3.3 Hivatali szervezet és belső kontrollok 136
6.3.3.3.4. Biztonság 137
6.3.3.3.5. Értékek és normák 138
6.3.3.3.6. Integritással kapcsolatos tudatosság 138
6.3.3.3.7. A vezetés hozzáállása 139
6.3.3.3.8. Szervezeti kultúra 139
6.3.3.3.9. Új alkalmazottak felvétele és kiválasztása 140
6.3.3.3.10. Integritással kapcsolatos szabálysértések kezelése 141
6.3.3.3.11. Szabályozási keret 142
6.3.3.3.12. Veszélyeztetettség/kockázatelemzés 142
6.3.3.3.13. Elszámolási kötelezettség 143
6.3.3.3.14. Ellenőrzés és monitoring 143
6.3.4. Eltéréselemzés 144
6.3.5. Integritással kapcsolatos kockázatok feltérképezése 144
6.3.6. A kockázatelemzés, kockázatitérkép-készítés megvalósítási stratégiája 146
6.3.6.1. Önértékelés 146
6.3.6.2. Felmérés 147
6.3.6.3. Ellenőrzés 147
7. A HOLLAND SZÁMVEVŐSZÉK INTEGRITÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGE 149
7.1. A korrupció elleni tevékenység stratégiai kerete 149
7.2. A számvevőszék tevékenységének konkrét területei 151
7.2.1. Az integritás beépítése az ellenőrzésekbe 151
7.2.2. Integritási ellenőrzések végzése 153
7.2.3. Az integritási szemlélet elterjesztésének elősegítése 156
8. INTEGRITÁSI ESETTANULMÁNYOK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN 157
8.1. Az integritási metodológia első tesztelése 157
8.1.1. A minisztériumi felmérés tapasztalatai 157
8.1.2. A kísérleti önértékelés tapasztalatai 162
8.2. Az Állami Számvevőszék Integritás Projektje 163
8.2.1. Az ÁSZ Integritás Projektje 163
8.2.2. A kockázati térkép fogalma, részei 164
8.2.3. A 2011. és 2012. évi felmérések főbb eredményei 166
8.2.3.1. Veszélyeztetett területek 166
8.2.3.2. Veszélyeztetettséget növelő körülmények 168
8.2.3.3. Kontrollok, az integritásirányítási rendszer ellenálló képessége 169
8.2.4. Az eredmények hasznosítása, visszacsatolása 172
9. JAVASLATOK A KORRUPCIÓ ELLENI KÜZDELEM MAGYAR KERETRENDSZERÉRE 173
9.1. Általános kiinduló tapasztalatok 173
9.2. A korrupció elleni küzdelem integritásirányítási rendszere 175
9.2.1. Az integritásirányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények 175
9.2.2. Az integritásirányítási rendszer logikai-elméleti összefüggései 176
9.2.2.1. Az OECD integritásirányítási rendszere 176
9.2.2.2. A holland integritásirányítási rendszer 178
9.2.3. Az integritásirányítási rendszerben együttműködő hazai intézmények szervezeti rendszere és feladatai 183
9.2.4. Az Állami Számvevőszék szerepvállalása a korrupció elleni rendszer alkalmazásában 185
9.2.5. Az integritás erősítése mint a közigazgatási szervezet korszerűsítése 186
9.2.6. A kormány Közigazgatás Korrupciómegelőzési Programja 188
9.2.6.1. A program szemlélete és céljai 188
9.2.6.2. A program megvalósításának alapelvei és folyamata 189
III. RÉSZ AZ INTEGRITÁS KOMPETENCIA ALAPÚ ERŐSÍTÉSE
10. A KOMPETENCIASZEMLÉLET ÉS ALKALMAZÁSÁNAK IRÁNYAI 195
10.1. A kompetenciák fejlesztésének motivációi 195
10.1.1. A közpénzügyi reform és az államreform összefüggései 195
10.1.2. Az igazgatáspolitika és a munkamegosztás változásai 198
10.1.2.1. A közigazgatás korszerűsítése - igazgatáspolitikai paradigmák 199
10.1.2.2. A munkamegosztás reformkonform elméletei 204
10.2. A kompetencia fogalma 209
10.3. Kompetenciaszerkezet 212
10.4. Kompetencia alapú közigazgatási szervezet 217
10.5. Kompetencia struktúrák, kompetenciamodellek 219
10.5.1. A kompetencia alapú közigazgatási szervezetek erőforrásgazdálkodása 222
10.5.2. A szervezeti kompetenciák mérése 225
11. A KOMPETENCIA ÉS AZ INTEGRITÁS KAPCSOLATÁNAK MEGTEREMTÉSE 228
11.1. Az igazgatási tevékenység struktúrája és kompetenciakerete 229
11.2. Kompetencialista 232
11.2.1. Személyi kompetencialista 232
11.2.2. Szervezeti kompetencialista 236
11.3. Integritási kompetenciamodell 237
11.3.1. Személyi integritási kompetenciamodell 238
11.3.2. Szervezeti integritási kompetenciamodell 241
12. KÉT EMPIRIKUS ÖNKORMÁNYZATI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI 248
12.1. A kutatás célja és menete 248
12.2. A köztisztviselők énképe és kulcskompetenciái 253
12.3. Szervezeti kulcskompetenciák 260
12.4. A generikus kompetenciák nemzetközi összehasonlításban 264
13. JAVASLATOK A KOMPETENCIAMENEDZSMENT INTEGRITÁS CÉLÚ ALKALMAZÁSÁRA 266
13.1. A kompetenciaszemlélet alkalmazására való felkészülés 266
13.1.1. A kompetencia alapú felnőttképzés 267
13.1.2. A kompetencia alapját megteremtő közoktatás 270
13.2. A kulcskompetenciákat feltáró további felmérések, kutatások 272
FELHASZNÁLT IRODALOM 275
MELLÉKLETEK
1. melléklet: A korrupció típusú bűncselekmények számának alakulása 2003-2011 között 285
2. melléklet: Az EU tagállamai állami számvevőszékei antikorrupciós tevékenységének jogi keretei 298
3. melléklet: A holland módszertanban alkalmazott 14 intézkedéscsoportba tartozó intézkedések összefoglalása 303
4. melléklet: Integritás Kérdőív (2012) 307
5. melléklet: A Központi Statisztikai Hivatal kompetencia alapú átszervezése 317
6. melléklet: Az egri és szombathelyi önkormányzatok szervezeti egységei és munkakörei 328
7. melléklet: Kompetencia-szótár 331
8. melléklet: EU-kompetenciamodell és készségfelmérési szempontrendszer 335
NÉVJEGYZÉK 339
TÁRGYMUTATÓ 342

Témakörök