Korrajz 2004

Előszó

Nagy szeretettel köszöntöm Önt, kedves Olvasó, aki a XXI. Század Intézet első évkönyvét tartja kézben, Számunkra igen fontos pillanat e könyv megjelenése, mellyel - elhatározott szándékunk - évenként jelentkező sorozat kezdődik el. Engedje meg, hogy ebből az alkalomból bemutatkozzunk Önnek.
A XXI. Század Intézet mint politikatudományi intézet a Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány munkaszervezeteként jött létre 2000 őszén. Első látványos, nyilvánosság előtti bemutatkozása a Tíz év szabadban (Ten Years Freedom) című, nagyszabású nemzetközi konferencia volt, melyet a XX. Század Intézettel, A közalapítvány másik, történettudományi kutatóintézetével közösen szervezett 2000 októberében. E konferencián, mely a kommunizmustól megszabadult új közép és kelet-európai demokráciák jellemzőivel, stabilizációjának és konszolidációjának feltételeivel foglalkozott, mintegy ötven rangos külföldi politológus és történész előadó vett részt, többek között olyan "klasszikus" nevek, mint Z. Brzezinski, G. Sartori, H.-D. Klingemann, C. Bielecki, V. Bukovski, J. Wiatr, G. Karasimeonow, L. Lawson, V. Podhoretz, P. C. Schmitter, R. Scruton, L. Whitehead. A magyar résztvevők közül kiemelendő Hankiss Elemér, Körösényi András, Tőkéczki László, Schmidt Mária, Schlett István, Stumpf István és - ahogy szokták mondani - még sokan mások. Vissza

Fülszöveg

„A XXI. Század Intézet karakterét tekintve olyan tudományos keretintézet, mely kizárólag a tudományos teljesítményt tartja működése legfontosabb mércéjének" - írja a kötet előszavában Fricz Tamás.
A most közreadott kötet, az Intézet első évkönyve tematikájában, módszereiben és értékrendjében is markánsan különböző, színvonalas írások sorát tartalmazza. Hangsúlyozzuk ezt azért is, mert az évkönyv szerzői között igen sok a fiatal, sőt, ők vannak túlsúlyban. Ez a tendencia nagyon is tudatos: a XX. Század Intézet hamarosan megjelenő évkönyvei már két kötetben, külön szerepelteti „senior" és „junior" gárdáját. Találkozunk tanulmánnyal a XX. századi magyar filozófiai gondolkodás kezdeteiről (Somos Róbert), az Internet jövőjéről és a politikai kommunikáció új lehetőségeiről (Tölgyesi János, Szakál Gyula), olvashatunk elemzést a Nyugat iszlám-képéről (Csicsmann László) és még megmosolyogtató politikai karikatúrákat is találunk a kötetben, természetesen komoly elemző tanulmány kíséretében (Argejó Éva).
A kötetet különösen azoknak ajánljuk, akiket érdekelnek az új megközelítések, a friss látásmódot tükröző elemzések. Akik kíváncsiak arra a műhelymunkára, amely nélkül nem képzelhető el felelős értelmiség. Vissza